Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-228
22S. ©rsKágos ülés április 14. ISSti. fi 47 viselőház akármelyik más pártja terjesztette volna elő e töL'vényjav 7 aslatot, erre azonban senki sem mervén vállalkozni — iine ismét a zsidókérdés — előterjesztettük mi antisemiták a magunk szempontjából. Elnök: T.ház! (Halljuk /) Meg kell jegyeznem a ház tanácskozási rendje érdekében, hogy először tudomásom szerint aláirtak a törvényjavaslatot oly képviselő urak is, kik nem vallják magukat antisemitáknak. Másodszor, a képviselő ur e törvényjavaslat indokolása alkalmából is bizonyos gyűlöletes szint igyekszik a zsidóságra hárítani. Méltóztassék figyelembe venni, hogy Amerikában vannak a legnagyobb börze-üzelmek és ott a börze semmi összeköttetésben a zsidósággal nincs. Midőn a képviselő ur összeköttetésbe hozza a börzét a zsidósággal, a házat abba a helyzetbe hozza, hogy oly kérdést tárgyaljon ezzel kapcsolatban, mely ezzel valódi összeköttetésben nincs. (Helyeslés.) Istóczy Győző: A mi az igen t. pénzügyminister urnak a törvényjavaslat állítólagos hiányaira vonatkozó megjegyzéseit illeti, én megengedem, hogy ebből a javaslatból ki van hagyva némely túl enyhe intézkedés, a mely a német törvényben benne van. Többi közt benne van az, hogy az ezen törvény alapján kiszabandó pénzbüntetések miatt ingatlan birtokok, ha a tulajdonosaik belföldiek, el nem árverezhetek. Bocsánatot kérek, ha nálunk akármilyen más adó vagy illetéktartozás miatt a legszegényebb embernek is ellicitálják mindenét, akkor a börziánerek iránt miért legyünk kíméletesek ha vétettek az illetéki szabályok ellen, annak a ratióját nem értem, Hogy miért van e túlenyhe intézkedés a német törvényben, azt nem tudom; de ily túlenyhe intézkedést a mi viszonyaink között nem látok indokoltnak. Továbbá ott van például a német törvényben az, hogy az alkuszoknak és más üzletembereknek, a kik gyakran kötnek tőzsdeszerü ügyleteket, bélyeges-kötjegy űrlapok előlegeztetnek és hitelez tétnek. Ha a t. ház méltóztatik ez enyhítést felvenni a törvényjavaslatba, azt a t. ház a tárgyalásnál mindenkor megteheti, de ez egyáltalában nem szolgál akadályul arra nézve, hogy a törvényjavaslat a tárgyalás alapjául elfogadtassék. Egyébiránt örvendetes tudomásul veszem a t. pénzügyminister ur azon kijelentését, hogy a törvényjavaslatot bizottságokhoz kívánja utasíttatni. Egy pénzügyministertől, főleg pedig egy ehronicus deficittel küzdő állam pénzügyministerétől nem is lehetett mást várni. (Élénk derültség a szélső bálfelöl.) Kérem a t. házat én is, méltóztassék a törvényjavaslatot tárgyalás végett a szakbizottságokhoz utasíttatni. Elnök: A házszabályok szerint most szavazással döntendő el, hogy kivánja-e a ház, a törvényjavaslatot tárgyalni, illetőleg azt előzetes tárgyalás végett a pénzügyi és közgazdasági bizottsághoz utasítani. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot tárgyalni, illetőleg azt előzetes tárgyalás végett a pénzügyi és közgazdasági bizottsághoz utasítani? (Igen!) Ennélfogva kijelentem, hogy a ház a törvényjavaslatot tárgyalni kívánja s e végből azt a közgazdasági bizottsághoz utasítja. Következik a napirend további tárgya, vagyis a közigazgatási bizottság jelentése a közigazgatási tisztviselők, a segéd- és kezelő személyzet tagjai elleni fegyelmi eljárásról szóló 1876: VII. törvényezikk módosítására vonatkozó törvényjavaslat tárgyában. Azt, hiszem, a t. ház a jelentést felolvasottnak méltóztatik tekinteni. (Helyeslés.) Ennélfogva kijelenthetem, hogy a ház a jelentést felolvasottnak tekinti, a miért is az általános vitát megnyitom. Az első szó az előadó urat illeti. Latkóczy Imre, a közigazgatási bizottság előadója: T. ház! (Halljuk!) Tévesztett kiindulási irány volna a czéljaiban, hatásában és gyakorlati alkalmazásában egyaránt csak bizonyos meghatározott szűk körre szorított törvény felett általános elméleti szempontokból itészetet gyakorolni. (Halljuk! Halljuk!) Az állam és társadalom összes rétegeinek — kezdve az egyházi és katonai szervezettől és nem véve ki az utolsó napszámos családját sem — a rend, fegyelemre és a szolgálati kötelmek teljesítésére vonatkozó belső viszonyai, részint a szokás és hagyomány, részint rendelet, legtöbb esetben a törvényhozás akarata által szabályozvák. (Halljuk ! Halljuk!) Ezen, az egyes osztályok különböző czéljai, igényei és sajátságaihoz idomított és fegyelmi jog elnevezés alatt ismeretes szabványok nem lehetnek egyöntetűek, szigorúk, sőt alkalmazásuk alakja is eltérő, csupán azon félreismerhetlen közös jelleggel birnak, hogy gyakorlati érvényesülésük azon határnál kezdődik, melyen túl jogállamban a büntető és rendőri hatalom nem terjedhet. Ebből önkényt következik, hogy miután a fegyelmi hatalom gyakorlása a büntetőjog kiszoltatásával nem azonos feltevéseken alapszik, az elmélet azon általános tanai, melyeket az állam büntető törvénykönyvében sikeresen felhasználhat, sem nyerhetnek gyakorlati alkalmazását ott, hol mint a fenforgó esetben első sorban nem annyira a sértett jogrend megtorlása, hanem a közszolgálgálat érdekeinek megóvásaczéloztatik. (Helyeslés.) És ezen meggyőződésemben meg nem ingat a i t. ház több oldaláról ismételten felhangzott azon óhaj
