Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-209

224 209 országos tilés márczins 20. 1886. potához képest nem túlságos ez áldozat, azoknak j az elemeknek részvétét az önkormányzatban nem tehetjük ki a választás esélyeinek. Nálunk hamar készek a honpolgárok elfogadni a választás megtiszteltetését, mielőtt meggondolták volna, hogy képesek-e az azzal járó kötelezettségeket is teljesíteni. Kivált azon vidékeken, melyek távol esnek a megye székvárosától tetemes költséggel és idő veszteséggel jár a megyei bizottsági tagoknak kötelességeik teljesítése, ahhoz vagyonosság igényeltetik és ez az oka annak a jelenségnek, melyet Búsba eh t. képviselőtársam az általános vita alkalmával kiemelt, hogy a városi közgyűlések népesebbek, mint a megyék közgyűlései. Hiszen látjuk, hogy a megyékben, kivált zord téli időben, hol gyakran és sok bizottsági tagnak nyitott kocsiban félnapokat kell utazniok, hogy a gyűlésre megjelenhessenek, gyakran a székváros és közvetlen környéke dönt s nem mindig a megyei közérdek értelmében. De ha egyrészt a virilista előjogot tisztán az önkormányzat lehetősítése érdekéből elfogadom, szükségesnek tartom azt, hogy szoríttassanak azok, kik e jogokkal élni akarnak, annak kötelességeit is teljesíteni. Ha a szegény földmívelőt arra kényszeríthetjük, hogy lm el nem fogadja egy évre a községi bíróságot, 100 írt bírságot fizessen: akkor bátran kimondhatnók a bírságot arra a megyei bizottsági tagra is, ki el nem fogadja a megyei kiküldetést legalább bizonyos mértékig. Én, t. ház, részemről csak egy példát akarok e tekintetben saját személyemről felhozni. (Halljuk !) Én, részemről bárom ízben voltam megválasztva a választó-összeirásr küldöttség elnökének, harmadízben szerzett tapasztalásaim alapján kénytelen volt;.m leköszönni; nehogy azon alternatívának tegyem ki magamat, hogy vagy mint három személyü küldöttség egymagam működjem és igy a törvényt megsértsem, vagy hogy egyáltalában az egész összeírást meghiúsítsam, mindkét esetben a törvényben előirt büntetésfizetésnek kitegyem magamat. Én tehát, t. ház, azt hiszem, hogy ha mi elvben kimondjuk azt, hogy az, a ki a megye, illetö1 eg a megyei bizottság által ilyen kiküldetésre megválasztatik és azt nem teljesíti, engedje át helyét olyanoknak, a kik azt teljesíteni fogják és azért bátor vagyok egy új szakaszként következő indítványt tenni. (Halljuk! Halljuk!) A 27- §. után 28. §-nak a következő szakaszt indítványozom: „A 27. §. után új 28. §. gyanánt következő szöveg tétessék : Azon bizottsági tagok, kik háromszor egymásután a rájuk a bizottság választása útján ruházott küldetést el nem fogadnák, vagy elfogadván, nem teljesítenék: ha virilisták, elvesztik bizottsági tagságukat három évre, ha választottak, mandátumok megszűnik és új választás rendelendő el. Kivételt képeznek az országgyűlési képviselők és a közigazgatási bizottsági tagok, továbbá azok, a kik azon évben törvényhatósági kiküldetést már egy vagy több ízben teljesítettek, valamint azok is, kik a kiküldetés el nem fogadását huzamosabb távollét, komolyabb betegség vagy családi viszonyok el nem halaszthatása által kellőleg igazolták. Az igazolás érdeme fölött az igazolóbizottság dönt és a bizottsági tagság elvesztése ennek jelentése alapján mondandó ki." Ajánlom módosítványomat elfogadásra. (IIelyeslés balfelől.) Dárdai Sándor előadó: A beterjesztett új szakaszt elfogadhatónak nem tartom; nem pedig azért, mert a virilisták nem megbízás alapján járnak el, hanem saját személyüket és érdeküket képviselik. Ezekkel szemben kényszereszközöket alkalmazni, nézetem szerint czélszerü nem volna. A választott tagokra nézve az egyedüli eorreetivum esak az, ha nem fogadják el a megbízást, vagy ha nem teljesítik kötelességüket lelkiismeretesen, újból ne választassanak meg. Az, t. ház, hogy a bizottsági tagok kötelességeik teljesítésére kényszereszközökkel szoríttassanak, ott, a hol a mandátum bizalmon alapszik, sehol sem szokásos, mert különben a képviselőházban is lehetne azt alkalmazni, hogy a kik nem teljesítik kötelességüket, azok kényszereszközökkel sújtassanak. Kérem ezeknél fogva a t házat, hogy a beterjesztett új szakaszt elfogadni ne méltóztassék. (Helyeslés jóbbfelől.) Elnök: Szólásra többé senki sem lévén feljegyezve, a vitát bezárom. Kérdem tehát a t. házat; méltóztatik a báró Andreánszky Gábor képviselő ur által indítványozott új 28. §-t elfogadni, igen vagy nem! (Igen! Nem!) Méltóztassanak ennélfogva azok, kik az új 28. §-t elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadta el az új szakaszt. Következik a 28. §. Szathmáry György jegyző (olvassa a 28.§-t). Bezerédj Victor: A 28. §. arról intézkedik, hogy az igazoló választmány a legtöbb állami adót fizető bizottsági tagoknak megállapított névjegyzékét másolatban átteszi a polgármesterhez, illetőleg az alispánhoz, a ki azt közszemlére kitenni köteles. A 15 napra történő közszemlére való kitétel alatt kell beadni az egyes felebbezéseket. De ha a legtöbb törvényhatóságban eddig gyakorlatban volt azon szokás, kötelezőnek nem'mondatik ki, hogy a névjegyzék sokszorosítandó, a mi főleg a szegényebb törvényhatóságokra való tekintetekből mellőztetett. Minthogy a közszemlére való kitétel záros határidő-