Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-213

gg2 213. országos ölés márezins 26 1886. dom, hogy én szakszerű és tárgyszerű ellenzéket kívánok, magam a legszélső subjectivismusba esem, hogy hizelgek az igen t. szélső baloldalnak. Engedelmet kérek, én ugy tudom, hogy az, a ki kijelenti, hogy 16 vagy 18 év óta mindig egyenes ellentétben áll véleményeikkel; a ki kijelenti, hogy az ő politikájuk alapján sem helyesen, sem bölcsen politikát elrendelhetőnek és irányozhatónak nem tart, az nem hízeleg. (Ugy van! Zaj a hal- és szélső baloldalon.) Egyébiránt engedjen meg a t. képviselőház én nem értek az egyéni hizelgéshez, de nem értek a hizelgéshez pártokkal szemben sem (Mozgás balfelöl. Tetszés jobbfélöl) és nem értek mindenekelőtt a hizelgésnek azon mesterségéhez, mely a helyeslésben nyilvánul, oly phrásisok és oly politikai magatartás iránt, (Zaj a baloldalon) melyek a magunkéival directe ellenkeznek. (Helyeslés jobbfélöl.) Elnök: T. ház! Szólásra többé senki sincsen följegyezve ; ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még a bizottság előadóját, továbbá Horánszky Nándor és Chorin Ferencz t. képviselő urakat. (Nagy zaj. Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Az ülést folytatjuk. A bizottság előadóját illeti a szó. Dárdai Sándor előadó: T. képviselőház! (Halljuk!) Ezen, mondhatom némileg denaturalisált vita után csakugyan, igen háládatlan munkát végeznék, ha a főispáni hatáskörnek szakszerű vitatásába bocsátkoznám. Engedje meg ennélfogva a t. képviselőház, hogy én szorítkozzam a két beterjesztett indítványt illető észrevételeimre és a bizottság nevében teendő nyilatkozataimra. (Halljuk!) Az egyik indítvány az, melyet Chorin Ferencz t. képviselőtársunk nyújtott be és a mely az 57. §. B) pontjának elhagyására vonatkozik. T. ház! E kérdésre vonatkozólag a bizottság épen ugy,miní a kormány,csak azon álláspontot foglalta el, hogy lehetővé kívánta tenni az akkor már nagy mértékben nyilvánult aggályoknak elhárítását, egy oly szövegezés által, a mely ezen aggályokat — mint ezen B) pontból kitűnik — a birói függetlenségnek garantiáit képező 1869: IV. törvényezikk és 1871: VIII. törvényezikk épségben és érintetlenül hagyásának kimondásával, lehetőleg eloszlassa. Minthogy azonban ennek daczára a felmerült aggályokat eloszlatni nem sikerült és maga a kormány is hajlandónak nyilatkozott ezen rendelkezéstől elállani: én a bizottság nevében ezen indítványhoz hozzájárulok, annál is inkább, mert azt hiszem, hog.y a kormánynak lesz módjában azon czélt, melyet el akart érni ezen B) pont által, ott, hol annak inkább is van helye, tudniillik az igazságügyi törvények keretében, megoldani. (Helyeslés a jobboldalon.) És most áttérek t. ház a második indítványra, melyet Horánszky Nándor t. képviselő ur terjesztett be. Halljuk!) Valóban t. ház, erre alig van egyéb mondani valóm, minthogy kiszámíthatatlanok az önök útai. Midőn önök azt hirdetik és pártállásukként jelezik azt, hogy állami administratio terén állanak: akkor e

gy °ly határozati javaslatot terjesztenek be, melylyel a bizottságot arra akarják utasítani, hogy az 1870: XVII. törvényezikk pontjára változtassa vissza a törvényjavaslatot, tehát arra az álláspontra, a melyet önök mindig rossznak hirdettek. Ez csakugyan azt hiszem, egyedüli példa a parlamentnek történetében, hogy egy párt határozati javaslatában azt kívánja kimondani s arra utasítani a bizottságot, a mit ők eddig rossznak nyilvánítottak. (Ugy van! jobbfelöl.) Ha ebben akár politikai bölcseséget, akár haladás utáni törekvést látnak, akkor én a magam részéről nem tudom, hogy mi a reactio. Nem akarok azonban ezzel oly súlyos vádat emelni önök ellen, mert önök csak beszélnek a nagy conceptiókról és megelégesznek azzal ily apró nehézségeket gördíteni utunkba, de ép ezért igen természetesnek találom, hogy önök csak sysiphusi munkát végeznek. A mely sysiphusi munka — elismerem — nagyon háládatlan lehet, mert midőn nagy fáradsággal felhúzzák és felgörgetik a nehéz súlyt, mikor visszagurul, mindig egy-egy póttag megugrik előle. En tehát e határozati javaslathoz hozzá nem járulok és kérem a t. házat, méltóztassanak az eredeti szöveget Chorin Ferencz t. képviselőtársam indítványával elfogadni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Horánszky Nándor: T. képviselőház! Halljuk ! Halljuk! balfelöl.) Lehetőleg rövidre szabandó zárbeszédemben igyekezem egy felől a mai vita folyamán magára a javaslatra vonatkozólag objeetive tett észrevételekre válaszolni, másfelől pedig az egész vita eredményének — hogy ugy fejezzem ki magamat — miutegy mérlegét felállítani, hogy abból azután a vég consequentiákat határozati javaslatom, illetőleg indítványom mellett levonhassam. Mielőtt azonban ezt tenném, legyen megengedve nekem, hogy mindenek előtt t. képviselőtársam Pulszky Ágoston urnak (Halljuk!) iménti felszólalására egypár észrevételt tegyek. (Halljuk!) T. képviselőház! Az ország közéletére jellemző az, hogy azon felszólalás, a mely itt az imént elhangzott, az igen t. kormánypárt tagjaitól oly kiváló tetszésben és helyeslésekben részesült. Hogy szakszerű előadása tette-e ezt, vagy azon támogatás, a melyet a szakasz fentartása érdekében kifejtett, avagy azon új ellenzéki pártalaku-