Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-223
223. országos ülés április 8. 1886. 155 szükségesnek tartotta a maga részéről Magyarország községeinek kedvezőtlen bizonyítványát kiállítani. De ha már a ministerelnök ur bizalmatlansággal viseltetik Magyarország községei iránt és ha ez okból óvintézkedéseket tart szükségesnek, ám vizsgáljuk meg, hogy megtartotta-e a kellő mértéket? Még ha óvintézkedésekre valóban szükség volna is, még az esetben sem tudom megérteni, hogy a ministerelnök ur azon jogot inpetrálja, hogy ő egy község 'képviselő-testületét nem csak akkor oszlathatja föl, ha a feloszlatást szükségesnek tartja a megye közgyűlése, de feloszlathatja még akkor is, ha a megye közgyűlése azt nem tartja szükségesnek, sőt ellenzi. Már, t. ház, ha egyáltalában feltehető, hogy léteznek Magyarországon oly községek, melyek az állam érdekeit vagy a saját jólétüket veszélyeztetik : akkor bízzunk legalább abban, hogy Magyarország törvényhatóságai bírnak kellő érzékkel az állam érdekei és bírnak kellő értelmiséggel a községek jóléte iránt, hogy képesek belátni, vájjon valóban előállott-e azon eset, hogy valamely képviselő-testület feloszlatandó. De ngy látszik, a t. ministerelnök ur még a törvényhatóságok iránt sem viseltetik kellő bizalommal, bizalmatlankodik még azokkal szemben is, nem bizik sem hazafias érzelmükben, sem értelmiségükben, hanem az egyedüli panaceát a maga elhatározásában látja. Én idáig nem vagyok képes az ő intentióját követni. Én még azon esetre is, ha valósággal szükség volna ily rendkívüli intézkedésekre, ezeknek alkalmazását függővé tenném a törvényhatóság bölcs belátásától. Ha a törvényhatóság, a mely közelebb áll a község viszonyaihoz, a mely ismeri a községet és az abban uralkodó szellemet, a község kívánságait és szükségleteit, azt hiszi, hogy a község olyan eljárást követ, a mely ugy az állam, mint a község jólétének kárára válik, akkor lesz minden esetre elég kötelességérzete és belátása, hogy ő maga követelje a képviselő-testület feloszlatását. De ha maga a megyei törvényhatóság, a viszonyok lelkiismeretes latolgatása után nem tartaná szükségesnek a feloszlatást és a minister mégis óhajtja ezen feloszlatást, akkor ne bizassék a ministernek semmi által sem indokolható önkényére a képviselő-testület létele; és fontolják meg, hogy itt nemcsak a kis- és nagyközségekről van szó, melyekkel szemben ezen gyámkodás még talán indokolt lehet, hanem a rendezett tanácsú városokkal szemben is ugy akar eljárni, hogy azok képviselő-testületét feloszlathassa. Ilyen ministeri önkényt, azt hiszem, elfogadni valóban nem lehet. Ez iránt vagyok bátor indítványt tenni. De egyúttal arra is kívánok reflectálni, hogy a második bekezdésben sokkal több jogot kivan a minister ur, mint a mennyit jogosan és czélszerüen kívánhat. Tudniillik hogy ha fel lett oszlatva a képviselő-testület, az új választás kitűzését a törvényhatósági közgyűlésre bizza, de szükségessé teszi arra nézve a minister jóváhagyását. Ebbe is bele akar nyúlni és azt akarja, hogy az ő jóváhagyása mellett intéztessék el az tigy. Éz az, a mi iránt már annyiszor panaszkodtunk, hogy minden kisszerű és loealis jellegű ügy legfelsőbb elintézését a minister magának tartja fenn és annyira túlhalmozza a maga ministeriumát kis, aprólékos ügyek elintézésével, hogy azután a nagyfontosságú ügyek elintézésére nem marad sem ideje, sem ereje. Én tehát nem annyira a municipalis autonómia szempontjából, mint épen a ministerium idejének és erejének kímélése szempontjából szükségesnek tartom, hogy itt ne a minister halmoztassék el ezen teendővel, hanem bizassék az a megyei törvényhatóságra és a ministernek hozassék csak tudomására. Erre nézve indítványozom, hogy itt a „minister jóváhagyása" helyett a „ministernek teendő jelentés" tétessék. Bátor vagyok indítványomat elfogadásra ajánlani. Elnöki Fel fog olvastatni a módosítvány. Törzs Kálmán jegyző (olvassa) : Módosítvány. Beadja Zay Adolf. Az első bekezdésben törültessenek ezen szavak: „vagy meghallgatásával". A második bekezdésben pedig: „aminister jóváhagyása" helyett tétessék: „a ministernek teendő jelentés". Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! En az előttem szólott képviselő urnak módosítványával szemben a szöveget fentartani kérem. Mindenekelőtt megjegyzem, már abban sem érthetek vele egyet, hogy ez valami kisszerű dolog volna; mert ha egyszer arra kerül a sor, hogy egy községnek képviselő-testületét fel kell oszlatni, az már nem oly kisszerű dolog, melylyel az állam kormányának foglalkoznia ne volna méltó vagy ne volna érdemes; mert ez már egy igen fontos, rendkívüli eset. (Ugy van! jobbfélől.) Ez tehát az egyik, a miért én az ő argumentatióját és annak folytán javaslatát el nem fogadhatom. De nem fogadhatom el másodszor azért, mert én bizom a községekben, bízom a törvényhatóságokban, de a hol állami érdekről van BZÓ, mégis legtöbbet bizom az állam kormányában. (Helyeslés jobbfélől.) Bizom az állam kormányában állami szempontból, akár én legyek az, akár olyanok, a kikkel szemben azokon a padokon (az ellenzékre mulat) fogok helyet foglalni. Mert ezen törvényt nem nekem, nem a mostani kormánynak, hanem az állam kormányának alkotjuk. Mindezeknél fogva kérem az eredeti szövegnek elfogadását. (Élénk helyeslés jobbfélől.) Mocsáry Lajos: T. képviselőház! Én 20*
