Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-223
K]|, 223. orseágog 11 1200 irtot kellene kapnia és mindamellett, hogy igen gazdag ember és van 4000 frt nyugdíja, mert államvasuti igazgató volt, azért ambitiója, hogy e város polgármestere legyen. Hogyan játszották hát ki 1871. óta a törvényt a kisebb városok, miután anyagi viszonyaiknál fogva nem voltak képesek e tekintetben eleget tenni? Megalkusznak az illetővel, azt mondván, a budgetbe belejő a törvény értelmében 1,200 frt, de nem adunk ad personain többet 4—500 frtnál és a többit a városi budget többi ezímeire tartozik az illető felajánlani. Most igy leszünk a kapitányokkal is. Ezek most szintén kisebb fizetéssel vannak a kis városkákban dotálva és meg vannak elégedve. Ismerek személyesen néhányat, kik 3—400 frt fizetéssel vannak ellátva és igen qualificáit emberek és meg vagyok győződve, hogy ha ezentúl a főispán is fogja kinevezni a kapitányokat, lesz annyi belátása és tapintata, hogy nem másokat, hanem ugyanezeket fogja kinevezni. E törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy ekként a főispán által kinevezendő rendőrkapitány fizetése minden rendezett tanácsú városban kell, hogy egyenlő legyen az illető megyei törvényhatóság szolgabírói fizetésével. Ne vegyünk például csak egy szép esni egyei kisebb községet, melynek 1,100 lakosa van és a hol a kapitány legfeljebb 200 forint fizetésben részesül; hanem vegyünk egy vagyonos nagyközséget Szepesmegyében, például Bélát, mely igen hazafias érzelmű lakossággal és értelmes közönséggel bir. Ott positive mondhatom, a polgármesternek ma 500 forint fizetése van, a kapitány pedig 300 forint fizetésben részesül. Ezen törvényjavaslat szerint rá oetroyáltatnék, hogy 800 forint fizetése lenne, a mit a község nem bir meg és nincs is rá szükség, mert 300 forint fizetés mellett is érdemes, qualificáit kapitánya van, a ki meg vagyok győződve, szintén azok sorában lesz, kiket a főispán ki fog nevezni. Itt 119 kapitány kinevezéséről és azok fizetéséről van szó ; mert tudvalevő dolog, hogy az 1876 :V. törvényczikkel azelőtt 44 önálló szabad királyi város vesztette el törvényhatósági jogát és lett rendezett tanácsú város és azon kivüí van még 75 rendezett tanácsú város, tehát összesen 119 ilyen kapitány lenne az országban, kik ki fognak neveztetni. Miután én nem akarom, hogy e tekintetben, ugy mint 1871-ben a polgármesterekre nézve történt, a törvény kijátszassék — bár ezen kijátszás úgyszólván jóhiszemű volt, mert kényszerűségből eredett s nem szenvedett alatta a kisebb városok közigazgatása sem — a belttgyministernek kívánom megadatni azon facnltativ jogot, hogy bizonyos esetekben, ott, hol ez végre nem hajtható — megtartván a szabályt különben áprilisa. 1886. — az illető törvényhatóság vagy a főispán előterjesztésére eltérhessen esetről esetre az egyes ily kisebb városoknál. Ajánlom ennek folytán módosításomat, melyet tovább indokolni nem kívánok, hanem egyszerűen ajánlom a t. háznak elfogadás végett. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Szathmáry György jegyző (olvassa) .• Az első kikezdés toldassék meg a következő ponttal; „Ott, hol a helyi körülmények a város anyagi és népességi viszonyai és az eddigi szokás azt kívánatossá teszik, a megyei törvényhatóság indokolt előterjesztésére, esetről esetre a belügyminister ezen szabályszerű fizetés leszállítását engedélyezheti". Sághy Gyula: T. ház! Az előttem szólott t. képviselőtársam indítványára röviden csak annyit kívánok kijelenteni, hogy én képes vagyok méltányolni a t. képviselő ur által felhozott okokat s azért indítványának elfogadását nem ellenzem. De én is bátor vagyok e szakaszhoz egy indítványt tenni, még pedig oly indítván jt, a melyet remélem, hogy nem fognak ellenezni, legalább azok, a kik a községi jegyzői állásnak fontosságát és jelentőségét méltányolni és mérlegelni képesek és hajlandók. Emlékezhetünk, hogy épen a t. túloldal részéről, különösen akkor, mikor arról volt szó, hogy a községi jegyzők a törvényhatósági bizottságok köréből kirekesztessenek, más oldalról pedig, hogy hatáskörük a törvényhatósági bizottságban szűkittessék, hangsúlyozták azt, hogy a jegyzők tekintélyének emelése szempontjából szükséges benthagyni őket ezen hatáskörrel a a bizottságban. Én azt hiszem, t. ház, hogy ezzel egymagában véve, a jegyzők tekintélyének emelésére nincs elég téve; mert az egymagában nem adhat elég tekintélyt, ha nem gondoskodunk egyúttal a tisztességes megélhetés feltételeiről is. Épen azért gondoskodni kell erről. Nézetem szerint ezt ellehetne érni először az által, hogy a jegyzők amúgy is csekély fizetésének pontos kiszolgáltatása eszközöltessék, hogy ne legyenek kénytelenek azt apródonként fölvenni vagy ne legyenek kiszolgáltatva e tekintetben egészen egyes elöljárók vagy községi matadorok szeszélyének, jóindulatának vagy ellenszenvének. Tehát gondoskodni kell arról, hogy a községi jegyzők, ugy mint a törvényhatósági köztisztviselők meghatározott, például negyedévi részletekben kapják fizetésüket. Hogy e részben mily módok volnának alkalmasak, annak most rögtönös megbirálásába bocsátkozni nem akarok, hanem csak megemlíteni kívánok egy-két módot Egyik mód lehetne például az, hogy a törvényhatóságok akként szednék be a községektől az erre szükséges pénzt, mint például a betegápolási járulékot vagy a közmunkaváltságot és a jegyzők fizetése a megyei pénztárból szolgáltatnék tó.
