Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-201

so 201. or zágos nléa márczifis 11. 1886. választási rendszert, minttarthatlant, mely mellett kormányozni nem lehet. És a nevezetes mindebben Í:Z, hogy az igen t. ministerelnök ur hallgatag elfogadja a párt hivei által javaslata és annak elvei ellen, a mennyiben van benne elv kifejezve szórt kifakadásokat, csak azt mondja, hogy ezúttal még nem szándékozik jobban eltörölni a megyei szervezetet és önkormányzatot, mint e javaslatban ezéloztatik, de lehet idő reá, midőn elfogná egészen is törölni; a miből kitetszik, hogy a ministerelnök urnak tulajdonkép e kérdésben sem elfogadott elve, sem rendszere nincs, hacsak nem az, mindenkép a kormány hatalmát megtartani emelni. Minthogy pedig én a t. ministerelnök ur ezen eljárását őszintének s az elv tisztaságával megegyezőnek nem tartom s minthogy ő saját javas­latának azon részét, mely az 1870:XLII. törvény­czikkből a tisztviselők választását megtartja, véde­lemben kellőleg nem részesíti,szabadj'on nekem azon kifogások némelyikére, melyek a tisztviselői választások ellen tétettek, észrevételeimet elfoglalt álláspontom igazolására megtenni. (Halljuk!) Én nem osztom azon nézetet, hogy válasz­tott tisztviselőkkel a közigazgatás nem eléggé gyors és nem eléggé hatályos, sőt ellenkezőleg azt mutatta a gyakorlati élet, hogy 1872 óta vagyis a mióta a közigazgatás a törvénykezéstől elválasztatott s az utóbbi független kinevezett birsk, az előbbi választott tisztviselők által látta­tik el, mindaz, mit a belügyminister elrendelt, gyorsan, pontosan és késedelem nélkül végre­hajtatott, ellenben a perek az első fórumon 4~-5 év, a felsőbb forumokon 1—1, összesen 5—6 éven át is alig nyertek elintézést. És ezen tapasztalati tény által meg van czáfolva azok érvelése is, kik vitatják, hogy vá­lasztott tisztviselők által kezelt közigazgatás jóságáért, a minister felelős nem lehet; mert el­lenőrzési és felügyeleti joga s hatalmánál fogva fegyelmi vizsgálat alá foghatja, sőt hivatalától fel is függesztheti a kötelességét nem teljesítő hanyag tisztviselőt s be van bizonyítva, hogy az 1870: XLII. törvényczikk ugy az 1876: VII. tör­vény czikkel szabályozott ezen jogát sokkal hatá­lyosabban érvényesítheti a kormány a választott tisztviselők, mint a kinevezett birói közegek el­len, mert a kinevezettek fölött független birákból alakult fegyelmi tanács, ellenben a választottak fölött első fokban oly fegyelmi bíróság ítél, melyben tudvalevőleg a kormány férfiai többség­ben vannak, másod- vagy harmadfokban pedig maga a minister határoz, ki bizonyára nem vádol­ható azzal, hogy az állam érdekét szem elől téveszti. Azt is mondják, hogy kinevezés által jobbak jutnak a tisztviselői állásokba, mint választás által: azonban ez sem áll feltétlenül most már, midőn a választott tisztviselőktől ép ugy meg­követeltetik az 1888. évi I. törvényczikk szerint a képesítés, mint a kinevezettektől. {Helyeslés a szélső halon.) Az ugyanis, hogy mily egyének concurrálnak tisztviselő állásokra, attól függ, hogy a betöltendő állás minő tisztességgel jár? mily fizetéssel van egybekötve ? s betegsége vagy halála esetére ő, illetve családja biztosítva van e a nyomor ellen? És akármely szempontból tekintnők ma a köz­igazgatási tisztviselői állást, az tagadhatatlanul ma is egyike a legelőkelőbb s legkedveltebb pá­lyáknak, mert a mellett, hogy nem oly terhes és lélekölő, mint a birói pálya, avval egyenlő fize­téssel van összekötve s igy ha különösen az ezen törvényjavaslatban is helyesen követelt nyugdíj szabályzatok megalkottatnak, bir mindazon előfel­tételekkel, melyek egy képes, tisztességes és tö­rekvő fiatalemberre vonzerővel bírhatnak. (Ugy van! a szélső halon) Es bár igaz, hogy gyarló emberek levén, nem választjuk meg mindig a legérdemesebbet, ez még sem érv a választási rendszer ellen, mert a ki­nevezési jogot gyakorló minister vagy megbízottja épngy alája van vetve az emberi gyarlóságnak, mint a választók és ő a kinevezéseknél — miként napról-napra tapasztalható — még jobban téved­het mint amazok, mert ismerete nem alapulván közvetlen személyi ismereten, nélkülözi azon garantiát, melyet az elmélet szerint a kinevezési rendszer e tekintetben bir. Azon további ellenvetés, hogy a választott tisztviselők függnek a választóktól, a theoriában bírhat jogosultsággal, de a gyakorlatban sokkal kisebb erővel bir, mint a minő függést tanúsít a kinevezett tisztviselő a kormány és ahhoz közel álló egyének iránt, kitől előléptetése íügg, mert a választási rendszernél egyik vagy másiknak kegye nélkül a különben jó és becsületes tiszt­viselő mindig érvényesítheti magát, holott a ki­nevezésnél egy-egy kegyencznek besugásától függ többnyire sorsa. A tapasztalat már eddig is azt mutatta, hogy azon felügyeleti jognál fogva, melyet a kormány gyakorol fölöttük, inkább áltak a kormány, mint a választók szolgálatában. | (UQV van • a szélső halon.) De bárha ugy lenne is, hogy a választóktól bizonyos függésben vannak, én, t. ház! a közsza­badság és a polgárok egyéni joga szempontjából í sokkal kisebb bajnak tartom, mint a függést a kormánytól és mindenesetre jobbnak, mint az eddigi kinevezési rendszert, szolgálati pragmatica s helyes fegyelmi törvények nélkül, hol a tisztviselő, mint merő gép kíméletes emberi belátás nélküli végre­hajtója a felsőbb meghagyásoknak, melyek ellen a népnek nincsen segítsége. Mert az egyetlen utat ily tisztviselőktől menekülni, a fegyelmi feljelentést nálunk nem követik, egyrészt, mert a feljelentőt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom