Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-201

201. orssságos ülés mávczinä 11. 1886. 79 ez ország törvényhozásában helyt fognak foglalni. Az én emlékezetem szerint a nem nemes embert sajnálták ha ügyvéddé lett, mert azt mondták, mit keres ott, hisz a sedriákban, a megyei tanácstermekben csak nemes embernek van helye. T. képviselőház! Mikor Francziaország összpontosította hatalmait és azokat a kormányra bizta, akkor a társadalmi élet teljesen pangásnak, stagnatiónak, sőt decadencenek indult, akkor az állami élet már darabokra lett széttörve és kellett egy erő, mely mindezeket regenerálja, ugy az államot, mint a társadalmat. Akkor összpon­tosították Francziaországban a hatalmakat a kormány kezében. Nekünk Magyarországon, hála istennek, nem ily viszonyok között, de előrelátás­ból kell oda törekednünk, hogy azon elemekkel szemben, melyek esetleg nem ez országban, hanem az ^országon kivül keresik érdekeik kielégítését, meg legyen az erő ; hogy azon iránynyal szemben, a mely az ország anyagi felvirágoztatását igyek­szik eszközölni, meg legyenek a factorok, felru­házva azon erővel, mely ily czél elérésére szük­séges és végül, hogy az új politikai reconstructiót, az állam egységesítését egy kormánytól várható minden eszközökkel létesíthesse. Ezért uraim, én részemről a központi hatalom nevelését szükségesnek tartom és ez okból e törvényjavaslatot, mely erre van alapítva, általá­nosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Német Lipót: T. képviselőház! A szőnye­gen levő törvényjavaslat fölött folytatott vita folyamán oly kitűnő, szakavatott és fényes beszé­dek tartattak már ; belátom ugyan, hogy a tárgyat újabb érvekkel megvilágítani vagy az eddig hal­lottakat szebb alakba önteni alig leszek képes, ha mindazonáltal felszólalok, teszem ezt egyrészt a tárgy fontosságánál fogva, másrészt és főleg azért, hogy azon sok ellentétes felfogás között, mely az eddig felszólalt képviselők beszédeinek kiindulási pontját is illetve igenlő vagy tagadó szavazatuk döntő indokát képezte, félreértések elkerülése czéljából szavazatomat én is tehetségemhez képest s a lehető rövidséggel indokoljam. Kérem a t. házat, hogy figyelmével megajándékozni szí­veskedjék. T. ház! A belügyminister nr indokolásában, melylyel jelen törvényjavaslatot benyújtotta, azt egyszerű módosításnak nevezi, melylyel a fejlet­tebb köz- és államélet gyakorlati igényeinek, a meglevő kereten belül eszközlendő kielégítése czéloztatik" és csak ezen szempontból kéri bírálat tárgyává tenni; annak daczára a közigazgatási bizottság — bizonyára a közvélemény nyomása alatt, mely a közigaztás terén reformokat követel évek óta, a törvényjavaslatot elvi szempontból is vita tárgyává tevén, tanácskozása azt eredmé­nyezte, hogy az 1870 : XLII törvényczikkbeu részletesen kifejezett törvényhatósági önkormány­zati elv feltartandó s azt jelentésében hang­súlyozta, igen természetes, hogy a házban is vita tárgyává tétetett, azon kérdés, hogy közigazgatá­sunk a törvényhatósági önkormányzat vagy pedig az állami központosítás elvén szerveztessék-e ? Én, t. ház, nem akarok ezen nagy elvi kérdés fölött elméleti tárgyalásba bocsátkozni, mert annyi tény, hogy e javaslat sem az egyik, sem a másik elvet nem képviseli tisztán s igy elvi szem­pontból mindkét rendszer hívei által elvetendő lenne s ez okból értem mindkét ellenzék képvise­lőinek álláspontját, akár a kinevezés, akár a választás, akár az állami közigazgatásnak, akár pedig a fejlettebb önkormányzatnak hívei, midőn e javaslatot meg nem szavazzák; minthogy azon­ban a t. túloldal szónokai felváltva majd gróf Tisza Lajos vezérlete alatt mint az állami köz­igazgatás hívei, majd az előadó vezetése alatt mint a megyei önkormányzat hívei mutatták be magukat s daczára ezen ellentétes kiindulási alapjuknak, arra a conelusióra jöttek, hogy a tör­vényjavaslatot elfogadják és ezt az előbbiek a ministerelnök ur iránti nagy bizalom indokából, az utóbbiak pedig azon indokból teszik, miként a bizottság jelentése mondja, mert „törvényható­sági szervezetünknek az 1848: XVI. törvényczikk alapján népképviseletre fektettek rendezését, azon alakulásában mint azt az önkormányzati és állami közigazgatás együttes fontos érdekeinek meg­felelően az 1870 : XLII. törvényczikk részletesen szabályozta, nemcsak fentartandónak véli, hanem a törvényhatóságok közjogi jelentőségének és súlyának emelésére biztosítékok mellett egyúttal a központi kormány felügyeleti jogának bár nem korlátozásaidé szabályozását találta szükségesnek, czélom lesz azon kis mérték alkalmazásával is:, melyet maga a minister javaslata bírálatra meg­enged, kimutatni indokaik tarthatlanságát. Azok, kik a kormánypárt padjairól, mint az állami administratio hívei mutatták be magukat identificálták azt a tisztviselők kinevezésével sbár belátják, hogy e javaslat ezen rendszert nem fogadja el s hogy ez nagyobb részben a törvény­hatósági önkormányzat s vele kapcsolatos válasz­tási rendszer elvein szervezi a közigazgatást, avval óhajtják szavazatukat indokolni, hogy a rés a választási rendszeren meg van törve a 80. §. által, mely a főispánnak jogot ád több tiszti állás betöltésére, ennélfogva remélik, hogy a t. bek ügyminister ur, ki az első rést a választási elven megtörte, nemsokára az egész választást is el fogja törölni s ebbeli bizalmukban pártolják ezen elvökkel ellentétben álló javaslatot. Hogy aztán elvöket tetszetősebb alakban mutassák be, meg­támadják a vármegyét, kijelentvén, hogy az soha sem volt az ország védbástyája s megtámadják a

Next

/
Oldalképek
Tartalom