Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-201

so 201. or zágos nléa márczifis 11. 1886. választási rendszert, minttarthatlant, mely mellett kormányozni nem lehet. És a nevezetes mindebben Í:Z, hogy az igen t. ministerelnök ur hallgatag elfogadja a párt hivei által javaslata és annak elvei ellen, a mennyiben van benne elv kifejezve szórt kifakadásokat, csak azt mondja, hogy ezúttal még nem szándékozik jobban eltörölni a megyei szervezetet és önkormányzatot, mint e javaslatban ezéloztatik, de lehet idő reá, midőn elfogná egészen is törölni; a miből kitetszik, hogy a ministerelnök urnak tulajdonkép e kérdésben sem elfogadott elve, sem rendszere nincs, hacsak nem az, mindenkép a kormány hatalmát megtartani emelni. Minthogy pedig én a t. ministerelnök ur ezen eljárását őszintének s az elv tisztaságával megegyezőnek nem tartom s minthogy ő saját javaslatának azon részét, mely az 1870:XLII. törvényczikkből a tisztviselők választását megtartja, védelemben kellőleg nem részesíti,szabadj'on nekem azon kifogások némelyikére, melyek a tisztviselői választások ellen tétettek, észrevételeimet elfoglalt álláspontom igazolására megtenni. (Halljuk!) Én nem osztom azon nézetet, hogy választott tisztviselőkkel a közigazgatás nem eléggé gyors és nem eléggé hatályos, sőt ellenkezőleg azt mutatta a gyakorlati élet, hogy 1872 óta vagyis a mióta a közigazgatás a törvénykezéstől elválasztatott s az utóbbi független kinevezett birsk, az előbbi választott tisztviselők által láttatik el, mindaz, mit a belügyminister elrendelt, gyorsan, pontosan és késedelem nélkül végrehajtatott, ellenben a perek az első fórumon 4~-5 év, a felsőbb forumokon 1—1, összesen 5—6 éven át is alig nyertek elintézést. És ezen tapasztalati tény által meg van czáfolva azok érvelése is, kik vitatják, hogy választott tisztviselők által kezelt közigazgatás jóságáért, a minister felelős nem lehet; mert ellenőrzési és felügyeleti joga s hatalmánál fogva fegyelmi vizsgálat alá foghatja, sőt hivatalától fel is függesztheti a kötelességét nem teljesítő hanyag tisztviselőt s be van bizonyítva, hogy az 1870: XLII. törvényczikk ugy az 1876: VII. törvény czikkel szabályozott ezen jogát sokkal hatályosabban érvényesítheti a kormány a választott tisztviselők, mint a kinevezett birói közegek ellen, mert a kinevezettek fölött független birákból alakult fegyelmi tanács, ellenben a választottak fölött első fokban oly fegyelmi bíróság ítél, melyben tudvalevőleg a kormány férfiai többségben vannak, másod- vagy harmadfokban pedig maga a minister határoz, ki bizonyára nem vádolható azzal, hogy az állam érdekét szem elől téveszti. Azt is mondják, hogy kinevezés által jobbak jutnak a tisztviselői állásokba, mint választás által: azonban ez sem áll feltétlenül most már, midőn a választott tisztviselőktől ép ugy megköveteltetik az 1888. évi I. törvényczikk szerint a képesítés, mint a kinevezettektől. {Helyeslés a szélső halon.) Az ugyanis, hogy mily egyének concurrálnak tisztviselő állásokra, attól függ, hogy a betöltendő állás minő tisztességgel jár? mily fizetéssel van egybekötve ? s betegsége vagy halála esetére ő, illetve családja biztosítva van e a nyomor ellen? És akármely szempontból tekintnők ma a közigazgatási tisztviselői állást, az tagadhatatlanul ma is egyike a legelőkelőbb s legkedveltebb pályáknak, mert a mellett, hogy nem oly terhes és lélekölő, mint a birói pálya, avval egyenlő fizetéssel van összekötve s igy ha különösen az ezen törvényjavaslatban is helyesen követelt nyugdíj szabályzatok megalkottatnak, bir mindazon előfeltételekkel, melyek egy képes, tisztességes és törekvő fiatalemberre vonzerővel bírhatnak. (Ugy van! a szélső halon) Es bár igaz, hogy gyarló emberek levén, nem választjuk meg mindig a legérdemesebbet, ez még sem érv a választási rendszer ellen, mert a kinevezési jogot gyakorló minister vagy megbízottja épngy alája van vetve az emberi gyarlóságnak, mint a választók és ő a kinevezéseknél — miként napról-napra tapasztalható — még jobban tévedhet mint amazok, mert ismerete nem alapulván közvetlen személyi ismereten, nélkülözi azon garantiát, melyet az elmélet szerint a kinevezési rendszer e tekintetben bir. Azon további ellenvetés, hogy a választott tisztviselők függnek a választóktól, a theoriában bírhat jogosultsággal, de a gyakorlatban sokkal kisebb erővel bir, mint a minő függést tanúsít a kinevezett tisztviselő a kormány és ahhoz közel álló egyének iránt, kitől előléptetése íügg, mert a választási rendszernél egyik vagy másiknak kegye nélkül a különben jó és becsületes tisztviselő mindig érvényesítheti magát, holott a kinevezésnél egy-egy kegyencznek besugásától függ többnyire sorsa. A tapasztalat már eddig is azt mutatta, hogy azon felügyeleti jognál fogva, melyet a kormány gyakorol fölöttük, inkább áltak a kormány, mint a választók szolgálatában. | (UQV van • a szélső halon.) De bárha ugy lenne is, hogy a választóktól bizonyos függésben vannak, én, t. ház! a közszabadság és a polgárok egyéni joga szempontjából í sokkal kisebb bajnak tartom, mint a függést a kormánytól és mindenesetre jobbnak, mint az eddigi kinevezési rendszert, szolgálati pragmatica s helyes fegyelmi törvények nélkül, hol a tisztviselő, mint merő gép kíméletes emberi belátás nélküli végrehajtója a felsőbb meghagyásoknak, melyek ellen a népnek nincsen segítsége. Mert az egyetlen utat ily tisztviselőktől menekülni, a fegyelmi feljelentést nálunk nem követik, egyrészt, mert a feljelentőt,