Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.
Ülésnapok - 1884-210
210. országos ilés ntárezius 22. 1S8S, tői vajmi keveset várhatunk a megyei önkormányzat okszerű fejlesztése tekintetében. Mert ki meri azt tagadni, hogy azon főispánok, a kiknek állásához a törvény egyáltalában nem köt valami magasabb képzettséget és a kik tetteikért egyáltalában nem felelősek és a kiket a vagyon, vagy hatalom és esetleg születés tesz majd nagy emberekké, mondom, hogy ezen főispán a megyei állandó választmány vezetését, melyet a törvény az ő|hatalmi körükbe terelt, oly tapintattal és sikerrel volnának képesek vezetni, mint azt vezették eddig az alispánok, a kik hivatásuknál fogva kellő tapasztalattal, ismerettel s képzettséggel birtak. Mert hiszen az alispánnak a törvény megszabja a kellő képzettségét, de már hivatalos működése is megadja a kellő tapasztalást és gyakorlatot. Az alispánnak ismernie kell a megyében minden nevezetes mozzanatot, a közigazgatásnak minden ágazatát, sőt mi több, az alispánok minden tettükért a törvény előtt felelősek. De ha az igen t. ministerelnök ur mint belügyminister, az alispánok kezeiből mégis ki akarja venni az állandó választmány vezetését és azt a kevesebb képzettséggel és gyakorlattal biró főispánok hatalmi körébe akarja terelni, ugy a t. belügyminister urnak a megyei önkormányzat megerősítése és fejlesztése a legkevésbé sem lebegett szemei előtt. Ezzel a t. beiügyininister urnak más czélja nem lehet, mint egyenesen csak az, hogy a főispánok hatalmi körét mintegy kitágítva, azt esetleg a megyei önkormányzat megcsonkításával is talán önuralmának és pártjának megerősítésére felhasználja. De m'g ha a t. belügyminister urnak és pártjának más czélja nem is volna, mint egyedül csak az, hogy a főispánok hatáskörét tágíts;', és fejleszsze, még akkor sincs értelme ezen szakasz intézkedésének, mert hiszen az szerintem s főispánok tekintélyére igen káros hatással lesz. Mi értelme van annak, hogy a főispán, a ki a megyei bizottságnak mindenkori elnöke, már előzőleg az állandó választmány tanácskozásait is vezesse és abban elnököljön ? A dolog természetes folyamánál fogva ez esetben igen könnyen és gyakran ki lesz téve a főispán annak, hogy az el [ érő vélemények összeillesztésében a maga tekintélyét fogja lerontani és ki lesz okvetlenül téve annak, hogy a mit talán megelőzőleg az állandó választmányban bizonyos érdekeknél fogva, a saját elnöklete alatt keresztülerőszakolt, azt másnap a megyei bizottságban ugyancsak az ő elnöklete alatt egy másik többség viszont megsemmisíti, a mivel főispáni állásának tekintélye lesz lerontva. Azért, ha tekintetbe veszszük azt, hogy az állandó választmány végérvényes határozatot egyáltalában nem hoz, mert hiszen azt tudjuk mindnyájan, hogy az állandó választmány csak előkészítő tanácskozmány és arra a czélra szolgál, hogy másnap a megye bízott- ] sági közgyűlésen tanácskozási alapul szolgáljon, miután mindkét ülésen a főispán elnökölt, elnöksége alatt vezetett tanácskozások végeredménye ellentétbe jön, a mire pedig egyáltalában semmi szükség nincs. Hiszen a megye bizottsági közgyűlésen is a tárgyalás a főispán elnöklete alatt megy végbe, hiszen minden végzés a főispán által mondatik ki s igy elég alkalma van itt az állandó választmány nélkül is jogát, hatalmát s — ha van — képességét gyakorolni és ha a többség a főispán meggyőződése szerint helytelen határozatot hoz, módjában van azt még a belügyminister által meg is semmisíttetni. így tehát azt, hogy a főispán necsak a megyei bizottság ülésébea, hanem egyszersmind előzőleg az állandó választmányban is elnököljön, nemcsak szükségesnek, de épen a főispáni tekintély veszélyeztetésének látom, mert annak teszi ki magát, hogy az esetleges ellentétes végzések következtében tekintélye lerontatik. Már pedig én a főispáni állás tekintélyét mindenkor fentartani akarom és azt hiszem, hogy sokkal nagyobb szükség van a főispáni tekintély és tiszteletre a közügy érdekében, mintsem hogy azt ilyen, hogy ugy mondjam „minden lében kanál" intézménynyé csináljuk. De van a 48. §-nak még egy más intézkedése is/ melytől semmi eredményt nem várok s ez az, hogy az állandó választmány hatáskörét 3-ról 5 évre terjeszti ki. Hiszen, a ki ismeri az állandó választmányi tagok hatáskörét, az tudja, hogy azok tagj i oly terhes feladatot vállalnak magukra, hogy bizony elég abból 3 év, mert azoknak nemcsak a bizottsági, nemcsak az állandó választmány ülésében, hanem annak minden szakosztályában is részt kell venniük, ha kötelességüknek eleget akarnak tenni és tudjuk, hogy e választmány tagjai más feladatuk terhei miatt és sokszor hajlott koruknál fogva is, ; alig várják, hogy szabaduljanak megbízatásuk terheitől. Ezen kivül figyelembe veendő,, hogy 3 év oly korszak, mely alatt friss erők, ifjú erők merülnek föl a megye bizottsági tagok közül, azt pedig szükségesnek látom, hogy a megyék önkormányzatának friss erőkkel i\j életet adjunk, az 5 év pedig ezeket hátra szorítaná, de az alakulási korszak meghosszabbítása által a különben is fenyegetőleg mutatkozó click rendszer is csak még jobban megörökíttetik. Ha tehát mindezeket tekintetbe veszszük, nem látom szükségét annak, hogy ha a választások 5 évre tétetnek is, ez az állandó választmány tagjaira is kiterjedjen. Mindezeknél fogva, miután nem látom, hogy a korábbi 44. §. intézkedései olyat foglalnának magukban, mi a várakozásnak meg nem felelt volna, miután nem látom, hogy az alispánok kellő tapintattal nem vezették volna az előkészítő tárgyalásokat és miután azt hiszem, hogy midőn a régi gyakorlatot leromboljuk, ezzel a megyei ön-