Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-210

242 210. országos ülés mámias 22. 1888. azt hiszem, hogy ha e részben kirnondatik a főispán kötelezettsége, ezzel az esetleges súrlódások és visszaélések ez irányban legalább teljesen kifognak záratni. De ha mi a törvényhatóságok politikai jogkörét, a mint a javaslat contemplálja, fentartani óhajtjuk, akkor azt gondolom, egy lépéssel tovább is kell mennünk, annyira, hogy a törvényhatósági tagok egy tekintélyes részének kívánságára is köteles legyen a főispán a rendkívüli közgyűlés összehívására, (Helyeslés balfelöl) mert különben előfordulhatnak esetek, mikor az utolsó közgyűlés óta nagyfontosságú politikai kérdések és törvényjavaslatok merülhetnek fel, melyek az országgyűlésen már el is intéztethetnek, mire legközelebbi közgyűlés hozzá szólluttna és ily esetekben fontos lehet, hogy az ily jelentékeny kérdések idejében tárgyaltathassanak a törvényhatóságok által, akkor is, ha esetleg nem ugyan talán mindig a kormány intentiója, de a főispán túlbuzgósága következtében, ki nem tekinti szükségesnek ily esetben rendkívüli közgyűlés összehívását, ennek gát vettessék. Én, t. ház, módosítványomban megtartottam azt az óvatosságot, mely szükséges, hogy a törvényhatóságok minden apró-cseprő ügy miatt zaklatásnak, összehívásnak kitéve ne legyenek, mert a legnagyobb törvényhatóságokban, hol 600 s a legkisebbekben 120 tagot véve alapul, ha azt mondom, hogy a bizottság Vsrészének kívánatára történjék meg az Összehívás, ez oly tekintélyes szám lesz, hogy az erre vonatkozó indítvány sajátkezű aláírására csak fontos esetekben lehet ennyi tagot összehozni. De én az indítvány formulájához nem ragasz kódom, hajlandó vagyok minden garantiába belenyugodni s h;i a kormány ezt a számot kevésnek tartja, nem bánom, ha az mondatik is ki, hogy a bizottságnak V* vagy csak V

3 része kívánhatja a rendkívüli közgyűlés összehívását, a mi azután azt hiszem, a garantiának ez irányban a netovábbját képezheti, mert mégis V^-on túl alig lehetne menni, mert ha felére megyünk, a kisebbségeknek e részbeni, ugyszólva szabadszólási joga is korlátozást szenvedne. Azért részemről "zon módosítványt vagyok bátor beterjeszteni, a mely szerint a 46. §. az általam elmondottaknak megfelelőleg, ha nem is egészében, de lényegében a következő szerkezetet nyerné. A szakasz második bekezdése így hangzik: Rendkívüli közgyűlést a főispán, saját hatáskörében vagy közgyűlési határozat folytán bármikor, az alispán és polgármester pedig csak kivételesen, tudniillik ha a főispáni szék üres, vagy a főispán akadályozva van, a mutatkozó szükséghez képest hivhat össze. Tehát közgyűlési határozat folytán is csak össze hivhat, de összehívni nem köteles. így volt a régi törvényben is. Az" én módosításom szerint igy hangzanék e szakasz második bekezdése: „Rendkívüli közgyűlést a főispán saját hatáskörében bármikor, az alispán és polgármester pedig csak kivételesen, tudniillik ha a főispáni szék üres vagy a főispán akadályozva van, a mutatkozó szükséghez képest hivhat össze. Közgyűlési határozat folytán vagy az összes bizottsági tagok egy ötödének a tárgy megnevezésével írásban beadott és sajátkezűleg aláirt kívánalma folytán a rendkivüli közgyűlés okvetlenül egybehívandó". E szakasz utolsó része, hogy : Rendkivüli közgyűlésben csak oly ügyek tárgyalhatók, melyek a tárgysorozatban benfoglaltattak, változatlanul maradna ezenmódosítványom mellett is. Kérem a t. házat, módosítványomat elfogadni. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Ábrányi Kornél jegyző (olvassa) •. A 46. §. 2-ik bekezdése következőleg módosítandó : ..Rendkívüli közgyűlést a főispán saját hatáskörében bármikor, az alispán és polgármester pedig csak kivételesen, tudniillik ha a főispáni szék üres vagy a főispán akadályozva van, a mutatkozó szükséghez képest hivhat össze. Közgyűlési határozat folytán vagy az összes bizottsági tagok egy ötödének a tárgy megnevezésével írásban beadott és sajátkezűleg aláirt kívánalma folytán a rendkívüli közgyűlés okvetlenül egybehívandó. A szakasz 2 ik bekezdésének utolsó pontja változatlanul megmarad". Beadja Sághy Gyula. Tisza Kálmán ministerelnök: Kénytelen vagyok nyilvánítani, hogy ezen módosítványt elfogadhatónak nem tartom. A mi a módosítvány azon részét illeti, mely azt czélozza, hogy a közgyűlés határozata folytán egy bizonyos ügyben vagy bizonyos napra rendkivüli közgyűlés hívandó össze, az természetes. így magyaráztatott az 1870: XLII. törvény is; ugyanezt mondja a mostani szakasz. A módosítvány ezen része tehát felesleges. A módosítvány második részét pedig egyáltalában helyesnek nem tartom. Mutatja maga az élet is, hogy ily intézkedésre szükség nincs; mert sem a hajdani megyében ez nem dívott, sem az 1870. XLII. törvény ezt nem határozta. De nem is volna czélszerű, mert ha például a bizottsági tagok igen nagy számának adnók meg e jogot, akkor ez intézkedésnek semmi hatálya nem volna, de minden esetre kivált egy kisebb számnál kitennők a megyei bizottságot annak, hogy egy kisebbség az összes bizottsági tagokat zavarhassa. (ügy van! jobb felől.) Már pedig méltóztassanak elhinni, hogy ha azt akarjuk, hogy a megyei közgyűlésekbe a megyei közönség bele ne unjon, vég nélkül nem szabad a bizottsági tagokat kitenni annak, hogy akkor is, midőn vagy a megye a közgyűlés tartá-