Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-200
200. országos ülés nt&resin* 10. 1886. á i jelentésére, továbbá a honvédelmi ministernek a császári és királyi közös hadsereg katonai nevelőés tisztképző intézeteiben magyar állami alapítványi helyekre elhelyezett magyar ifjakról szóló 201. számú jelentésére, végre ugyancsak a véderő bizottság részéről, annak az 1886. február 13-án tartott ülésben a honvédelmi minister által beadott s az 1884. február 12- iki ülésben hozott határozat megváltoztatását czélzó határozati javaslatra vonatkozó jelentéseit azon tiszteletteljes kérelemmel bemutatni, hogy azok kinyomatását, kiosztását és annak idejében napirendre tűzését elrendelni méltóztassék. Elnök: A véderő bizottságnak a LudovicaAkademiára, továbbá a közös hadsereg nevelő- és tisztképző-intézeteiben elhelyezett magyar ifjakra vonatkozó ministeri jelentések, végre az 1884február 12-iki határozat megváltoztatását czélzó határozati javaslat tárgyában beadott jelentései kinyomatnak, kiosztatnak és annak idejében napirendre tűzetnek. Következik az indítvány- és interpellatiós könyv felolvasása. Tibád Antal jegyző: Van szerencsém jelenteni, hogy az indítvány könyvben újabb bejegyzés nincs. Ellenben az interpelbitiós-könyvben a következő bejegyzések foglaltatnak (olvassa): 1886. márczins 8-án, Teleszky István: Az ügyvédség gyakorlatától párviadal vétsége miatt vád alá helyezés folytán történt felfüggesztés tárgyában, az igazságügj^ministerhez. 1886. márczius 8-án, báró Andreánszky Gábor: A büntető törvénykönyv revisiója tárgyában. 1886. márczius 10 én, Thassy Géza: A jászberényi katasteri járásban a földadó-változások kiegyenlítésében fenforgó késedelmek iránt, a magyar királyi pénzügyministerhez. Elnök: A képviselő urak az ülés végén meg fogják tehetni interpellatiójukat. Következik a napirend: a köztörvényhatóságokról szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása, jelesen pedig Trucia Péter van szólásra följegyezve. Trucia Péter: T. képviselőház! Alkotmányos életünkben egy új törvényalkotási reformmal állunk szemben, melyet az alsó igazgatásban igen nagyfontosságú kérdésnek kell tekintenünk. Nem tagadható, t. ház, hogy az társadalmi életünk fejlődési korszakában, a társadalmi viszonyok s azok igényeinek időnkénti és gyors fejlesztése által, a kor kívánalmaihoz képest, különböző institutiók kiegészítései is váltak szükségessé s örvendetes eseménynek vehető, valahányszor a kormány az egyes társadalmi intézményekben az idők gyakorlata által tapasztalt hiányok pótlására is kiterjeszti figyelmét. Örvendetes eseménynek vettük s várva vártuk a sokat igért jelen közigazgatási törvényjavaslatot, mert azt hiszem, mindnyájan meg voltunk győződve, hogy az eddigi ez iránti törvényes intézkedéseink a kifejlettebbé vált egyéni szabadság és politikai önkormányzati jognak többé meg nem felelnek. Nem azért, t. képviselőház, mert szerintem az állami jogigazgatás főemeltyűje, hogy abban a természetes fejlődés kifejezést nyerjen. Mert hogy a jog és szabadság uralma a közéletben biztosított legyen, a puszta alkotmányjogi institutiók nem elégségesek, hanem a jogrend és szabadság practicus érvényesülését lehetségessé tevő, az egyest ugy, mint az egészet, hatósági önkény és faggatás ellenében biztosító közigazgatási institutiók egész sorozata is igényeltetik. De minden reform csak ugy lesz üdvös és előnyös a társadalmi viszonyok szabályozására, ha az a népéletből fejlődve, az egyéni és politikai szabadság biztosítására annak kiterjesztésével a társadalmi összlét és létérdekek előmozdítására czéloz. Be kell ismernünk, hogy az eddigi közigazgatási institúcióink nagy hiányokban szenvedtek — de egyúttal be kell ismernünk azt is, hogy a jelen törvényjavaslattal azokon segítve nincsen — mert fő jellemvonásában jelen törvényjavaslat miben sem változtatja az eddigi közigazgatást, mint abban, hogy a kormány felügyeleti jogát korlátlan hatalmúvá terjeszti ki, ugy hogy az eddigi megyei rendszerből még fenmaradó autonóm jogot is az általa kiküldött felelősség nélküli közegei által a megyei megválasztott tisztviselők mellőzésével önkényesen megsemmisíteni czéloz; nemcsak, de sőt a megye autonóm jogánál fogva megválasztott tisztviselőket minden előzetes megvizsgálás nélkül önk ényesen felfüggesztheti s belátása szerinc helyettesítéseket eszközöltet. (Halljuk/ Halljuk/) Ezen czélzatos intézkedések mélyen sértenék meg nem csak a megyei önkormányzatot, hanem az egyes honpolgárok irányában bizalmatlanságot fejez ki; a mennyiben képteleneknek nyilváníttatnak a közigazgatási ügyek az önkormányzat keretén belül leendő elintézésére. Engedelmet kérek, t. ház, de ezen cxélha vett közigazgatási irányzat, a kormány s végrehajtó hatalom, a népszabadsági jogok rovására leendő terjeszkedése által, közigazgatásunk sem a közhasznot, sem az összes érdeket előmozdítani nem fogja, hanem igenis növeszteni fogja a hivatalnoki önkény és faggatást a népszabadságjogaival szemben s ez által tetézni fogja az elégedetlenséget lent a nép alsó rétegeiben s a bizalmatlanságot fent a kormánynyal szemben. (Halljuk!
