Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-199

199. országos ülés sárezius 9. 1881. §7 teszi e javaslat az önkormányzatot, rabszolgaságot | teremt meg, megsemmisíti a szabadságot, önkényuralmat és hatalmi omnipotentiát teremt. Ezeket én olyan stereotyp kifejezéseknek ismerem, melyekkel találkoztunk az 1876-iki tárgyalások alkalmával, midőn a közigazgatási bizottságokról szóló törvényjavaslatot tárgyaltuk, a melyekkel találkozunk nemcsak ilyen, egészen administrativ természetű ügyek tárgyalásánál; hanem akár közjogi, akár pénzügyi, akár külügyi kérdések forduljanak elő, azo kkal az asztal díszekkel mindig találkozunk. (TJgy van! jobbfelöl.) Tehát ezeknek — igénytelen nézetem szerint legalább a tárgyilagos bírálatnál — hasznát nem lehet venni. Még kevésbé könnyítem meg feladatomat az által, hogy régen elmondott beszédekből idézzek, a mint némely ellenzéki t. képviselő ur ezt még most is szokásban akarja tartani. Kézetem szerint nem idézek azért, mert elismerem, hogy van egy ellenzéki beszéd recipe, a melyben az idézet is rendesen öt vagy hat adagban előfordul; azonban ennél a tárgynál talán a legkevésbé lehetne a következetlenséget fegyverül, még pedig ellenzéki fegyverül használni, egyszerűen azért, mert egy napról más napra oly meglepő enuntiatiókkal találkozunk, egy napról más napra oly compromissnmokat ajánlanak fel az ellenzéki töredékek vagy ugyanazon ellenzéki töredéknek különböző tagjai, hogy nézetem szerint tökéletesen fel van mentve e párt és e kormány azon vád alól, hogy bármely javaslatot ezen alapon el lehessen ítélni. (Ugy van! TJgy van! jobbfelől.) Azt állítottam, t. képviselőház, hogy az 1870:XLII. törvényczikkel szemben a törvényjavaslat a megyének egyetlen érdemleges jogát el nem veszi. De különös, ugy gróf Apponyi, mint Horváth Lajos t. képviselőtársaim — hogy ne is beszéljek a szélső balnak (Mozgás és közbekiáltások a szélső baloldalon: Nincs szélső bal! Függetlenségi párt f) Igenis, függetlenségi párt; én a titulusokat ingyen ajándékozom, a mint parancsolnak velem. (Mozgás a szélső baloldalon. Derültség jobbfelől. Halljuk! Halljuk!) A t. függetlenségi pártnak részben igen erőteljes kifejezésű szónokaival ne is foglalkozzam, miután álláspontjukat egészen logieusnak tartom és ennek következtében én, ki e törvényjavaslat alapján állok, ebből a szempontból őket nem bírálhatom. De gróf Apponyi Albert és Horváth Lajos t. képviselő urak és mindazok, kik más állásponton vannak, védelmükbe vették az önkormányzat hatáskörét és a függetlenséget is ej avaslattal szemben, sőt védelmükbe vették az 1870: XLII. törvényczikket is ezen javaslattal szemben. Csak az a baj, hogy sokat állítanak és keveset, vagy talán semmit sem bizonyítanak, különösen e tekintetben, mert tisztán a bizonyítást és kizárólag csak gróf Apponyi Albert kísérletté meg, de nézetem szerint, oly példával, mely nagyon szerencsétlen, tudniillik azt mondja : e javaslat centrálisai és oly módon centralisál, hogy még a centrálisait Francziaországban is nagyobb hatása van a conseil generálnak. De ő is, valamint Horváth Lajos t. képviselő ur is elfelejtették, hogy nem ezt kell bizonyítani, hanem azt, hogy a javaslat centralisál az 1870 : XLII. törvényczikkel szemben. Ezt nem bizonyították. De példája is szerencsétlen, bocsánatot kérek, t. képviselő ur, hiszen e repartitionális adózási rendszer nálunk nem áll fenn, mint Francziaországban és azt hiszem, hogy ő, ki nemzetgazdasági kérdésekkel még többet foglalkozik, bizonyára nem fogja kívánni, hogy a quota-adórendszer helyett behozzuk most a repartitionális adórendszert. Mert mi a természete ennek az adórendszernek ? Az, hogy az egyes megyékben megszabott adót változtatni nem lehet; tehát természetes, hogy a már megszabott összegen belül a megye hatásköre teljesen független kell, hogy legyen, mert különben a megszabott összeg, melyre az államnak szüksége van, nem jön be. De ebből egyszersmind végtelen sok igazságtalanság, egyenlőtlen adózás következik, melyet minden nemzetgazda ismer. (Ugy van! a jobboldalon.) De mi az adózási ügyben ugy állunk-e, hogy irigyelhetjük azt a függetlenséget, önállóságot a franczia conseil generáltól? Hisz az adó kivetésétől elkezdve, fel a pénzügyi közigazgatási bíróságig, az állam beavatkozása, ha nem is teljes mértékben, de mondhatom, a legnagyobb mértékben úgyszólván ellensúlyozva van mindenütt azon elemek által, melyek az adózók érdekeit kell, hogy képviseljék és megvédjék. Tehát ezzel bizonyítani azt, hogy nálunk nagyobb a centralisatio, mint Francziaországban, azt hiszem, nem lehet. (Ugy van ! a jobboldalon.) Sőt általában azt, a mit ugy oda dobtak, hogy ez a törvényjavaslat centralisál és a megyétől el von sok jogot, egyszerűen a múltra való hivatkozás által czáfolhatom meg. Én nem is beszélek arról, hogy az 1870: XLH. törvényczikk miket tartalmaz, hanem beszélek a múltból, az í 848. előtti időkről. Grünwald Béla t. képviselő ur hatásosan érintette, hogy minden apró-cseprő ügyeket hogyan lehet most a ministeriumhoz felvinni. Ez a legnagyobb centralisatio Én nem mondom, hogy minden tekintetben helyes e rendszer, de azt állítom, hogy a régi cancelláriához és helytartó-tanácshoz minden apró-cseprő még magánjogi ügyet is ép ugy lehetett fölvenni, sőt még nagyobb mértékben. Ha tehát most beszélnek centralisatióról, akkor azt kellene kifejteni igénytelen nézetem szerint, hogy a múlthoz képest é javaslat hogyan centralisál, mily