Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-227

ftr. «MB*f*t fiiéi éprilU IS. ISSt* 137 ellenes nyilatkozatot tett, még pedig olyat, hogy ép azt az „erkölcsös és erélyes" Mihálka Lászlót is pro^ocálta arra, hogy magáról a felelősséget elhárítsa. Mert e nyilatkozatban ugy tűnt fel a dolog, mintha Mihálka alispán maga is a haza és a nemzet ellen szavazott volna. Mindez nagy zavarokra, a közéletnek megbomlására mutat. Hát, t. ház, én áthatva az ügy komolyságától, meggyőződve arról, hogy interpellatiómban sem politikai, sem baráti érdek nem vezetett, meggyőződve különösen arról, hogy egy esküdtszéki verdict és az arra alapított ítélet nem arra való, hogy könnyű szerrel napirendre térjünk egy megye sorsa felett és hogy egy tisztviselő, ki teljességgel benmaradt, magas polczot foglaljon el oly megyében, hol az állam közegei törvénysértést bizonyítottak rá s hol e törvénysértés következtében a biróság ugy ítélt, a mint Kassán ítélt, áthatva mindezek fontosságától, tudva azt, hogy ezen ügy újból és újból meg fog mozdulni, bizva végre abban, hogy az igazságnak elvégre is győznie kell, ezennel kijelentem, hogy nem veszem tudomásul a ministerelnök ur válaszát s kérem annak napirendre tűzését. (Helyeslés a szélső baloldalon. Zaj a jobboldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Mindenek előtt tiltakoznom kell a képviselő ur azon felfogása ellen — és azt hiszem, hogy talán csak azért élt azon kifejezéssel, mert nem értette jól szavaimat — mintha én az esküdtszék verdictjét megtámadtam, vagy kicsinyítettem volna. Én csak azt constatáltam, hogy az esküdtek verdictje nem teszi azokat, amik valakiről állíttattak, bebizonyítottakká, miután az esküdtek nem a fölött ítélnek, hogy igaz-e az, a mi állíttatik, mert hiszen ez a sajtóbirósági eljárás körében az ő elhatározásuk alá nem is esik; ők csak saját impressiójukat mondják ki a felől: volt-e vagy sem rágalom. (Igaz! Ugy van/ a jobboldalon.) De verdictjük ezen állított bűntényre nézve bizonyítékul, azt hiszem, csakugyan nem tekinthető (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Ellenmondások a szélső baloldalon) és ebben az esküdtszékek verdictje irányában semmi néven nevezendő tiszteletlenség nincs kimondva. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) A képviselő ur felfogása tehát, azt hiszem, félreértésen alapult s mint olyant utasítom magamtól vissza. A mi a továbbiakat illeti, t. ház, azokra nézve most nem szándékozom részletekbe bocsátkozni, mert ezen ügyet itt elbírálni nem lehet. Azt azonban tartozom constatálni, hogy több oldalról beszerzett informátiókon alapuló tudomásom szerint, egyfelől határozottan nem felel meg az igazságnak, hogy a petitiók aláírásától az emberek eltiltattak, vagy e miatt valaki bezáratott volna. Történt egy községben, hogy a szolgabírónak értésére esvén, hogy ott éjjeli conventiculumokat tartanak és a békés lakosság a miatt fél. (Derültség a baloldalon.) Igen! Igen! Könnyű nevetni! (Mozgás a jobboldalon.) De igy van; ez tény. (Igaz! Ugy van ! a jobboldalon. Ellenmondás a szélső baloldalon.) Ezen éjjeli összejöveteleket a szolgabíró betiltotta ; de egyszersmind egyenesen megmondotta, hogy tessék nappal csinálni, a mit tetszik, akár házról házra hordani azon petitiót aláírás végett. (Felkiáltások a baloldalról: Be volt tiltva! Zaj.) Ha ugy történt volna a dolog, mint önök mondják, hiszen akkor önök maguk vádolják az illetőket olyannal, a mit fényes nappal nem lehet csinálni, csak éjszaka, titokban és akkor az már magán hordaná a helytelenség bélyegét. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Zajos ellenmondások a bál- és szélső baloldalon.) A másik, a mire a képviselő ur nagy súlyt fektetett, a miről, megvallom, tudomásom nincsen, az, hogy a főispán megrendelte, hogy a népgyűlés jegyzőkönyve másolatban adassék be, hogy azt felküldhesse a belügyministerhez. Én ezen jegyzőkönyvet, tudomásom szerint, nem kaptam meg. De ha a főispán megrendelte is, akkor tehette, midőn itt az ügy szóba hozatott és a hírlapokban felmerült hirek folytán tudakozódtam táviratilag és írásban, hogy mi történt. És ha, hogy erre nézve igazolja magát, a jegyzőkönyv másolatát kérte, hogy ebben mi rettenetes dolog van, ezt nem értem. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj a baloldalon.) Horánszky Nándor : Nincs joga! A biró kívánhatja, de más nem! (Igaz! Ugy van! a bál- és szélső báloldalon. Ellenmondás a jobboldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: Engedelmet kérek, szokszor követeltetik magán személyek által és ha egy főispán szólítja fel az illetőket egy népgyűlés j'egyzőkönyve másolatának kiadására, a mely a dolog természete szerint titkos nem is lehet, hogy ebben a törvénysértés hol van, én — ismétlem— belátni nem tudom. (Felkiáltás ok bal felől : Nem alkotmányos! Mozgás jobbfelöl. Halljuk! Halljuk! Elnök csönget.) A t. képviselő ur hivatkozik még egy tanítónak a választáskor mondott beszédére. Maga is azt mondta, hogy az illető átadatott a törvényszéknek. Azontúl, t. ház, hogy mi történt vele, megvallom, nem tudom, nem is követelhetem a törvényszéktől, hogy nekem ez iránt jelentést tegyen; hiszen mikor a múltkor legtávolabbról ilyen valami jogot szerettem volna megszerezni, borzasztó alkotmányellenes eszmének mondták. Most, ugy látszik, vádol a képviselő ur, hogy miéit nem tettem. (Derültség jobbfelől.) Nem tettein, mert hatáskörömbe nem tartozik. Egyébiránt biztosíthatom a képviselő urat,,