Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-222

120 222. országos II dések téves magyarázásából és téves alkalmazásából, de tagadhatatlanul származik maguknak a positiv intézkedéseknek hézagaiból és hiányaiból is. Ezeket a pénzügyi közigazgatási bíróság csakhamar életbeléptetése után intézkedések, illetőleg határozatok útján némi tekintetben pótolni kívánta annyiban, a mennyiben azokat hatáskörében jogérvényesen pótolhatja, tudniillik iparkodott a pénzügyi közigazgatási bíróság a pénzügyi judieaturát úgyszólván megteremteni és e tekintetben két irányban tett igen lényeges intézkedéseket; illetőleg hozott be reformokat. A mint ugyanis méltóztatnak tudni, a pénzügyi bíróság hármas tanácsban, vagy teljes ülésven határoz; a hármas tanácsi határozatokat elvi határozatoknak hívják. Ezekben egyes homályos kérdéseket felderít és ezekre nézve positiv elvi határozatokat hoz a bíróság s ezek száma két év alatt már 500-ra rúg. Midőn pedig ezen elvi határozatoknak különböző és ellenkező értelmezést adnak, illetőleg eltéri! határozatokat hoznak a tanácsok, ezekre nézve teljes ülésben elvi döntvényeket hoz s az ilyen döntvények száma 18-ra megy. Az elvi határozatok és döntvények összege ez idő szerint már két jókora kötetet tesz ki. A ki figyelemmel kiséri az elvi határozatokat, ózon meggyőződéstmeríthette azokból, hogy a bíróság azon hatáskörben, melyet a törvény eléje szab, teljes erővel iparkodik azon, hogy a törvények helyes alkalmazása iránt a hivatalos közegekben és a közönségben kellő tájékozást keltsen s egyszersmind némi tekintetben a törvények homályait és hézagait pótolja, illetőleg a pótlás által a pénzügyi judieaturát felvilágosítsa, előmozdítsa. És el kell ismerni, hogy ezen elvi határozatok és döntvények sok homályra derítettek fényt és igen alkalmasak arra, hogy a legbonyolódottabb kérdésekben tájékozzák a pénzügyi közegeket és a közönséget. El lehet várni tehát, hogy a judicatura ezen felvilágosító hatása alatt ugy a pénzügyi közegek, mint a közönség si'kkal tájékozottabbak lesznek jövőre oly kérdésekben, melyek eddig vitásak voltak s igy természetesen sok felfolyamodásra, felebbezésre adtak okot. A mi mérvben halad tehát a felvilágosítás és a kérdések tisztázása a pénzügyi bíróság működése nyomán, azon mérvben kell feltennünk ugy a közönség, mint a pénzügyi közegek részéről az eljárás szabatosabbá válását s kell várnunk egyszersmind a felebbezések apadását. Tehát ez a másik tényező is lényeges befolyással lesz arra, hogy a felebbezések számával a pénzügyi bíróság ügyforgalma is apadjon. De tagadhatatlanul szükség van egy harmadik intézkedésre is és ez a pénzügyi, különösen az illetékszabási közegek eljárásának és qualifieatiójának fokozatos javítása. Mert kétségtelen, hogy mala fidest nem teszünk fel — a mit nem is lehet s április 7. 1886. feltenni — a hona fidessel való eljárás mellett is a visszaéléssel határos sok olyan eljárás fordul elő, melynek megszüntetésére már eddig is sokat tett ugyan a pénzügyi kormányzat, de határozottan szükséges, hogy jövőre még többet tegyen, részben a közegek teljes megválasztása, részben hatáskörük pontos megszabása által. Nem akarok részletekbe bocsátkozni; hogy az illeték alá kerülő értékek megszabása, a kellő időben való kirovás, az ismételt figyelmeztetés tekintetében még menynyit kell tenni, hogy a közönség indokolatlan zaklatásnak kitéve ne legyen, ezt a pénzügyminister ur, ki annyi lelkiismeretességet fejtett ki működésében, bizonyára jobban érti, mint mi valamennyien és azt hiszem, hogy a mint indokolásában kilátásba helyezi, meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket arra nézve, hogy a közönséggel szemben a közegeknek eljárása egyfelől gyorsabb, de másfelől szabatosabb és igazságosabb legyen és hogy ez által a közönség is sokkal inkább abban a helyzetben legyen, miszerint az állam iránti kötelességének pontosabban, gyorsabban és minden hátralék nélkül eleget tegyen. Ez a három tényező minden esetre lényeges befolyással fog lenni arra, hogy az adó- és illetékügyekben a pénzügyi közigazgatási bíróságnak működése egyszerűbbé s ennek következtében ügyforgalma kisebbé tétessék. Még az említett körülményeket és ezek eredményeit véglegesen megállapítani képesek nem vagyunk, természetesen nagyon hiányos, sőt hibás eljárás lenne már most ezen bíróságnak létszámát törvénybe iktatva, azt véglegesen megállapítani, mert meg kell várni annak végleges megállapítása előtt ezeknek ,z intézkedéseknek meghozatalát és hatását és csak azután lesz, ugy a kormány, mint a törvényhozás abban a helyzetben, hogy magát a létszámot véglegesen a valódi szükségnek megfelelőleg és csakugyan helyesen állapíthassa meg. Igénytelen nézetem szerint tehát helyesen tette a pénzügy* minister ur, midőn ezen intézkedések kilátásba helyezése mellett, kéri a t. házat a jelen törvényjavaslatban arra, miszerint az 1883 : XLIII. törvény czikk 2. §-ának azon intézkedését, mely szerint a pénzügyi közigazgatási bíróság létszámának végleges megállapítására már most törvényjavaslatot nyújtson be, módosítsa a törvényhozás oda, hogy äzt a határidőt térjeszsze ki 1888. Julius l-ig. Addig ezen intézkedések megtétetvén, abba a helyzetbe jut ugy a kormány, mint a törvényhozás, hogy ezt a létszámot csakugyan helyes alapokon és a valódi szükséghez mérten fogja megállapíthatni. De minthogy tagadhatatlanul bizonyítják a számok, hogy időközben ugy felszaporodtak a hátralékok, hogy a közönségnek nagy hátránya, de viszont, a ki az igaz okot bona fidessel keresi, az államkincstárnak és hátránya nélkül ezeknek a hátralékoknak jelenlegi létszámát, vagy további