Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-202

pg 202. országos ülés március 12. 1886. 10 éve, kellett rámatatnom, hogy a ministerelnok urnak nincsen érzéke a polgári érdekek iránt. (Egy hang a szélső baloldalon: Igaza van!) Akkor citáltam azon jellemző mondását, a melyet most 10 év múlva talán ismételhetek, hogy ő csak állampolgárokat és nyár^polgárokat. de más polgárokat nem ismer. Hát, t. ház., lehet valaki az egyenlőségnek barátja, hanem, hogy létezik városi polgárság és hogy annak külön ismertető jelei, külön érdekei, mondanám külön jogai, külön igényei is vannak az állam irányában, azt tagadni nem lehet. A ministerelnok ur reformátori tevékenységét olyan intézkedésekkel kezdte meg, a melyek egyenesen a városok ellen voltak irányozva. Behozta a közigazgatási bizottságokat; elvette számos kisebb ugyan, de életrevaló városnak municipális jogát. Akkor is jöttek a kérvények, kimutatták a városok épen oly alapos okokkal, mint kimutatják ma, hogy vannak külön igényeik; de a ministerelnok ur nem hfij 1 ott erre s a t. többség tagjai közül csak egyetlen egy volt, Zsedényi Ede, a ki birt elég függetlenséggel, hogy ellenkező álláspontjának nyiltan kifejezést adjon. A t. városi képviselők a kormánypárton megszavazták általánosságban a törvény javaslatot és mikor aztán a részletekre került a sor, egyenként előállott mindenik és kérte, hogy az általa képviselt város vétessék ki a rendszabály alól. De, t. ház, az akkori többségnek ilyen magatartása még érthetőbb volt. mert akkor nem puszta fegyelem tartotta össze a kormánypártot, hanem létezett valódi bizalom azon providentialis férfiú irányában, a ki megígérte, hogy az ország pénzügyi viszonyait rendezni, a deficitet eltüntetni fogja. Hát, t. ház, most szeretném tudni, hogy Arad, Baja, Győr, Kassa, Kolozsvár, Komárom, Pécs, Sopron, Szabadka, Újvidék szabad királyi városok; Békés-Csaba, Beszterczebánya, Csongrád, Gyulafehérvár, Körmöezbánya, Nagy-Becskerek, Pápa, Sepsi-Szent-György és más rendezett tanácsú városok képviselői ép oly kevéssé fognak-e hajtani ez alkalommal választóik kívánságára, melyet ők csakugyan tárgyi okokkal támogatnak, mint tették akkor? Különben sajnálom, hogy a kormánypárt padjairól a democraticus nézeteknek ékesszóló hirdetője, a ki nem csak szóval, de tollal is hirdette a városoknak valódi életfeltételeit a ki kifejtette, hogy a városoknak mire van szükségük, hogy igen t. Beksics Gusztáv képviselő ur nincs itt és nem szólal fel a városok érdekében. Hát, t. ház, a városi elemnek Ivalódi Önkormányzatra van szüksége, modern forma alkalmazása mellett. Nem járja, hogy a kormány minden apróságba beleavatkozzék, hogy a szabad fejlődésnek feltételeit megakadályozza. Igen szépen, bár röviden fejtette ki Neuszidler Károly képviselő ur a kormánypárt padjairól, hogy a városokat is, mint egy növény, természetük szerint kell gondozni és kifejtette, hogy részben miért fejlődik annyira a főváros, mert annak igenis van valódi önkormányzata. És, t. ház, bármennyire örvendjünk is ezen fejlődésnek, ugy hiszem, hogy nem kívánhatjuk, miszerint ezen fejlődés más városok rovására történjék. Óhajtanunk kell épen, hogy más városok is a dolog természete szerint fejlődjenek, a főváros fejlődése egészséges és állandó legyen. A ministerelnok ur azonban azt mondta, t. ház, hogy ő nem kívánja elszigetelni a városokat. Hát, t. ház, ezen mechanikai összefüggés, a mely egy és ugyanazon törvénynek városokra és megyékre való alkalmazásából kifejlődik, az, t. ház, még nem organismus, az nem szerves összefüggés. A fejlődés csak akkor lehetséges, ha megadatnak a városoknak élet- és fejlődési feltételei. Diesérőleg emelte ki a ministerelnok ur, hogy volt két város, a mely megmutatta, hogy kell ragaszkodnia a körülötte lévő vidékhez, mely lemondott azon jogáról, hogy daczára annak, hogy az illető qualificatióknak a birtokában voltak, mégis megelégedtek azzal, hogy maradjon mind a kettő rendezett tanácsú város. Hát igenis, t. ház, ez igy van. Mikor nagy reformátori művét, a Királyföld rendezését keresztülvitte a ministerelnok ur, akkor igenis Nagy-Szeben és Brassó városok maradtak a megye kötelékében ; csakhogy t. ház, nagy ám a különbség azon viszony közt, a, mely létezik a többi magyarországi és a királyföldi városok és az azokat környező vidékek között; mert a Királyföldön évszázadokon át soha nem létezett jobbágyság; ott létezett szabad parasztosztály, a mely a városi polgársággal mindig a legszorosabb összefüggésben állott és ugyanazon politikai jogokat élvezte. Természetes is ennélfogva, hogy ezen évszázados multat nem akarták megszakítani a városok; holott, igen jól tudjuk, a magyarországi szabad királyi városok egy egészen külön életet éltek, úgyszólván külön törvények alatt állottak és a politikai nemzetnek valójában nem is voltak tagjai. Daczára ennek, ez a két város is csatlakozik mindazon kívánalmakhoz, melyeket a rendezett tanácsú városok kérvényükben kifejtettek. Ennélfogva, t. ház, azon kívánalomnak kell kifejezést adnom, hogy Neuszidler Károly t. képviselő urnak határozati javaslata elfogadtassák. A midőn azonban ezen különválást kívánom a városok számára, nem vezet engem ellenséges indulat a megye vagy a polgári osztályon kivül álló gentry ellen, egymás mellett kell mind a kettőnek működni a haza érdekében, nem ugyan | egy és ugyanazon úton, de párhuzamosan.