Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-200

bb 200, országos ülés márezlns 10 1886. Halljuk.') Pedig, t. ház, ha vannak Európa bármely áll:-< mában kényes politikai kérdések és viszonyok, melyek az állam érdekében az elintézést szorgalmazzák, ngy léteznek ilyenek nálunk különösen. Ezeket csakis a jogegyenlőség elvén sa szabadság kiterjesztésévei lehet elintézni, a választási jog egyöntetűsége közigazgatási bíróság a virilis intézmény eltörlése a hivatali s a titkos szavazás behozatalával. Ezek rnind olyan intézmények, melyekkel mi a jövőnek adósai maradunk; de melyek jelenleg is, közigazgatásunkat nagy mértékben segítenék elő. (Halljuk! Halljuk!) Mindezekről pedig jelen törvényjavaslat még említést sem tesz, hanem kivételes intézkedésképen csak a kormány hatalmát növeszti, minek szükségét egyáltalában nem látom be. Elismerem ugyan, hogy rendkívüli esetekben, ily kivételes intézkedéseknek is van helye, de csak akkor, ha hogy a jogrend meg van rendítve, de hazánkban ily körülmények elő nem fordulnak, ha csak a nemzetiségeket nem szemlélték ki az ily kivételes intézkedések indokolatlanul. A mióta ezen törvényjavaslat még csirájába volt, hangsúlyozni hallottam, hogy ily kivételes intézkedésekre szükség van a nemzetiségi izgatások és aspiratiók megfékezésére. Ezen indokolás indít engem tehát, hogy ezen kérdéssel részletesebben foglalkozzak, indokolásául annak, hogy a nemzetiségekért ily intézkedés fölösleges és eredménytelen lesz. Igaz, t. ház, hogy nálunk van ugyan nemzetiségi kérdés, mint minden polyglot államban, a hol a nemzetiségek jogegyenlőséget igyekeznek kivívni s az uralkodó elem azt megtagadja, ez azonban oly kérdés, mely a törvény korlátain belül mozog s nem oly természetű, hogy a jogrendet megsértse s hogy kivételes intézkedéseket igényelne. De igen, ha a kormány közigazgatásunk jelen hiányain segíteni akar, mint azt tán mindnyájan óhajtjuk: akkor nem a kormány, hanem a közös haza érdekét kell szem előtt tartania, a békés együttlét megteremtésére, társadalmi viszonyaink szabályozása s megszilárdulására kell törekednie. Legelőször pedig a nemzetiségi kérdés megoldását s a törvények szigorú végrehajtását kellene előmozdítania. Mert, t. ház, a nemzetiségi kérdés egy polyglott államban, a minő a miénk, socialszerződési kérdés, melynek megoldása nélkül az állam consolidatiót nem nyerhet. Mert mind addig, mig a társadalomban elégedetlenség van, a mig épen a kormány politikai iránya ellen alapos panaszok merülnek fel, mig a polgárok egy része a kormánypolitikát saját fajuk és nyelvük ellen intézettnek látják, mig a kormány a törvényhozás által alkotott törvényeket czélzatosan végrehajtani elmulasztja: addig, t. ház, a megelégedés és az összerők egyesítése lehetetlen, e nélkül pedig jó közigazgatást sem lehet teremteni. A nemzetiségeknek a jelen politikai viszonyokkal való elégedetlensége igazolt. Mert e közös ős hazájukban gyarmatosoknak, idegeneknek tekintetnek, velük ugy bánnak, mint fegyveres erővel meghódított néppekkel, melyeket erőszakkal kell a rend fentartására kényszeríteni. (Ellenmondások.) Ennek igazolásául szolgál, hogy az államhatalom kizárólagosan a magyar érdekeket mozdítja elő. A többi népfajok nem csak elhanyagoltainak s az állam pénztárából mi segélyben sem részesülnek, hanem még a saját erejükből felállítandó szellemi és anyagi fejlesztésre czélzó intézetek létesítésében megakadályoztatnak. Ott van például a karánsebesi és az aradi gymnasium, melyekre a felállítási engedélyt a kormány megtagadta, ott van a szatmári nőegylet és a nagyszebeni gazdasági egylet, melyeknek alapszabályaitól a megerősítés megtagadtatott. De számtalan ily s más természetű ügyet hozhatnék fel, melyek mind azt igazolják, hogy a kormány politikája tisztán a nemzetiségek szabad fejlődése ellen irányul. Tovább megyek! Nem elég, hogy a jelenlegi kormány alatt a nemzetiségi törvényt, részint más törvényekkel, részint hivatalnokai által elpalástolt visszaélésekkel s részint kormányrendeletekkel teljesen hatályon kivül helyezte, ugy hogy azoknak a practicus életben még árnya sincsen, nem elég, hogy az egész államhatalom a kezében van, nem elég hogy a magyar társadalmat is a nemzetiségek ellen uszította. Elnöki Kérem a t. képviselő urat, méltóztassék kifejezéseit megválogatni. „Uszítani" ez nem parlamentaris kifejezés. (Helyeslés.) Trucia Péter: Tény az, hogy az állam paizsa alatt levő különböző czímű egyletek által a nemzetiségek halálát nyilvánítják ki. (Ellenmondások.) Mindez nem elég, hanem most még a nemzetiségek ellen kivételes intézkedés teremtésére törekszenek. Mindezek daczára a t. ministerelnök ur már több izben méltóztatott mondani, hogy a nemzetiségeknek olyan jó dolguk van itt, mint sehol másutt. (Közbeszólás a szélső balolalról: Az már igaz!) Igaz?! Engedelmet kérek, én azt hiszem, hogy azon törvénytelenségekkel és jogtalanságokkal szemben, miket a nemzetiségek irányában elkövetnek, még azt mondani: az már igaz! és hogy a nemzetiségekre kivételes intézkedéseket kell teremteni: ez több, mint embertelenség. (Nagy mozgás. Félkiáltások: Rendre!) De mivel igazolják, t. ház, mindezen kivételes intézkedéseket? Az egyik indokot a kolozsvári I culturegylet alakulása alkalmával vetették föl, az | egylet alakulása indokául azt adván, hogy a magyar