Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-215

2i5. országos ülés márczius 29. 188*1. 371 mában. Itt csak annyit látok szükségesnek kijelenteni, hogy én a választás tényét egymagában nem tartom olyannak, a mely valamely igazgatást önkormányzati igazgatássá minősít. Mindamellett a választást, a valódi, az igazi és nem a képzeltjngált önkormán v zat elengedhetetlen attribútumának tartom. (Ugy van! a széhő balodalon.) Azt az elméletet, a melyet itt sokszor hangoztattak már a vita folyama alatt, hogy az önkormányzat végrehajtó közegeit is az államhatalom képviselője, a kormány által kell kineveztetni, én megvallom, azon sok szép beszéd után sem értem. Ne játszunk a szavakkal. A központi kormány által kinevezett tisztviselőkkeli igazgatás, megengedem, lehet jó igazgatás, de tagadom, hogy az önkormányzat lenne. (Ugy van! bálfelöl.) Ha én saját akaratomat nem a magam által választott, hanem más által részemre rendelt egyén által hajtatom végre — engedelmet kérek — akkor nem magam igazgatom magamat. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Hazánkban szabad királyi városaink századok óta a választási jog gyakorlásában voltak és vannak ma is és én megvallom, ezen okból panaszt, hogy a városokban a közigazgatás rossz lenne, ez ideig nem hallottam. Mindig ugy voltam meggyőződve és ma is ugy vagyok meggyőződve, hogy az alkotmány az első, a szabad községi igazgatás a második lépés a nemzet valódi szabadsága felé. (Ugy van! balfelöl.) Ma is ugy vagyok meggyőződve, hogy az önkormányzat, az igazi önkormányzat, nem az. a mit itt hangoztatni hallottam, (Derültség) legjobban a városokban valósítható meg. A városokban vannak a tudományos és szakiskolák; a felvilágosodás és általános műveltség a városokból terjed szét a vármegyei falvakba. A társadalmi fejlődés leghatalmasabb tényezői az ipar- és kereskedelem a városokban vannak összpontosítva. Itt találhatók fel egy tömegben és egy területen a vagyonos és értelmes polgárok, kiknek vagyoni helyzetük megengedi azt, hogy az önkormányzatban ingyenes szolgálatot tehessenek. Itt nem kell 10—15 mérföldre utazni és a székhelyen napokat vendéglőben tölteni, hogy valaki önkormányzati jogait gyakorolhassa és kötelességét teljesíthesse. De nem tartom most helyén levőnek ezen előnyökről bővebben is szólni, hanem szólok a rendőrkapitányról, mint a törvényhatósági közgyűlés által választott tanácsnak egyik tagjáról. (Halljuk!) A 76. §. szerint a főispán által kinevezett rendőrkapitány épugy egyenjogú tagjává tétetik a tanácsnak, mintha az a városi bizottsági közgyűlés által választatnék. Részemről ezen szakasz szövegezését azon esetre, ha a t. ház ^bölcsessége a 80. §-t változatlanul elfogadandja, nem helyeslem és a rendőrkapitánynak, mint a tanács egyik tagjának hatáskörét szorosabb határok közé, szorítandónak vélem. A 74. § meghatározza a városi tanács hatáskörét és teendőjét. E szerint a tanács vezeti és intézi a város gazdasági ügyeit; felügyel a város javadalmaira, jószágaira és azok jövedelmét hasznosítja. Már kérdem, miképen avatkozkatik egy kinevezett hivatalnok a város pénz- és gazdászati ügyének kezelésébe, holott nem a közgyűlés által választatván, (Helyeslés a szélső baloldalon) arra megbízást, mandátumot nem kapott. (Ugy van! a szélső baloldalon.) A megbízás nélküli ügyvivő rendszerint más dolgába nem avatkozhatik. De másrészről, t. ház, elismerem azt, hogy mai társadalmi viszonyaink, mai kifejlett közéletünk, a városokban csoportosult nagy embertömeg feletti őrködés, általában a jogrend fentartása, ma sokkal bonyolodottabb és nehezebb, mint volt az 1848 előtti időszakban s így részemről is indokoltnak látom, hogy az államhatalom kivenni törekszik az önkormányzati hatóság kezéből a közrendészetet és ezt saját orgánumainak kezébe tenni iparkodik. De ha t. ház,ezigyvan, ha az államhatalom képviselete: a kormány, kiveszi az önkormányzati közegek kezéből a közrendészetet és a maga közegeinek kezébe teszi; akkor kell, hogy annak javadalmazásáról, nyugdíjazásáról is maga az állam gondoskodik, (Zajos helyeslés a, szélső báloldalon) mert t. ház, jogilag azon szabály áll, hogy a jog a teherrel együtt jár. A hol jog nincs, ott teher nincs, a hol teher sincs, ott jog sincs. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A vármegyékben ugyanazon rendőri teendőket, melyeket a városokban a rendőrkapitány teljesít, választott és az állam által fizetett szolgabíró teljesíti. Nézetem szerint, ha már az állam kiveszi az önkormányzati közegek kezéből a közrendészetet, akkor kell, hogy a mandátumot, a megbízást mind a vármegyékben, mind a városokban a rendőri közegek a kormánytól kapják; de egyszersmind az állami pénztárból kapják fizetésük t és nyugdíjaikat is. Indokoltan előadott érveim daczára ugy érzem, hogy aligha fog a 80. §. változást szenvedni és én azon esetre, ha a 80. §. intézkedése változatlanul elfogadtatnék: módosítványt vagyok bátor beadni, a melynek czélja az, hogy a rendőrkapitánynak, mint a választott tanács egyik tagjának hatásköre szűkebb határok közé szorítassék. Módosítványom eképen hangzik. A 76, §. első bekezdése 3-ik sorában az eredeti szöveg szerint e szó után — hozatalában — iktattassanak be a következő szavak: — valamint a város pénzügyeit, jövedelmeit, vagyonát és gazdászatát ér47*