Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-216

21 ü. országos ülés niárcriiia 30. 1886. 13 a baloldalon: vannak!) arról szóljanak mások; de ha csak egy ilyen tény is előfordul, t. ház, a ministerelnök ur által felhozott 2035 tisztviselő példája sem bizonyítja azt, hogy kellő garantiával birunk ezen országban az önkény ilyen tényeivel szemben (Élénk helyeslés balfélöl) és akkor szükségessé válik a törvényes provisio azon értelemben, a mint azt Mártonffy Károly és báró Lipthay Béla képviselőtársaim igen helyesen és szépen indokolták. Csupán egy észrevételem van azon szövegre nézve, melyet Mártonffy Károly t. képviselőtársam a szolgálatban állott tisztviselők újból alkalmazására nézve javaslatba hozott. Szederkényi Nándor t. képviselő ur ugyanis ezzel a szöveggel szemben azt jegyezte meg, hogy nem nyújt elég • biztosítékot az, ha csak oly tisztviselőkre alkalmaztatik a candidáltatás kötelezettsége, a kik fegyelmi eljárás alatt nem állottak, mert — a mint ő magát kifejezte, megtörténhetik és sajnos, meg is történt — erre is tudok esetet, hogy csupán a candidáläs erkölcsi szükségének kikerülése végett ok nélkül fegyelmi eljárás akasztatott nyakába egy tisztviselőnek. Ebben igaza van t. képviselőtársamnak és azt hiszem, hogy Mártonffy Károly indítványának intentiój'a csakugyan az volt, hogy csak olyanok ne legyenek okvetlenül candidálhatók, a kik fegyelmi elítéltetésben részesültek. Azért én óhajtanám, ha t. képviselőtársam beleegyeznék abba, hogy indítványa oly irányban módosittassék, hogy fegyelmi eljárás helyett tétessék: a kik fegyelmi elítélés alatt nem állottak. Ezzel a hozzátétellel nemcsak hozzájárulok t. képviselőtársam módosítványához, de igenis szükségesnek találom azt a felmerült esetekkel szemben. Azért azt elfogadás végett ajánlom a t. háznak. (Helyeslés balfélöl.) Mártonfy Károly: Én gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam módosítványát magamévá teszem és kérem a t. házat, hogy méltóztassék indítványomat ily módosított alakban elfogadni. (Helyeslés balfelöl.) Porubszky Jenő: T. ház! Az előttem szólott t. képviselő ur jónak látta az árvamegyei 1878-iki tisztújítást ismételten felemlíteni. Engedelmet kérek a t. háztól, hogy ha ennek következtében szót kérek a végett, hogy a 78-iki árvamegyei restauratióra vonatkozólag itt már többször felemlített és most a t. képviselő ur által is felhozott s állítólag sérelmes tényeket tulaj donképeni értékére leszállítsam. (Halljuk! jobbfelöl. Nem áll faz, hogy 1878 ban Arvamegyében három szolgabíró nem candidáltatott volna s nem azon okból, mert ellenzékiek lévén. Csak egyetlen egy volt szolgabíró nem candidáltatott, még pedig azért, mert az illető, törvényszéki birói minőségben, mint szolgálatra alkalmatlan végelbocsáttatást nyert. Minthogy mint törvényszéki biró abbeli hivatalának betöltésében feladatának nem tudott megfelelni, azt hiszem, hogy a candidationalis bizottság helyesen járt el, midőn az illetőt ép azon oknál fogva, a hasonlólag igen fontos árvaszéki ülnöki állásra sem tartotta alkalmasnak. Ugyanezen restanratio alkalmával az alispáni székre három egyén jelöltetett és ezt annak illustrálására akarom felhozni, hogy a candidáló bizottság nem hagyta magát pártszempontok által befolyásoltatni; mert az első helyre kijelölte a megyében akkor létezett mérsékelt ellenzéki pártnak elnökét, a második helyre candidálta a megyei árvaszéknek elnökét, a ki a 48-as elveket vallotta és a ki 48-ban Debreczenben követ is volt és végre' candidálta harmadszor az akkori kormánypárti képviselőt. Azt hiszem, ebből elég világosan kitűnik, hogy az árvamegyei candidáló bizottság nem élt vissza a reá ruházott discretionális joggal. Csak ezt akartam megemlíteni és a többször említett állítólag sérelmes tényeket kellő értékükre leszállítani. (Helyeslés a jobboldalon^) Gr. Apponyi Albert : T. ház! Félremagyarázott szavaim értelmének helyreállítása czímén csak egy egyszerű megjegyzést vagyok bátor tenni. (Halljuk!) Elismerem, hogy a t. képviselő ur az akkori esetnek részleteiről bizonyosan jobban van informálva, mint én most vagyok, minthogy azóta több év telt el. Hogy három, vagy egy szolgabíró volt azon helyzetben, hogy nem candidáltatott, az tökéletesen mindegy, én azt hallottam, hogy három. (Derültség jobbfelöl.) De ha egy volt is, az ezen eset bizonyító erején mit sem változtat. Erről az egyről jót állok. Személyesen ismertem ezt az egy szolgabírót hivataloskodása idején. Arvamegyében megfordultam s tudom, hogy iránta csak egy hang szólt árvamegyében, az, hogy hivatalának derekasan megfelel és még sem candidáltatott. A mi az alispánságra való candidatiót illeti, legyen szíves a t. képviselőtársam megmagyarázni azt, hogy miért hagyatott ki akkor a candidatióból Kubinyi Árpád t. képviselőtársunk, a ki éveken át központi szolgabíró volt és miért candidáltattak helyette oly egyének, a kik iránt én a legnagyobb tisztelettel vagyok, de a kikről, habár az ellenzékhez tartoztak, a megyében uralkodó hangulatból biztos volt előre, hogy megválasztatásuk a lehetetlenségek sorába tartozik. (Helyeslés balfelöl.) Porubszky Jenő: Engedelmet kérek a t. háztól, hogy gróf Apponyi Albert t. képviselő urnak egyenes provoeatiója folytán még egyszer igen röviden szólhassak. (Halljuk!) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e megengedni, hogy a képviselő ur most szólhasson, mert más szakasznál megteheti ugyan, de itt