Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-223
156 223. országos ülés április 8. 1886 tovább megyek, mint előttem szólott Zay képviselőtársam. Egyáltalában nem vagyok hajlandó arra, hogy azon erős eszközre nézve, mely a képviselő-testület feloszlatásában kétségtelenül rejlik, törvénybe iktassam, hogy annak használatára akár a kormány, akár a törvényhatóság felhatalmaztatik. Annyi eszköze van akár a törvényhatóságnak, akár a kormánynak az ő akarata érvényesítésére s arra, hogy egy va rost kellő korlátok közé szorítson, hogy valóban feleslegesnek tartom még ezen rendkívüli eszköznek is törvénybe iktatását. Megengedem, t. ház, hogy vannak rendkívüli esetek; hiszen lehet például egy városban még lázadás is, a mikor természetesen rendkívüli eszközöket kell használni, oly eszközöket, melyek szorosan nem törvényesek és alkotmányosak és a mikor a minister nem mondhat egyebet eljárásának mentségére, csak azt, hogy j'uro quod salvavi rempnblicam. De az ily esetek igen ritkák, rendkívüliek és azon eszközöket, melyekkel ily esetekben élni lehet, törvényben taxatíve felsorolni valóban lehetetlen. Az ilyen eszközök közé sorozom én azt, hogy a képviselő-testület feloszlattassék és még abban az esetben is a feloszlatás nézetem szerint a legrosszabb, a legveszélyesebb rendszabályok közé tartozik, ha különben indokolható. Miért, t. ház í Azért, mert az ilyen feloszlatás a kormány és a város közt előforduló conflictust egyenesen a nép közé viszi át. (Ügy van! a szélső hal oldalon.) Ha ez a feloszlatás egyszer megtörténik, akkor provoeálva van magának a népnek passiv ellentállása, a mint contemplálva is van ez az eset magában a törvényjavaslatban, mert gondoltak rá, hogy mi történik, ha ez a passiv eílentállás provoeálva lesz, ha a nép nem akar másokat választani a képviselő-testületbe, mint a kiket egyszer bizalmával megajándékozott. Mihelyt 'ily térre van víve a dolog, a kibontakozás egy ilyen helyzetből, egy ily conflictus lebonyolítása sokkal nagyobb feladat, mintha csupáncsak a képviselőtestülettel van dolga a kormánynak. Nem tartom tehát egyáltalában czélszerünek ezen eszköz alkalmazását még rendkívüli szükség esetében sem, de annál kevésbé vagyok hajlandó concedálni ezen eszközt, mert a t. kormány nem ugy eontemplálja, mint olyan rendkívüli valamit, hanem, mint eszközt, a melyhez hozzá fog nyúlni, a mikor tetszik, még akkor is, mikor egyáltalában nem állanak be azon végső esetek. Hiszen mi van mondva? Az „hogy ha a képviselő-testület oly eljárást követ, mely az állam érdekeit vagy a község jóllétét veszélyezteti". Hát, engedelmet kérek, ezek épen olyan phrasisok, mint a milyenek előfordulnak a í6. és 28. §-ban, a melyek nem jelentenek egyebet, mint azt, hogy a mikor tetszik. Ha beleegyezünk egy ily eszköz ' használatába, ha ily könnyedén hozzáfér a kormány ily eszközhöz, nagyon könnyen megeshetik, hogy fel fogja azt használni valóságos szükség nélkül politikai okokból. Erre én törvénybe iktatott módot nyújtani a t. kormánynak nemf akarok. Én fenn akarom tartani a szabadságot nem csak a megyében, hanem a községben is [Helyeslés a szélső baloldalon) és azért nem érem be azzal, á mit Zay Adolf t. képviselőtársam előadott, hanem kérem ezen egész szakasz kihagyását! (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Törs Kálmán jegyző (olvassa). Dárdai Sándor előadó: T. ház! Én kérem a t. háztól a szakasz változatlan fentartását, mert ha valaki megindokolta ezen szakaszt, ugy megindokolta azt Zay Adolf képviselő ur azon módosításával, mely szerint elhagyatni kívánta azt, hogy „az illető törvényhatóság meghallgatásával", tehát mindig csak az illető törvényhatóság előterjesztésére adná meg a kormánynak ezen hatalmat a községi képviselő-testületek feloszlatására. Ez, a mint az igen t. ministerelnök ur is már kijelentette, nem bizalmatlanságból az illető törvényhatóságok iránt magyarázandó, hanem az talán mégis kétségtelen, hogy az államnak kormánya nem lehet csak egy gépezet, a mely a törvényhatóságoktól függjön esnem igazgathatják az illető törvényhatóságok az állam kormányát, kinek jogköréhez tartozik az itt szóban forgó feloszlatás elrendelése. Még kevésbé járulhatok Mocsáry Lajos képviselő ur kihagyatási indítványához; én azt hiszem, hogy ezen szakasz elhagyásába csak azok egyezhetnének bele, kik mint Mocsáry képviselő ur, az állam érdekét phrasisnak nevezik. Én azt hiszem, hogy az állam érdekének megóvása soha sem jelenthet itt a képviselőházban phrasist: épen azért kérem a szakasz változatlan fentartását. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: T. ház! A tanácskozást befej'ezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A 61.§-szal szemben Mocsáry Lajos képviselő ur kihagyatási indítványt adott be, Zay Adolf képviselő ur pedig két rendbeli módosítványt nyújtott be. Először tehát elvileg kell eldönteni, vájjon fentartatik-e a szakasz. Kérdem tehát a t. házat méltóztatik-e a 61. szakaszt Mocsáry Lajos képviselő ur kihagyatási indítványával szemben elfogadni, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik a szakaszt fentartani kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége fentartja a szakaszt és így Mocsáry Lajos képviselő ur indítványa elesett. Következik most azon két rendbeli módosítvány, melyet Zay? Adolf képviselő ur adott be.
