Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-216

216. országos ülés márczius 30. 1886. 17 madt az iránt, hogy vájjon azok válaszszák-e hat ) évre a tisztikart, a kik egy részének mandátuma mindjárt a választás után lejár, vagy pedig azok, a kiknek mandátuma érvényes marad és tart addig, mig a törvény szerint a kilépés be nem következik. Ennek alapján a tiszújításnál azon gyakorlat kovettetett a megyében, hogy ha például 1878-ban, 1878 legvégén is volt a tisztújítás, de a szavazók azon lajstrom szerint fzavaztak, a mely a következő, tudniillik 1879. évre megállapittatott. És azt hiszem, hogy ez megfelel az igazságnak ós helyes. A városokban máskép áll a dolog, ott a tisztújítások nem annyira egy időben történtek, hanem tavaszszal és a nyár folyamában, azaz akkor, midőn már tényleg érvényben volt az új névsor. Tehát épen a félreértés kikerülése végett, a törvényben kellett kimondani, hogy ugy a megyékben, mint a városokban azok gyakorolják a jogot, a kiknek joga érvényben marad; azért mondatik e szakaszban, hogy a megyékben a tisztújításkor azon bizottsági tagok birnak szavazattal, a kik a következő évre, a városi törvényhatóságokban pedig azok, a kik a tisztújítás évére vétettek fel a bizottsági tagok lajstromába. Az eredmény, ismétlem, az, hogy azért például az 187 8-ikitisztújítáB alkalmával a városokban és a megyékben ugyanazon névsor volt érvényben, csakhogy az időpont a szerint, a mint a választás történt, az egyik esetben a jövő évi, a másik esetben az ugyanazon évi volt. Ez csak szövegbe iktatása annak, a mit már önmaga az eddigi gyakorlati élet is életbeléptetett. (Helyeslés.) Mártonffy Károly: Köszönettel veszem a felvilágosítást. Elnök: Minthogy szólásra senki sincs feljegyezve, következik a szavazás és minthogy a 83. §. nem támadtatott meg, azt hiszem, hogy azt elfogadottnak jelenthetem ki. (Helyeslés.) Következik a 84. §. Tibád Antal jegyző (olvassa a 84. §-t). Mártonffy Károly: Miután módosítványomat már előzőleg indokoltan, bátor vagyok azt egyszerűen benyújtani. Elnök: Fel fog olvastatni. Ábrányi Kornél jegyző (olvassa): Módosítvány, beadja a Mártonffy Károly: A 84. §. második sorának végén ezen szavak „és szavazatának", a harmadik sorban pedig a következő szavak: „törvényhatósági joggal biró városokban" hagyassanak ki. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk!) Csak igen egyszerűen azt kívánom megjegyezni, hogy ugyanezen elv a tegnapi napon a 79. §-nál megvitattatott és a ház többsége által el nem fogadtatott. En elismerem, hogy azon módosítványnak, melyet akkor Gulner képviselőurbenyújtott,igazában itt volna a helye; de minthogy vele szemben indokaimat tegnap már KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. XI. KÖTST. elmondottam, azokat ismételni nem szándékozom és arra kérem a t. házat, hogy csak tegnap hozott határozata mellett ma is megmaradni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve; ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. A 84, §-hoz Mártonffy Károly képviselő ur egy módosítást adott be; kérdeznem kell tehát a t. házat, méltóztatik-e a 84. §-t szemben a módosítványnyal változatlanul fentartani, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a szöveget fentartani kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség változatlanul fentartotta a szakaszt s igy a módosítvány elesett. Tibád Antal jegyző (olvassa a 84. és 85. §§-okat

} melyek észrevétel nélkül elfogadtattak, olvassa a 86. §-t Justh Gyula: T. ház! E szakasz lényegesen módosítja az eddigi eskűformát. Mig ugyanis az 1870: XLII. törvényczikk csak azt követelte a tisztviselőtől, hogy arra tegyen esküt, hogy a királyhoz hű lesz, hogy a törvénynek engedelmeskedni fog és hogy hivatali kötelességeit lelkiismeretes pontossággal fogja teljesíteni, addig a jelen szakasz, nem elégedve meg ezen esktíformával, tovább megy és ezeken felül még azt is követeli, hogy a tisztviselő esküt tegyen arra is, hogy hivatali elöljáróinak engedelmeskedni fog és hogy a hivatalos titkot meg fogja őrizni. T.ház! Nem tudom, mi indította at. ministerelnök urat arra, hogy az esktíformának ilyetén módosítását javaslatba hozza. Tudtommal a törvényhatósági tisztviselők eddig egyáltalában nem fejtettek ki valami nagy ellentállást a felsőbb hatóságok rendeletei ellen és tudtommal a törvényhatósági tisztikar nagymérvű ellenszegülése, avagy a hivatalos titoknak meg nem őrzése eddig zavarólag a megyei administratióra egyáltalában nem hatott; sem az állam biztonságát, sem a közérdeket nem veszélyeztette s általában nagyobb bajokat nem okozott s meg vagyok arról is győződve, hogy a t. ministerelnök ur sem reméli azt, hogy az esktíformának ilyetén megváltoztatása által az administratio majd valami lényegesen javul. (Derültség a szélső baloldalon.) Maga a t. ministerelnök ur a törvényjavaslat indokolásában e szakaszra vonatkozólag azt mondja, hogy az nem egyéb jelentéktelen pótlásnál, mely bővebb indokolásra nem szorul. Megvallom, épen a t. ministerelnök urnak eme nyilatkozata kelti fel bennem azt a reményt, hogy a t. ministerelnök ur nem fogja ellenezni oda irányuló indítványomat, hogy az esküforma tartassék meg a jövőben is ugy, a mint az eddig érvényben volt; (Helyeslés a balés a szélső baloldalon) mert hiszen, ha a t. ministerelnök ur, az ezen szakaszban foglalt módosítást