Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-202

302, orsíágos tlós máreiins 12. 1886. gg latnak a városokra vonatkozó részeit el nem fogadja és beadott egy határozati javaslatot, mely a városokra nézve külön törvény hozatalát kí­vánja. Nézetem szerint azonban neki ez álláspont­jából azt a következtetést kellett volna levonnia, hogy 8 a törvényjavaslatot el nem fogadja. Mert az csak világos, hogy az administratio csak egy­szerre oldható meg megyékre és városokra vonat­kozólag s hogy ha a városok számára külön tör­vényhozási rendelkezés szükséges, akkor az előt­tünk levő törvényjavaslat el nem fogadható. Azonban, t. ház, álláspontja némileg mégis szűk, mert ő csupán a szabad királyi városok álláspontjából szólalt fel. Azonban köztudomású dolog, hogy a hazánk más részeiben levő, ren­dezett tanicscsal biró városok hasonlóképen nin­csenek megelégedve azon úgynevezett közigaz­gatási reformokkal, melynek egyik részét az előttünk fekvő törvényjavaslat, másik, ettől el nem választható részét pedig a községi törvény­javaslat képezi. Ezen városok kérvényei, t. ház, a közigaz­gatási bizottságban tárgy altattak, itt a házban azonban tisztelettel félretétettek és többé tárgyal­tatni nem fognak. Ennélfogva, ha azt óhajtjuk, hogy a kérvényezési jog ne legyen merő fictio, szükséges volna, hogy valaki itt a házban, az ezen kérvények által képviselt álláspontot ma­gáévá tegye és annak értelmében felszólaljon. Én igen óhajtottam volna, t. ház, hogy az ezen kérvényekben felhozott nyomós érvek itt é házban felolvastattak volna. (Közbeszólás a szélső baloldalon: Ugy kellett volna!) Miután azonban ez nem történt meg, legyen szabad nekem csak néhány rövid vonatkozást tennem ezen kérvé­nyekre. (Halljuk!) A rendezett tanácsú városok itt Budapesten értekezletet tartván, előterjesztették kérelmeiket. Kérvényükben kiemelték a városok jelentőségét, kiemelték, hogy azok nem csak helyi orgánumok, hanem az egész államot mozgató érdekek közegei; kiemelték, hogy a közigazgatást és a jogállam­alakulást illetőleg nagy jelentőséggel bírnak, hogy ők teremtették nagyobb részt azon előföltételeket, mik egy ország helyes közigazgatási, igazság­szolgáltatási és pénzügyi rendszerének meghono­sítására szükségesek, kiemelték, hogy a modern jogalkotásoknak hathatós tényezői s hogy a váro­sok, az általuk minden téren elért általános fej­lettség folytán emeltyűként szerepelnek az állam­életben. Mindez való, t. ház. r ' Es nemcsak ezen városok, hanem a munici­pális joggal biró városok is hasonlóképen nyilat­koztak. A kérvények száma nagy. Én csak kettőre kívánok reflectálni. (Hall­juk!) Mindenekelőtt reflectálni kívánok Kassa szabad királyi város kérvényére, azon városéra, melyet hazánk köszörűs költője képvisel, a kiről fel akarom tenni, hogy választóinak kívánságára hajtani fog; azután kiemelem Pozsony szabad királyi város kérvényét, melyet Neuszidler Károly képviselő úron kivül a kormánynak egyik igen t. tagja is képvisel e házban. Pozsony szabad királyi város kérelmének hangja igen kellemetlenül érintette a t. kormány­pártot ; hiszen régi igazság, hogy semmi sem érint olyan kellemetlenül, mint az igazság. Kijelentette Pozsony városa, hogy az előt­tünk fekvő törvényjavaslat egyenesen ellenkezik az alkotmányos önkormányzat fogalmával és hogy ennek párját a legmerevebb absolutismus kor­szakában is alig lehet találni. Kifejtette kérvé­nyében, hogy a megyék és a városok közti nagy különbség lehetetlenné teszi, hogy chablonszerüen egy kaptafára — a mi különösen nem tetszett a t. előadó urnak — administráltassék megye és város és oda concludál a kérvény, hogy a vá­rosok különlöges viszonyainak mindenben meg­felelő törvény alkottassák. Én is ezen álláspon­ton vagyok. Midőn ezen kívánságot és határo­zati javaslatot előterjesztette Neuszidler Károly t. képviselőtársam, a t. ministerelnök s ur utalt azon alárendelt helyzetre melylyel a szabad ki­rályi városok 1848 előtt birtak; azt mondta, hogy hogy ő emelni akarja a városokat, elismeri, hogy ők a culturának gyúpontjai és hogy ő men­nyire szereti a városokat. T. ház! A ministerelnök ur szerelme azon­ban igen platonicus. (Derültség.) A valódi sze­relem odaadó szokott lenni. (Derültség.) És csak az ilyen szerelemnek vannak gyümölcsei. (De­rű tség.) A ministerelnök ur ezen jóindulata a városok irányában emlékeztet engem azon ha­sonló nyilatkozatára, melyet ő tett Szabovljevicr,, Gyurkovics és Grurbán t. pártfelei által előhozott pa­naszokra és óhajtásokra, mikor hasonlóképen ki­fejezte, hogy ő mennyire tiszteli, becsüli és sze­reti a román és szerb nemzetiséget, csakhogy ezen hajlamának sem mutatkoznak gyümölcsei, mert ő egészen mást tesz, mint a mit a nemze­tiségek kivannak, mást, mint a mit óhajtanak és kivannak a városok is. És azt csakugyan nem állíthatja senki, hogy a nemzetiségek vagy a vá­rosok még gyermekkorukat élnék. G-ondolom, tudják maguk legjobban, hogy mire van szük­ségük. És véleményem szerint a t ministerelnök ur igen helyesen cselekednék, hogy ha ő kö­vetné II. Frigyes, ezen nagy absoluristicus ki­rálynak példáját, a ki mégis azt mondotta, hogy az 8 államaiban mindenki az ő saját módjára boldogul. T. ház! Hogy r ezen városokra nézve kedvezőtlen magatartást követ a ministerelnök ur, azon én nem csudálkozom, mert hiszen első alkalommal, midőn felszólaltam ezen házban, már több mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom