Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-222
222 országos Blés április 7. t||6. 119 Következik a napirend szerint a pénzügyi és igazságügyi bizottságok jelentése a pénzügyi közigazgatási bíróságról szóló 1883. évi XLIII.törvényczikk némely határozatainak módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Ha a t. ház a bizottság jelentéseit felolvasottnak veszi, (Felkiáltások : Felolvasottnak vésessük!) az általános vitát me} nyitom, melyben az első szó az előadó urat illeti. Hegedüs Sándor előadó: T. ház! {Halljuk.') A pénzügyi közigazgatási bíróságot az 1883: XLIII. törvényczikk életbeléptetvén, annak két évi működése ugy a közönségre, mint általában az adó- és illetékügyekre határozottan jó hatással volt; azonban már életbeléptetésének első évében tapasztalható volt az, hogy oly számos folyamodvány, illetőleg felebbezés jött e bírósághoz, hogy az akkori birói létszám, a melyet a törvényhozás első ízben 6-ban állapított volt meg, nem volt elégséges az ügydarabok feldolgozására és ennek folytán a hátralékok felszaporodván, a pénzügyminister ur már az 1885. évi költségvetés tárgyalása alkalmával szükségesnek tartotta a létszámot 3 bíróval és a megfelelő segédszemélyzettel szaporítani. Mindennek daczára az újabb kimutatások szerint az 1885. évet is nemcsak hátralékkal, de még növekedő hátralékokkal zárta le a pénzügyi bíróság. Igen természetes dolog tehát, hogy első sorban tisztába kell jönni azon okokkal, melyek ezen hátralékok felszaporodását előidézték, hogy vájjon csakis a birói létszám elégtelenségében, vagy pedig más körülményekben is keresendő-e? Mert attól függ egyszersmind azon kérdés megoldása is, vájjon a törvényhozás azon másik határozatának, hogy az 1885. év leteltével az időközben tett tapasztalatok alapján a pénzügyminister köteles a törvényhozásnak javaslatot tenni e bíróság létszámának végleges megállapítása iránt, a pénzügyminister ur, illetőleg az ő javaslata alapján a törvényhozás czélszertíen és helyesen megfelelhet-e ? Ha a hátralékok csakis abból származnak, hogy a birói létszám nem elégséges, természetes, hogy ezen a létszám egyszerű szaporításával és ennek alapján a létszám végleges megállapításával segíteni lehet és igy ha a hátralékok elintézése csak ezen fordulna meg és ha a rendes ügykezelés biztosítása csak ettől függne, akkor a pénzügyminister urnak egyéb kötelessége nem lett volna, minthogy törvényjavaslatot nyújtson be a házba, melyben a birói létszámnak végleges megállapítását a szükséghez mért számban kérelmezze. De a pénzügyminister ur ezt nem tette és a pénzügyi és igazságügyi bizottságok egyhangú megállapodása és meggyőződése szerint csakugyan helyesen tette, hogy a létszám végleges megállapítását most nem indítványozza; mert oly tapasztalatok merültek fel, melyek arra mutatnak, hogy a hátralékok szaporodása nemcsak és nem első sorban a létszám elégtelenségéből származik, hanem más, mélyebbre ható okokból, amely okokat kell először kikutatni, ha azt akarjuk, hogy magának a létszámnak helyes megállapítására mértékkel bírjunk és másfelől, hogy megszüntessenek azon okok, a melyekből a hátralékok származtak. A törvényjavaslathoz mellékelt indokolásban megemlíti a t. pénzügyminister ur, hogy csakugyan más és mélyebbreható okok is vannak itt, melyek az ügyforgalomnak ezen nagy növekedését és a hátralékoknak szaporodását okozzák. Ráutal a t. pénzügyminister ur egyfelől némely törvényes intézkedéseknek, sőt némi tekintetben maguknak a törvényeknek hézagaira és hiányaira. Azok után, a mik itt a házban is felmerültek, részben az adókezelésnél, részben főleg az illeték kiszabásnál a törvényes intézkedések hiányairól, részben pedig — és ezt határozottan állíthatom — maguknak a pénzügyi közegeknek, de a közönségnek is tájékozatlanságáról: nem szükséges, hogy itt tüzetesen kiterjeszkedjem annak fejtegetésére, hogy ezen a téren csakugyan rendszabályokra, részben törvényhozási, részben pedig kormányi és közigazgatási rendszabályokra van szükség, ha azt akarjuk, hogy mellőztessenek azon anomáliák, a melyekből származnak azon részben alapos, részben alaptalan felfolyamodások, a melyekkel a pénzügyi közigazgatási bíróság ez idő szerint el van halmozva. Midőn tehát a pénzügyminister ur maga reá utal arra, hogy ezeken a bajokon segíteni kivan, maga jelentette ki már a t. házban azt, hogy különösen az illetékszabási törvényeknek némely hiányain és hézagain segíteni kivan s erre vonatkozólag már az őszszel novellát fog a t. ház elé terjeszteni, igen természetes, hogy a dolog érdekében áll, hogy mielőtt a pénzügyi közigazgatási bíróság működésére és létszámára vonatkozólag a végleges határozatot a törvényhozás meghozná, azon érdemleges intézkedések történjenek meg előbb ; mert k jelenség, hogy a hátralékok a pénzügyi közigazgatási bíróságnál szaporodnak, de az okok nem a bíróságban és első sorban nem annak létszámában, hanem az említett hiányokban és hézagokban keresendők. Igen természetes tehát, hogy ezeket kell előbb megszüntetni, ha helyesen és sikeresen akarunk eljárni. A másik forrása ezen hátralékoknak és az ügyforgalom szaporodásának keresendő nézetem szerint maguknak a pénzügyi közegeknek és részben magának a közönségnek is a pénzügyi törvények és illetékszabályok értelme és intézkedései iránti tájékozatlanságában. Ez a tájékozatlanság származik részben maguknak a positi? intézkedéseknek nemtudásából, részben e positiv intézke-