Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-233
300 233. országos fllét n»ájn» 4. 1886. den újítás, rendelkezés, csak törvényhozási utón jöhetett létre, csak azt engedve meg természetesen, hogy azok keretében és szellemében szükségelt végrehajtási intézkedések a felelős minister által történjenek. Látjuk ezekből, t. ház, hogy az 1868-iki törvényhozás átérezte azon óriási teher súlyát, melyet a nemzet vállaira rótt és igy kétszeres kötelességnek tartotta annak végrehajtásánál a szigorú ellenőrzés gyakorlását, igénytelen nézetem szerint megfelelt tehát magas feladatának, megadván mindenkinek a magáét; az államnak a korigényelt védelmet, a nemzetnek pedig az alkotmányos és polgári egyéni jognak kellő biztosítását. De sajnos, hogy nem sokáig tartott ezen szép harmónia, észlelhető lett azon szomorú jelenség, hogy megfeledkezvén a rövid idő előtt nyert kemény történelmi leczkéről, újonnan oly körök igyekeztek trón és nemzet közé furakodni, melyek a régi szerencsétlenségnek okozói voltak. Sötét pontonként jelentkezett a John Grivitsitsek által egykor képviselt, de mellőzött irány némely katonai körökben. A közös hadseregnél semmi tekintet sem volt a dualismus által teremtett új helyzetre, a magyar államiságra, hiába sürgettetett a roppant magyar tiszti hiánynak pótlására nélkülÖzhetlen magyar katonai akadémia felállítása,akatonai tanintézeteknek méltányos felosztása és elhelyezése, a magyar nyelvnek őt megillető figyelembe vétele, a magyar iparnak megfelelő pártolása, a katonai hadszertáraknak decentralisatiója, még a katonai szempontból absolute mellőzhetlen territoriális divisiók rendszerének behozatala, a normál-budget végleges megállapítása is csak hosszú parlamentaris küzdelem után sikerült részben; tetézi mindezeket még azon megmagyarázhatlan tény, hogy mig ő Felsége, a honvédség, az államhivatalnokok leteszik az esküt az alkotmányra, az a sorhadnál, mely első és fő fegyveres támasza az államnak és intézményeinek, az mai napság sem történik és igy ismét a nép és a kebeléből eredő sereg között egy káros, elidegenítő gát emeltetik. (Élénk helyeslés balfelöl.) A honvédség iránt, t. ház, még kirívóbban nyilatkozott ezen ellenszenv minden alkalommal és csak a honvédségtisztjeinek önfeláldozó, lankadatlan fáradozásainak sikerült a honvédségnek életrevalóságáról és jövőbeli fontos hivatásáról ő Felségét a királyt és a külföldet meggyőzni; és az általa további ármánykodásnak némely élét venni; (Elérik helyeslés balfelöl) mennyi parlamenti küzdelembe került, mig a Ludovika felállítása, hadapródok és önkéntesek besorozása által, némileg lett azon hiányon segítve, mely a honvédséget harczias hivatására képtelenné tette. Fennáll még most is azon ordre du bataille, mely szerint honvédosztályok a sorhad keretébe beosztva vannak és azt kiegészítik,ngy hogy rögtöni mozgósítás folytán vagy hadászati zavarok következnek be, (Helyeslés balfelöl) vagy pedig az 1868-iki védtörvénynek azon rendeletébe ütköznek, mely szerint a honvédség csakis az országgyűlés külön intézkedése folytán alkalmazható a magyar korona oszágain kivül; pedig nagy súly fektettetett a törvényhozási tárgyalásoknál azon körülményre, hogy a honvédség lehetőleg külön harczoljon és a végből külön műszaki csapatokkal is legyen ellátva. Végre a nemzet közvéleménye ellenében kezdeményezett utolsó hadjárat megtermé mindazon bajokat, melyeket annak idején ellene felhoztak ; végtelen zavarba hozta az ország pénzügyi helyzetét, megingatta és részben megváltoztatta a dualistiucs államrendszert, halomra döntötte a védtörvény által megalapított katonai szervezetet, mert meggyengítve a monarchia védelmi erejét az occupált tartományok által lekötött hadi erővel, annak pótlásáról valami alakban gondoskodni kellett. Erre |ó ürügyül szolgált atizennyolczévig szunyadó népfölkelési törvénynek gyakorlati életbeléptetése. Mert t. ház, ha az előttünk fekvő törvényjavaslatot komolyan latolgatjuk, lehetetlen meg nem győződni arról, hogy daczára bitorolt czíaiének, e törvényjavaslat első sorban arra van hivatva, hogy az 1868-iki védtörvényt halomra döntse, a védkötelezettséget meghosszabbítsa és csak annak kapcsában ugy mellesleg és a népfölkelésről intézkedjék, {ügy van! balfelöl.) Annak igazolására, hogy nézetem szerint ez igy van,engedje meg a t. ház.hogyugyanazon mérleget alkalmazzam e törvényjavaslattal szemben, a melynek alapján bírálgattam az 1868-ban a törvényhozás által alkotott védtörvényt. (Halljuk f) Mindenek előtt alakilag vizsgálva a javaslatot, szembe ötlő, hogy ezen törvényjavaslat, mely hivatva lenne részletezve a gyakorlati életre alkalmazni az 1868-iki törvényt, kevesebb szakaszt tartalmaz, mint az 1868-ban benyújtott törvényjavaslat és az annak alapján elfogadott törvény is. Pedig mindenki jogosultan elvárhatta, hogy 18 évi megfontolás után, egy az 1868-iki törvény alapján fejlesztett, a legkisebb részletekre is kiterjeszkedő javaslat fog a képviselőház elé terjesztetni. Ha pedig e javaslat tartalmát veszszük figyelembe, mindenek előtt azt észleljük, hogy eltérve az 1868-iki vezériránytól, összezavarja a hadsereg, honvédség és a népfölkelés hivatását, kiválogatja az 1868-iki népfölkelési törvényjavaslatból, ugy mint a létrejött törvényből, továbbá a porosz Landsturmgesetzből, a mi katonai szempontból tetszetős; ellenben lehetőleg mellőzve mindazt, a mi a nép érdekében bennük felsoroltatik. (Ugy van! balfelöl.) A népfölkelés természetes hivatása, mely a
