Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-214

366 214. országos filés roárezius 27. 1886. attól is függnek, hogy mennyi időt fog a községi törvényjavaslat tárgyalása igénybe venni. De óhajtásomat abban fejezhetem ki, hogy a községi törvényjavaslat után, ha az idő megengedi, a népfelkelési törvényjavaslat tárgyalása vétessék fel a húsvéti ünnepek előtt. A mi a húsvéti szünetet illeti, erre nézve méltóztatnak tudni, hogy rendesen nagy héten, legkésőbben szerdán túl ülések nem tartatnak. Ha egy pár nappal előbb bevégződik valamely javaslat tárgyalása, egy pár nappal előbb is megkezdhetjük a szünetet; de legfőbb az, hogyanagy héten szerdán túl ülés semmi esetre sem tartatik. (Általános helyeslés.) Azt, hogy meddig tartson a szünet, később lesz meghatározandó, miután annak tartamára mindenesetre a tárgyalások folyama is befolyással kell, hogy legyen. (Helyeslés.] Madarász József: Én azért voltam bátor kérdezni a t. ministerelnök urat, hogy mit óhajt a kormány legközelebb tárgyaltatni, hogy a képviselők tájékozva legyenek a további teendők sorrendje iránt. Természetesen ma nem is lehet a napirendről intézkedni, a mig ezen törvényjavaslat tárgyalás alatt van. Én a magam részéről belenyugszom abba és helyesnek találom, hogy miután már a magyar államnak nagy hatalmi állása bizonyos tekintetben meg van adva és miután oly jól el birta rendezni ez az ország a maga pénzügyeit, (Derültség balfélöl) más állam pénzügyeinek rendezése tekintetében is bizonyos kötelességet vállaljon magára, ha ezt oly igen kényelmesnek találja. Természetesen nem lehet tehát elleneznem, ugy is többségben lévén a t. kormány, hogy az Egyptom pénzügyi rendezése tárgyában beadott törvényjavaslatt itt tárgyaltassék. Ép %y eleve szintén hozzájárulok a magam részéről ahhoz is, hogy ezen törvényjavaslat után a községek rendezéséről szóló törvényjavaslat vétessék fel. Azonban, noha most nincs a napirendről szó, arról tudniillik, hogy mikor tárgyaltassék a népfelkelésről szóló törvényjavaslat, mikor nem, azon tiszteletteljes kérést vagyok bátor intézni a t. házhoz és a t. kormányhoz is, méltóztassék jól meggondolni, én legalább ugy tudom, hogy az országgyűlési választások alatt és előtt talán senki sem volt még biztos tudatában annak, hogy ezen népfelkelési törvényjavaslat a törvénykönyvbe beiktatott népfelkelési törvénynyel majdnem ellenkező alapon és másként szerkesztve lesz a t. ház és az ország elébe terjesztve. Én ugy vélekedem, hogy maga a t. kormánynak és többségnek is az ország nem csak választóközöiisége, de eziránt is, hanem a iiaza összes polgárai iránt is kötelessége, a kikre bizonyos mértékben — hát mondjuk — még eddig nem ismert terhek lesznek rakva, hogy egy bizonyos idő engedtessék, hogy e javaslat fölött az ország népe, nemcsak a választó közönség, hanem j az összes közönség gondolkozva, jól megfontolja azon terheket, melyek általa viseltetni fognak. En tehát azon kérést intézem, hogy méltóztassék ezt megfigyelni és én legalább igen óhajtanám, hogy a húsvéti szünet előtt maga a t. kormány és a t. többség ne kívánja ezen törvényjavaslatnak felvételét. Ezt voltam bátor előterjeszteni, hiszen a t kormánytól, a többségtől és a háztól fog függni azután a törvényjavaslatot napirendre kitűzni, mikor azt legjobbnak, legczélszerííbbnek tartja. (Helyedé- a szélső baloldalon) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Én elmondtam óhajtásomat, mint mondám, ma határozatot ebben ugy sem hozunk és azt hiszem, hogy mindazoknak megbeszélése, a miket kit fejtett, későbbi időre tartozik. Egyébiránt azkénytelen vagyok kifejezni, hogy ha ilyen törvényjavaslatról van szó, az nem meglepetés, mert mindenki tudta, hogy jönni fog és hónapok előtt volt beadva. Sokkal jobb akkor felette vagy pálczát törni, vagy elfogadni, mint sokáig a levegőben függni engedni. (Helyeslés a jobboldalon.) Thaly Kálmán: Én bátorkodom a t. ministerelnök ur kijelentésének egy részét köszönettel figyelembe véve, másik részére vonatkozólag megjegyezni annyit, hogy a véderő-bizottságban már a népfelkelésről szóló törvényjavaslat tárgyaltatott és én meggyőződtem arról, hogy ezen törvényjavaslat olyan természetű, a mely ugy egészében, mint részleteiben e házban hosszantartó, igen nagy vitát fog kelteni és mi törekedni fogunk, hogy keltsen is, mert olyan érdekeket érint ezen törvényjavaslat, a melyek kötelességévé teszik ez ellenzéknek a legutolsó erőfeszítést alkotmányos téren megtenni az ellen. Ha a ministerelnök ur mégis ragaszkodik ahhoz, hogy e törvényjavaslat, a mennyire lehet, az ünnepek előtt tárgyaltassék, meg fog történni, hogy a szünidő a tárgyalások közben fog esni és és meg kell szakítani az általános tárgyalást. Ezeket a t, ház figyelmébe ajánlva teljes tisztelettel ajánlom Madarász t. képviselőtársam kérését, hogy méltóztassék ezen törvényjavaslat tárgyalását a húsvéti szünet utánra halasztani. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: Madarász képviselő ur kérdést intézett, én arra feleltem. Határozat most ugy sem hozható és igy talán felesleges tovább vitatkoznunk. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Azt hiszem, hogy a mennyiben a képviselő urakra nézve czélszerű, ha a legközelebbi teendőkre nézve tájékozva vannak, jó lenne legalább azt már most kijelenteni, hogy az Egyptom pénzügyeinek rendezésére vonatkozó törvényjavaslat a most napirenden levő törvényjavaslat fölötti tanácskozás befejezte után vétessék fel. (Helyeslés.) Bátorkodom továbbá megjegyezni, hogy négy