Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-225

225. orsságos ülés április 10. 1886 193 ispánnak a községi elöljárókkal való közvetlen rendelkezés, felfüggesztés és elmozdítás jogát megadni. De hát merje ezt kimondani nyíltan, ne alakoskodjék, ne jezsuitáskodjék, ne igyekezzék a törvényhozás és a nemzet szemébe port hinteni; (Ugy van! a szélső baloldalon. Mozgás és ellenmondások a jobboldalon) mondja meg, hogy sicvolo, sicjubeo, azonban mi nem ülünk fel a tacticázás ez új mesterfogásának, mi átlátunk a minister nr hálójának finom szálain s nem engedjük magunkat oly könnyedén becsalatni a kivetett csapdába. Mi felismerjük e szakasznak vészes jelentőségét egész nagyságában, küzdünk ellene teljes erővel, kötelességérzetünk egész tudatával. A többség nem fog legyőzni, hanem csak le fog szavazni. Az alkotmányosság csalfa mezével bevont e mérges lapdacsát az absolutismusnak elnyeletik a nemzettel; (Ugy van! a szélső baloldalon. Mozgás és ellenmondás a jobboldalon) de annak erős organismusa ezt is digerámi fogja, a mint digerálta az osztrák camarilla három századon át nyújtott még mérgesebb labdacsait is s elvégre is nem a nemzet, hanem a ministerelnök urnak fog megártani. Mert ha valaha törvény, ugy ez, mely minden egyes polgárnak jogát confiscálja, meggyőzheti a nemzetet annak szükségéről, hogy e kormánytól minden áron meg kell szabadítani a hazát. Nem fogadom el a szakaszt, hanem csatlakozom Griinwald Béla t. képviselőtársamnak Lázár Ádám barátom által kiegészített módosítványához. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Enyedi Lukács: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Ha én nem akarnék csatlakozni azon erőteljes indokoláshoz, amelyet az imént igen t. tagtársunk szájából hallottunk és ha keresni akarnám szón tárgyi okokat, a melyek a t. ministerelnök urat azon intézkedésekre bírták, a melyek a 77. §-ban foglaltatnak, valóban igen nehéz helyzetbe jutnék, mert alig lehet ez intézkedésekre tárgyi indokokat találni. A t. ministerelnök ur véleménye le van fektetve azon indokolásban, amely a 77. §-hoz csatolva van. És vájjon mivel indokolja a t. ministerelnök nr annak szükségét, hogy ezentúl a községi birót ne a választók összessége válaszsza, hanem válaszsza a képviselő-testület? Az indokolás nem épen csak a bíróra vonatkozik, hanem általánosságban mindazokra, kikről a 77. §-ban szó van, tehát a bíróra is s a következőket mondja: „nehogy a képviselőtestület vagy az ajánlatba hozott kijelölés, illetőleg ajánlat alapján a szavazás olyanra megejtethessék, ki a törvényes képzettséggel nem bír és ennélfogva a választás megsemmisítése történjék." Azt hiszem, t. ház, hogy az értelmiségnek és a műveltségnek az a foka, mely szükséges arra, hogy valaki egy községi bíró qualificatióját megítélhesse, a képviselő-testületekben is megvan és KÉPVH. NAPLÓ 1884—87. XI. KÖTET. az egyáltalában nem szorul a szolgabíró bölcsességére, mert olyan törvényes qualificatio, mely bizonyos tanulmányok elvégzését tételezné fel, nagyon természetesen a bírói álláshoz csatolva nincs, de viszont azt hiszem, a tekintetben, hogy a község ügyei iránt ki érez legmélyebben és ki tudja azokat leghívebben képviselni felfelé és lefelé, a községi képviselő-testület és választó-közönség legjobban van tájékozva és azt sokkal jobban tudja, mint a szolgabíró maga. De, t. ház, eltekintve ettől, méltóztassék egy pillanatnyi figyelmet fordítani arra, mi lenne annak következménye, ha a 77. §. törvényerőre fogna emelkedni ? (Halljuk.') Eddig a biró a községben igen tekintélyes és tiszteletreméltó állást foglalt el; a bírói székbe őt polgártársainak bizalma emelte s ezek szívesen és készséggel követték őt akkor is, mikor néha súlyos terheket kellett az állam község irányában teljesíteniük. A biró hatalma igen csekély; a magyar birák nincsenek felruházva a zalameai bírónak hatalmi körével; azok nem képesek arra, hogy választóiknak imponáljanak törvény adta hatalmuknál fogva, hanem tisztán arra vannak utalva, hogy egyéni tulajdonságuk, megbízhatóságuk és azon komoly törekvésük által imponáljanak, melyet a község jólétének előmozdítására fordítanak. Már most, ha jövőben a szolgabirák által a községekre rá fognak a bírók octroyaltatni, mi más fog ebből következni, mint az, hogy a községekben viszály fog uralkodni s a többség gyakran ellentétes helyzetbe jön a rá octryoalt bíróval; annak intézkedéseit nem önmegtagadással, nem készséggel fogja teljesíteni, hanem csak azért, mert kényszerítve van rá. Pedig annak a bírónak arra, hogy a közönséget kényszerítse, egyáltalában hatalmat ez a törvény nem ad. De viszont el van vetve a magva azon viszálynak, mely a község lakóinak nyugalmát ép ezen intézkedés folytán fel fogja dúlni. Már maga azon körülmény, hogy a törvény azt mondja és természetesen a maga logicai összefüggésében helyesen mondja, hogy csak jelöltre lehet szavazni, mutatja, hogy maga a törvényjavaslat készítője érezte, hogy ezen dologba baj rejlik; mert érezte, hogy igen gyakran fog a szolgabíró oly egyéneketjelölni, kik a község Ínyére egyáltalán nincsenek és igy igen gyakran fog a község oly helyzetbe jutni, hogy kénytelen lesz oly birót tűrni, kit maga nem választott volna meg és kit érdekeivel összeférőnek nem tart. Ezen okoknál fogva én nem járulhatok a 77. szakaszhoz, hanem elfogadom Grünwald Béla t. képviselő ur módosítványát Lázár Ádám t. képviselő ur almódosításával. (Helyeslés balfelől.) Almásy Sándor: T. ház! Mindenkor ugy tudtam, hogy az állam érdekében jogokat adni a 25