Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-222

}30 2S2- országo> ö! és április 7. !8S6 Törs Kálmán jegyző (olvassa).- Módosít­vány, beadja Olay Szilárd. A 33. §. második be­kezdésében a „főszolgabíró" szó után tétessék „a községi elöljáróság közbejöttével". Grünwald Béla: T, ház! A 33. §., mely a választás alá nem eső képviselők névjegyzéké­nek összeállítására vonatkozó eljárást szabá­lyozza, a többi között azon intézkedést is fog­lalja magában, hogy azon esetben, ha a főispán az eljárásban előforduló és a határozatokban lé­nyeges hibákat és törvénysértést tapasztal, a belügyministerhez felebbezhesse az ügyet, az esetben, ha a közigazgatási bizottság a tárgyra nézve már — mint a törvényjavaslat maga mondja — végérvényesen határozott. Hát, t. képviselőház, én azt hiszem, a törvény­javaslatnak e szakasza maga nem oknélkül mon­dotta azt, hogy a közigazgatási bizottság vég­érvényesen határoz, mert hiszen a közigazgatási bizottság már a harmadik fórum, a mely ilyen kérdésekben ítél és igy igen természetes, hogy talán épen ezen harmadik fórumban már meg lehetne bizni és el lehetne ismerni, hogy ez abban a helyzetben van, hogy mint harmadik fórum csakugyan alaposan ítélhessen. S itt t. képviselőház, megint azzal a je­lenséggel találkozunk, melyet a törvényható­sági törvényjavaslat tárgyalásánál már con­statáltunk: a minister, mintegy veleszületett ős­jogot követeli, hogy ilyen esetekben a cassatio jogát gyakorolhassa. Kimondatik ugyanis, hogy épen tartatik a belügyminister azon joga, melynélfogva az eljárásban és határozatban elő forduló tényleges hibákat és törvénysértéseket, a főispán felterjesztésére felülbírálhassa. Én, t. képviselőház, nem ismerek kormányt, mely ezt a jogot gyakorolná és pedig azért, mert sokkal apróbbak ezek az ügyek, mint­sem azokkal egy kormánynak foglalkozni méltó volna, de a dolog természeténél fogva sem fog­lalkozhatik velük, mert hiszen itt egy vitás jogi kérdésről van szó. Különben, t. képviselőház, én nem kívánom jogi szempontból tárgyalni a kérdést, hanem in­kább czélszerííségi szempontból a kormányra nézve. (Halljuk!) Ha a kormány ilyen apró-cseprő ügyek­kel foglalkozik, méltóztassék elhinni, akkor azon erők, melyek a kormányban foglalkoznak, nem jutnak abba a helyzetbe, hogy valami nagyobb kormányzati problémákat oldhassanak meg. Sza­badítsa meg a ministerelnök ur a kormányt és nevezetesen a belügyministeriumot ezeknek az apró személyes kérdéseknek a tárgyalásától; ne engedje, hogy a kormány falusi választások ügyével foglalkozzék és akkor majd meglátja — mert mintegy fátyol fog leesni a szeméről — hogy Magyarországon milyen nagy problémák vannak még, melyekkel egy kormánynak sokkal ér­demesebb foglalkoznia, mint ily apró ügyekkel. Én azt az álláspontot foglalom el, hogy a közigaz­gatási bizottság, mint harmadik fórum teljesen megbízható abban a tekintetben, hogy végérvé­nyes határozatot hozzon; és én nem látom be, miért ruháztassák fel a főispán azzal a joggal, hogy ő, a ki végtére a megyénél nincs is érdekelve, ily esetben a felebbezés jogával élhessen. És itt megint azon jelenséggel állunk szemközt, hogy a felekre nézve nincs provisio téve s igy nekik nem adatik meg a jog, hogy ilyen előforduló törvénysértések esetében felfolyamodhassanak. De nem is követelem, hogy e joggal felruháztassanak, mert hiszen a második és harmadik fórum előtt bő alkalmuk van e joggal élni. Én tehát nem óhajtanék egyebet, mint azt, hogy ez a bekezdés egyszerűen hagyassák ki s eziránt van szerencsém a következő módosítást benyújtani (olvassa): A szakasz 5. bekezdése, mely igy szól: „Mindkét esetre nézve azonban épen tarta­tik a belügyminister azon joga, hogy az eljárás­ban és határozatban előfordult lényeges hibák és törvénysértések miatt a főispán felterjesztésére az ügyet felülbírálhassa" hagyassák ki. (Élénk helyes­lés balfelöl.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítväny. Törs Kálmán jegyző (olvassa). Barla József: T. ház! A tárgyalás alatt levő szakaszhoz kétféle módosítási javaslatom volt: az egyik elvi jelentőségű, a másik styla­ris. Az elvi jelentőségűvel nem fárasztom a t. ház figyelmét, minekután az majdnem szóról szóra azonos azon módosítványokkal, melyeket Olay Szilárd s illetőleg Grünwald Béla t. képviselő­társaim nyújtottak be. Én tehát eltekintve elvi jelentőségű módosításaimtól csak egy pár stylaris módosítást leszek bátor javaslatba hozni. A má­sodik kikezdés ugyanis ilyenformán hang­zik : „A kiigazítást az adókimutatás alapján kis­és nagy községekben a főszolgabíró" — itt hozzá­jönne természetesen Olay Szilárd t. képviselő­társam módosítványa szerint: „a községi elöl­járóság közreműködésével" „rendezett tanácsú városokban egy . küldöttség eszközli, melyet a képviselő-testület választ". Ezzel szemben mal­most a harmadik kikezdés első sorában ez a há­rom, illetőleg négy szó: „A főszolgabíró által sorrendben" elmaradhatna és e helyett az volna teendő: „Az igy", tudniillik a főszolgabíró és az elöljáróság közbenjárásával és e küldöttségével, mert ez a kikezdés felfogásom szerint vonatkozik a városokban a küldöttség által alkotott névsorra is, tehát az már nem a főszolgabíró által össze­állított névsor volna. Ép ugy a negyedik kikez­dés első sorában e két szó: „főszolgabíró által" ki volna hagyandó és egyszerűen az volna a szöveg; „A kiigazított névjegyzék" stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom