Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-216

H 21 f>. országos ülés märczins 30. 1886. ják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadja el. Kérdem most, méltóztatnak-e a Mártonfly képviselő ur által javaslatba hozott szöveg első bekezdését elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadja el. Következik a Mártonfly képviselő nr által javaslatba hozott szöveg 2-ik bekezdése amaz álmodó sítványnyal, melyet Apponyi képviselő ur adott be s melyet MártonfFy képviselő ur magáévá tett. Ábrányi Kornél jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a felolvasott szöveget elfogadni igen, vagy nem? (Felkiáltások: Igen! Nem/) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadja el. Következik akasz 3-ik bekezdése, mely nem támadtatott meg. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e azt elfogadni? (Felkiáltások: Elfogadjuk!) A ház többsége elfogadja. Következik a Steinacker képviselő ur által javaslatba hozott szöveg, mely a 3-ik bekezdés után következnék. Méltóztassanak azt meghallgatni. Ábrányi Kornél jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatnak-e a Steinacker képviselő ur által 3-ik bekezdésül javaslatba hozott szöveget elfogadni ? Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Derültség.) A ház többsége nem fogadta el. Az utolsó bekezdés nem támadtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. Következik a 83. szakasz. Tibád Antal jegyző (olvassa). Mártonfly Károly: T. ház! A 79. szakasz tárgyalásánál Gulner képviselőtársam oly alaposan indokolta a nyilvános szavazás hátrányait és a titkos szavazás előnyeit, hogy nekem részemről ahhoz semmi hozzátenni valóm nincs. Annál kevésbé van hozzátenni valóm, mivel nem vagyok képes ezen szakaszban a nyilvános szavazásnak más indokát felfedezni, mint azt, hogy a szavazás közvetlenül a főispán tekintélyének nyomása alatt történjék és igy a közbizalom meghiúsítására szolgáljon. (Ugy van/ a bal- és szélső haloldalon.) De nem fogadhatom el ezen szakaszt már azért sem, mert az a törvényhatósági bizottságról némileg szegénységi bizonyítványt szolgáltat ki, a mennyiben a községekben is mindig szavazólapokkal történt a szavazás, a bizottsági tagok választásánál pedig ez, a mint saját tapasztalásomból tudom, igen nagy visszaélésekre szolgált alkalmul. Mert vannak lelkiismeretlen emberek, a kik az olvasni és irni nem tudó nép bizalmával visszaélnek ; és midőn a városoknál is szavazó-lapokkal történik a szavazás: semmi okot sem látok arra, hogy csak a megyei törvényhatóságoknál történjék nyilvános szavazás. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Bátor vagyok tehát a következő módosítványt ezen szakaszhoz benyújtani: a második sor végen ezen szavak: „és szavazatának" a harmadik sorban pedig a következő szavak „törvényhatósági joggal biró városokban" a szövegből kihagyandók. Minek következtében a szöveg következőképen alakulna át . . . Elnök: Bocsánatot kérek, még csak a 83. szakasznál vagyunk, a képviselő ur pedig a 84. szakaszhoz szólott. Mártonfly Károly: Engedelmet kérek, a zajban nem tudtam kivenni a 83. vagy 84. szakaszt olvasta-e a jegyző ur s miután felszólittattam, szólottam ahhoz, amihez módosítványom van. Elnök : De ugy látom, hogy a képviselő ur a 83. szakaszhoz is fel van jegyezve. Mártonfly Károly: Tehát bátor leszek a 83. szakaszhoz is szólani. (Halljuk!) A 83. szakasz azt mondja: „Tisztújításkor szavazattal birnak vármegyékben azon bizottsági tagok, kik a következő évre, városi törvényhatóságokban pedig azok, kik a tisztújítás évére vétettek fel a legtöbb adót fizető és választott bizottsági tagok névjegyzékébe". Részemről nem akarok ezen szakaszhoz módosítványt benyújtani, de minthogy ezen szakaszegészen új, az 1870: XLII. törvényczikkben nem foglaltatott és csak a belügyminister ur törvényjavaslatába vétetett fel először s minthogy a t. belügyminister urnak erre vonatkozó indokolása, tudniillik hivatkozás az igazság és méltányosságra, nagy általánosságban van tartva s engem nem képes kielégíteni, én csak azt a kérést vagyok bátor a t. ministerelnök úrhoz intézni: szíveskedjék annak indokára nézve, hogy miért tétetik különbség városi és megyei törvényhatóságok közt a szavazati névjegyzék érvényére és az időre nézve, felvilágosítást adni. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! A felvilágosítás igen egyszerű, mert épen a tett különbség eredményezi azt, hogy maga az eljárás egyforma lesz, ugy mint azt a gyakorlati élet is megmutatta. A törvényhatóságokban a tisztújítások ezelőtt őszszel történtek; később, hogy a hat évi cyclus körülbelül pontosan megtartassék, szabályozva lett ugy, hogy a megyei tisztújítás deczember második felében, vagy január legelején tartassák. Miután legnagyobb részt deczemberben tartatik a választás, fölmerült a kérdés, hogy melyik bizottsági névsor legyen a választásnál érvényes, mert a mint igen jól méltóztatnak tudni, az a névsor, mely például 1884 ben megállapíttatik, az csak 1885-ben lép érvénybe. Mondom, kérdés tá-