Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-224

224. országos ülés április 9. Í8SS, 181 as a szervezet, melyet a minister contemplál, belső ellentétben áll. Molnár Antal képviselőtár­sam rámutatott, hogy ezen rendőri állomással két különböző functio van összekötve: az állami rendészeti és a helyi rendészeti gazdasági functio. És ő kénytelen volt a ministert arra figyelmez­tetni, hogy legalább ezen utóbbi, de minden esetre fontosabb és lényegesebb részét a rendőri kapi­tányi teendőknek külön kell választani az újonnan alkotandó állomástól és a városnak egy autonóm közegére kell bizni. Ebben a t. ministerelnök ur saját pártjától kapta meg a kellő ítéletet saját intézkedésével és tervezetével szemben. A t. mi­nisterelnök urnak saját pártja mondta azt, hogy a rendőrkapitányt, ha azt egyszer állami tisztvise­lőnek contemplálja, nem szabad a városi rendőri kapitánynak eddigi hatáskörével felruházni. Ez után két különféle rendőri közeg lesz a városok­ban, úgymint az államrendészeti és a gazdasági, illetőleg helyhatósági. Ez, t. ház, szükséges is. De t. ház, alkossunk egy tiszta- képet. Ha a t, minis­terelnök ur csakis az állami rendészet teendőinek végrehajtására külön közeget óhajt, jól van, teremtsen a rendezett tanácsú városokban állami rendészetet, a melynek mintáját láthattuk azon időben, melynek intézményei nagyon hasonlítanak azon újabbkori intézkedésekhez, a melyeknek kritikájába kellett bocsátkoznunk, mivel azokat életbeléptetni akarják. Akkor, tudniillik a Bach­korszakban, a rendezett tanácsú városokban volt a császári királyi rendőrigazgatóság. De még Bachnak is volt elég érzéke az iránt, hogy nem szabad az összes városi rendőri teendőket elko­bozni s hogy a helyhatósági jelentőséggel biró rendőri teendőket a város autonóm közege által végeztesse. Az állami rendőrigazgató mellett volt a független városi rendőrkapitány, ki kiegészítő tagja volt a városi tanácsnak. Ugy látszik, erre a t. ministerelnök ur nem gondolt. Hogy a városi autonóm rendőrkapitány és a kinevezendő állami rendőrkapitány közt, minő lesz a viszony s hogy az illetékesség kér­dése mikép fog szabályoztatni, erről senki sincs tájékozva. Világos ós gyakorlatilag végrehajtható intézkedéseket és szervezeti szabályokat nem várhatunk ugyan, de azt az egyet meg lehet várni és követelni, hogy ha a várostól elvétetik a rendőri hatóság, ha kinevezett állami rendőri főnök küldetik a városokba : akkor fizesse azokat az állam, mert a várostól a rendőri hatóságot elvenni s a fizetés dicsőségét ráruházni, még sem méltányos eljárás. (Helyeslés a szélső balfelöl.) Ha a t. ház bölcs megfontolás után arról győ­ződnék meg, hogy a városoktól el kell venni a rendőri hatóságot, a mit én semmikép sem tartok megengedhetőnek, akkor alkosson tisztán állami rendészetet kellő pragmatikával ellátott, ide nem a főispán, hanem a minister által kinevezendő állami rendőri hivatalnokokkal s adja meg annak lehetőségét, hogy az állami rendőri hivatalnoko­kon kivül a tisztán helyhatósági jelentőséggel biró gazdasági természetű városi rendőri teendők a város autonóm közegei által végeztessenek. Minthogy én nem vairyok arról meggyőződve, hogy az utolsó évtized alatt a rendezett tanácsú városok visszaéltek volna a rendőri hatósági jogokkal; minthogy továbbá nem vagyok meg­győződve arról, hogy a rendőri hatóságot nem szabad és nem kell a városokra ruházni, a magam részéről Szederkényi Nándor t. képviselő ur határozati javaslatát pártolom. Ha ez nem fogad­tatnék el, akkor csatlakoznom kell Molnár Antal képviselő ur azon indítványához, hogy ha állami rendőrfőnök küldetik a városokba, az ne legyen tagja a városi tanácsnak. (Helyeslés a szélső balfelől.) Farkas Elek: T. ház! A községekről szóló törvényjavaslat 69-ik §-a a rendezett tanácsú vá­rosok eddig gyakorlatba volt választási jogait, a rendőrkapitány élethosszig való kinevezésével; mélyen érinti. En azonban, ki a megyékben széles értelem­ben elfogadható kinevezés híve voltam mindig s vagyok ma is, ezen intézkedést az állami rend­őrség összevágó s egyöntetű sikeres működése szempontjából csak örömmel üdvözölhetem. De mindamellett egy a rendezett tanácsú városok helyi viszonyaiból folyó körülményre legyen szabad felhívnom a t. ház figyelmét, arra tudniillik, hogy a kinevezendő rendőrkapitányok lehetőleg a rendezett tanácsú városok helybeli lakosai sorából szemeitessenek ki. A megyék főispánjai, előkelő és befolyásos összeköttetéseiknél fogva találhatnak számtalan módot, hogy a vett alapos értesítések után a rendőrkapitányi állásra a legmegbízhatóbb, leg­képesebb, erélyes egyéneket választhassák ki. Mert, t. ház, nagyon kellemetlen lehetne egy ter­jedelmes határral s erdőséggel biró rendezett tanácsú városra, például Nagy-Kőrösre nézve, ha ez állásra idegen neveztetnék ki, ki az illető város területén semmi személyi és helyi ismerettel nem bir, ki csak hosszas s fáradságos puhatolódzás után, legtöbbször, az ügyes-bajosok kárával, ismer­hetné fel a helyi viszonyokat. Ezen méltányos óhajtásom elérhetése végett, mely elvben és a bíróságok kinevezésénél is érvé­nyesült, bátor vagyok a 69. §. harmadik bekez­dése 2-ik sorába e módosítványt ajánlani. E szó után „élethossziglan" ez tétessék: „lehetőleg hely­beliek". A többi marad. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Felfog olvastatni a módosítvány. Ábrányi Kornél jegyző (olvassa). Almásy Sándor: T. ház! Ezen 68. és69..§. ellen ugy a polgárok jogainak csorbítása miatt,mint a közigazgatás jól felfogott érdekében is kifogásom

Next

/
Oldalképek
Tartalom