Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-209

209. srsiságos ülés máreeing 20. 1886. 223 De teljesen felesleges is ez az évenkinti | jelentkezés, mert nézetem szerint elég, ha a jogosultak egyszer, még pedig akkor, midőn első alkalommal kívánják igénybe venni e kedvezményt, igazolják jogosultságukat az igazoló választmány előtt. Tudjuk, t. ház, hogy e jogosultság állandó természettel bir és ha e jogosultság esetleg valakinél megszűnik, az köztudomásra jut és akkor az igazoló választmány évenként, midőn a névsort összeállítja és azt kiigazítja, ezen jogosultságot törülheti, vagy ha ezt tenni elmulasztaná, ott van a reclamátió útja. De az 1870:XLI1. törvényezikk az évenkénti igazolást nem is rendelte el határozottan és ez eddig a gyakorlatban nem is állott fenn. Kérem tehát a t. házat, hogy ne méltóztassék ezt a kedvezményt, mely ntóvégre is a virilis intézménynek egy kis liberális toldaléka, a gyakorlatban felesleges formaságok által megnehezíteni. A kérdés világos; azért nem akarom a t. ház türelmét további indokolással igénybe venni, hanem egyszerűen ajánlom elfogadás végett a következő módosítványomat. (Olvassa): „A 27. §. első sorában ezen szó után „kedvezményét" tétessék be „első alkalommal" ; a második sorban törültessék ezen két szó: „minden évben" és a második bekezdés, mint teljesen felesleges, hagyassák ki." A 27. §. tehát igy hangzanék: „Azok, a kik a 26. §. kedvezményét első alkalommal igénybe venni kívánják, az ülések tartama alatt az igazoló választmány előtt szóval, vagy Írásban jelentkezni s jogosultságukat igazolni kötelesek". Elnök: A képviselő ur felolvasván módosítványát, annak újabb felolvasása nem szükséges. Dárdai Sándor előadó: A benyújtott módosítványra csak azt kívánom megjegyezni, hogy Bottlik képviselő ur azzal indokolta móflosítványát, hogy az 1870:XL!I. törvényezikk ezt eddig nom rendelte el. Bottlik Lajos: Világosan nem! Dárdai Sándor előadó: Bátorkodom e tekintetben utalni az eredeti törvényjavaslat 24. §-ára, mely szóról szóra ugyanezt a dispositiót foglalja magában, mint ez új 27. §. második bekezdése és minthogy az az eddigi gyakorlatnak megfeleli, mert a virilis jogosultságot hivatalból evidentiában tartani nem lehet, a bizottság nem találta szükségesnek azt megváltoztatni. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék a 27.§-t változatlanul elfogadni. Elnök: T. ház! A 27. §-hoz Bottlik képviselő ur módosítványt terjesztett be. A kérdés tehát az lesz: elfogadja-e a ház a 27. §-t szemben Bottlik Lajos képviselő ur módosítványával változatlanul. Igen vagy nem ? Kérem a képviselő urakat, a kik | a 27. §-t a bizottság szövegezése szerint változat- j lanul elfogadják, méltóztassanak felálíani. (Megtörténik.) A ház többsége fentartja a szöveget és igy Bottlik Lajos képviselő ur módosítványa elesett. Most Andreánszky Gábor képviselő ur kíván egy új szakaszt indítványozni. B. Andreánszky Gábor: T. ház! Egy új szakaszt, mely sem ellenzéki, sem pártszinezettel nem bir, vagyok bátor egyedül az önkormányzat érdekében indítványba hozni. (Halljuk!) Ha az elvet elfogadná a t. ház és a t. miuisterelnök ur, annak módosításába vagy máshova leendő beiktatása ellen nines kifogásom, sőt abba készséggel beleegyezem. Mielőtt a módosítványra áttérnék, annak indokolása végett a már tárgyalt és elfogadott virilis intézményre akarok kiterjeszkedni. Midőn behozták 1870-ben a virilista intézményt, örömmel fogadtam azt, azóta azonban nagyon is kiábrándultam belőle, midőn láttam azt, mily ijesztően gyors arányban zsidósodnak el a virilisták és most, azt hiszem, azon pontot értem el, midőn minden rokonszenvtől távol, hideg, majdnem fagyos tárgyilagossággal ítélhetek ez intézmény felett tapasztalataim ;i lapján. Távol vagyok attól, hogy én azon iskolának híve legyek, melyet nemrég a német parlamentben Richter oly drasticusan jellemzett, midőn azt monda a nagybirtokot protegáló kormányra, hogy az a fordított szent Krispin, mert a bőrt azért lopja a szegénytől, hogy a gazdagnak készítsen csizmát belőle ; (Derültség balfelöl) távol vagyok attól, hiszen még oly adómentességi és kedvezményes előjogok megszüntetését is voltam már szerencsés indítványozni, melyeket még t. szomszédjaink is fentartandóknak vélik. Azért is a nagyobb vagyon semminemű előjogát a kisebb vagyonnal szemben el nem ismerem ; de ismét gondoljuk meg, hogy az előjogokkal egyszersmind kötelességek is járnak és ezen kötelességeket leginkább csak a vagyonosok képesek teljesíteni. Ha mi akarunk önkormányzatot akár választott, akár kinevezett tisztviselőkkel, nekünk gondoskodnunk kell oly elemekről, melyek azt ingyen, függetlenül nem a szolgabíró páran csára, sem pedig önző anyagi czélok elérésére teljesítik. Angliában .vau egy nagy vagyonos középosztály s faluhelyen sok olyanok vannak, kik birtokukat haszonbérbe-adják és legfeljebb egy sarkot tartanak fel házi kezdés alatt, ezek kapnak az ily önkormányzati működésen, mert az ambitiójuknak hízeleg, soeialis állásukat emeli és mert van reá idejük és pénzük. Nálunk ez máskép van, a földbirtokos maga gazdálkodik s legtöbb esetben, ha falun lakik, alig marad ideje, melyet a közügyeknek szentelhetne, annak a kevés elemnek, melynek vagyoni álla-