Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-229

229. országos ülés április 15 1886. 373 a büntetendő cselekmény el ne évüljön, mert akkor azután a czélt nem érnék el. Ha tudniillik a fegyelmi eljárás addig húzódik, hogy a büntető törvényben előirt határidők bizonyos bűntényekre nézve letelnek és akkor azután a bírósághoz áttétetvén az iratok, a bíróság egyszerűen azt constatálja, hogy ezen ügyekre nézve az elévülés érvénybe lép, akkor az intézkedés czélja nincs elérve. Hogy vájjon azon módosítványban, melyet t. képviselőtársam ezen esetre nézve előterjesztett, minthogy módosítványában kihagyja a szakaszokra való hivatkozást, megvan-e tekintetben a kellő óvatosság, azt megvallom, egy hallásra kellőleg- megítélni nem vagyok képes. Arról nem tehetek, ha sokan azon véleményben vannak, hogy teljes megnyugvással szavazhatnak a módosítványra, de én a magam részéről megnyugvással nem szavazhatok rá. Azonban indítványt e tekintetben nem akarok tenni, mert mondom, olyan a módosítvány, hogy össze kellene hasonlítani, hogy vájjon minden esetre nézve megvan-e e benne a kellő biztosíték a büntető törvénynyel szemben. Én azt kívánnám, hogy e szakasz revideáltassék az illető bizottság által, de tudom, hogy ennek elfogadására t. házban hajlandóság nincs. Ez oka annak, hogy én, miután azt, a mi előttem van már, értem, bár némely intézkedését nem helyeslem, mig a módosítványt egy hallásra nem vagyok képes megítélni, azért azt részemről el nem fogadhatom. Tisza Kálmán ministerelnök: Én óhajtanám a t. képviselő urnak scrupulusait, amenynyire lehet eloszlatni. (Ralijuk!Halljuk!) Kivévén a stylaris eltérést, a különbség a módosítvány és az eredeti szöveg közt abban áll, hogy mig a szöveg azt mondja, hogy ha a fegyelmi vizsgálatnál oly jelenségek merülnek fel, a melyek szerint az illetőt elbocsátásra kell a fegyelmi úton ítélni, előbb keresztülvitetik a fegyelmi eljárás s azután tétetnek át ez iratok az illető bírósághoz, addig a módosítvány azt tartalmazza, hogy ily esetekben a fegyelmi eljárás keresztülvitetik ugyan, de a mint a bűnjelek észleltetnek, egyúttal az illetékes bíróság is értesíttetik. Ez nemcsak minden lehető elévülés, de az ellen is garaníiát nyújt, hogy a bűnjelek időközben elsikkasztathassanak. Én ezen szempontból járulok a módosítványhoz és kérem a t. házat, hogy azt elfogadni méltóztassék. (Helyeslés johbfelöl.) Elnökl Szólásra senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Következik a szavazás. A 16. §-hoz két módosítás adatott be. Az egyik vonatkozik az első, a másik pedig a második bekezdésre. A kérdés tehát az lesz, méltóztatik-e at. ház az első bekezdést, szemben Vámos Béla képviselő ur módosításával a bizottság szövegezése szerint fentartani, igen vagy nem? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az első bekezdés a KÉPVH. NAPLÓ 1884—87. XI. KÖTIT. bizottság szövegezésének mellőzésével, Vámos Béla képviselő ur módosításával fogadtatott el. A második bekezdés helyett Vámos Béla képviselő ur új szöveget ajánlott. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a bizottság szövegét, szemben a Vámos Béla képviselő ur által ajánlott szöveggel fentartani, igen vagy nem? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a bizottsági szövegezés nem tartatik fenn és igy a második bekezdés a Vámos Béla képviselő ur szövegezése szerint fogadtatott el. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a 17. szakaszt). Latkóczy Imre előadó: T. ház! A minősítési törvény, az 1883. évi első törvényezikk 1. §-a tüzetesen felsorolja azon eseteket, melyek közhivat:sl elnyerésére disqualificálnak. Ezek közt nemcsak a csődnyitás, de a gondnokság alá helyezés is előfordul. Ezen törvényből és jelesen ennek hivatolt intézkedéséből, mint okszerű következtetés az folyik, hogy tekintettel e törvényjavaslat már elfogadott első pontjának a) alatti bekezdésében foglalt rendelkezésre azon tisztviselő ellen, a ki gondnokság alá helyeztetik, a fegyelmi eljárás feltétlenül megindítandó. A kérdés tehát csupán az —• s ez iránt a javaslat nem intézkedik — vájjon ily esetekben a hivataltól való felfüggesztés kötelező alakban mondassák e ki vagy nem ' Én, t. ház, azt hiszem, hogy azon tisztviselőre, a ki jogérvényes birói ítélet alapján önrendelkezési jogától felfüggesztetett, sem a közvagyon kezelését sem a közügyek ellátását, legalább megnyugvással bizni nem lehet. Azért bátorkodom megfelelő módosítványt beadni és annak elfogadását kérni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Szathmáry György j egyzö (olvassa a módosítványt) : A 17. §• utolsóelőtti sorában e szavak : „jogerejtí ítélettel" hagyassanak ki és helyettük ez tétessék „vagy gondnokság alá helyezés jogérvényesen". A többi változatlanul marad. Elnöki Kérdem a t. házat, fentartja-e a bizottság szövegét változatlanul, szemben az előadó ur módosítványával ? (Nem!) Azt hiszem, az nem tartatik fenn és igy e szakasz az előadó ur módosítványával fogadtatott el. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a 13. §-t). Vámos Béla: T. ház! A szőnyegen levő törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy a büntető eljárás folytán hozott ítéletet az eljáró törvényszék mindig megküldi a közigazgatási bizottságnak. Hozzáteszi azonban azt is, hogy ez ítélet „a bűntettek és vétségekről szóló 1878: V. törvényezikk, valamint a kihágásokról intézkedő ! 1879: XL. törvényezikk alapján hozott ítélet" 35