Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-235

235. országos filét május' 6. ÍSS6- g£ határain kivül szolgálni. Jövőben az országot ily catastrophának kitenni nem akarom. De mindennek daczára sem fogadhatom el ezen törvényjavaslatot. (Sálijuk! Bálijuk!) E törvényjavaslat első sorban egy helytelen, mondhatnám veszedelmes precedenst alkot, a mennyiben a logicai és természetes összefüggést, melynek az állam intézményei és hazánk fövényei közt léteznie kell, megszakítja. E két fogalomnak : intézmény és törvény, egymást fednie kell, minek következtében a codifieatio terén az egyedül correct eljárás az, hogy minden intézmény számára egy külön speciális törvény alkottassák. A mi törvényhozásunk 1868-ban ezen a nyomon haladt, a mennyiben védrendszerünk felosztásának, a közös hadsereg, a honvédség és a népfölkelés külön osztályainak megfelelőleg a törvényhozási matéria is három törvénybe, az 1868. évi XL.,XLI. ésXLII. törvényczikkbe foglaltatott, kifejezést adván ez által azon logicai összefüggésnek, melyről az imént beszéltem. Már most itt van egy törvényjavaslat, mely a népfölkelésről szól, de a mely 5. §-ának 3-ik íilineójában a törvényes hadi állomány fentartására vonatkozik. Világos tehát, hogy ez egy oly organicus természetű intézkedés, a mely a véderőről szóló törvényt módosítja s a mely ennek következtében nem a népfölkelési törvény keretébe tartozik. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Igen szép dolog, ha a t. honvédelmi minister ur indokolásában azt mondja, hogy e törvénynek nem az a ezélja, hogy a szolgálati időt meghosszabbítsa; de mikor e törvénynek az lesz a hatása, hogy az a védköteles, a ki már leszolgálta a 12 évet, behivatik, még pedig azért, hogy a képzelhető legterhesebb szolgálatot az ellenség előtt a közös hadseregben teljesítse, még sem lehet azt mondani, hogy ez nem a szolgálati idő meghosszabbítása, csak azért, mert az illető a népfölkelési törvény ezímén hivatik be. (Ugy van! halfelöl.) Mert e két szolgálat, a népfölkelési és a rendes hadseregben való szolgálat között ép az képezi a különbséget, hogy az illető minő szolgálatot teljesít. A ki a népfölkelésben szolgál, az a népfölkelő, ki pedig nem ott szolgál, az rendes katona vagy póttartalékos. E két szolgálat között nem az képezi a határvonalat, a mire Lajthán túl oly nagy súlyt fektettek és a miért e két heterogén intézkedést egy törvénybe foglalták. Megmagyarázták azt, a mit a t. minister ur és a véderőbizottság itt még megmagyarázni sem tartották érdemesnek, hogy e két szolgálat közt nem az a határvonal, hogy az illető védköteles béke idején nem hivatik be szolgálatra. Mert hiszen i 882-ig a póttartalékosok sem hivattak be szolgálatra s azokat azért senki népfölkelőknek nem tekintette, hanem csak póttartaléknak, illetőleg a közös hadsereg kiegészítő részének. Szerintem tehát tisztán áll a dolog, nevezetesen, ha csak nem akarjuk össze-vissza zavarni az állami intézmények, a szolgálati categoriák határait, ha csak nem akarunk codificationalis anarchiát csinálni: e kérdést külön kell formulázni, ez intézkedéseket külön törvénybe kell foglalni, mely a véderő törvény oly novellaris pótlását képezné, mint például az 1882 : XXXIX. törvényczikk. (Élénk helyeslés a "baloldalon.) És, t. ház, ezt annyival inkább szükségesnek találom, mert azt tartom, hogy a törvénynek sehol sem kell oly világosnak, oly szabatosnak lennie, sehol sem kell oly tiszta bort a közvéleménynek öntenie, mint ott, hol az állampolgárok megterheltetéséről van szó. Nem szabad megengedni, hogy valaki e törvényjavaslat czúne által félrevezettessék, mintha itt nem a legsúlyosabb megterheltetésről volna szó. (Élénk helyeslés halfelöl.) Nem szabad megengedni, hogy az emberek azt higyjék, hogy mi nem tudtuk mit csinálunk. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ez, t. ház, lerontja a törvényhozás tekintélyét, mert ellenkezik a törvényhozási morállal. (Ugy van! a baloldalon.) De, t. ház, vannak igen fontos, érdemlege s kifogásaim is, melyek folytán e törvényjavaslato el nem fogadhatom. (Halljuk!) E javaslat központ" ját azon intézkedés képezi, hogy a közös hadsereg póttartalékának létszáma fölemeltetik az első osztályú népfölkelés létszámával, határozatlan mennyiségben, mert senkisein tudja, hogy az az első osztályú népfölkelés mekkora lesz és a lakosság milyen hányada vétetik azáltal majd igénybe? A t. honvédelmi minister ur azt mondta, hogy a törvényjavaslat által béke idején terhek nem rovatnak az állampolgárokra, hogy ez idáig igy van, azt elismerem. De igen kérem a t, képviselő urakat, a jövőt illetőleg ne méltóztassanak magukat illusióban ringatni. (Helyeslés a baloldalon.) Ennek a törvényjavaslatnak majd utána fog sántikálni egy másik, amelyben a t. honvédelmi minister ur meg fogja nekünk magyarázni, hogy ennek a népföikelőnek csak ugy lehet hasznát venni a póttartalék számára, ha béke idejében kitanittatik (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon) és akkor épen ugy el fogják rendelni a béke idejében való kitanítást a népfölkélőkre nézve, mint a hogy annak idejében elrendelték volt azt a póttartalékra nézve. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon. Mozgás a jobboldalon.) És akkor t. ház, az egész remény nem volt semmi más, mint csalóka fény és hiú ábránd. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) De visszatérek t, ház, magára azon intézke44*