Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-210

, 210. orsaégos ülés aáreziis 22. 18*6. 241 210. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1886, évi márczius hó 22-én. Péchy Tamás elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv-hitelesítés. A gazdasági bizottság jelentésének tárgyalása a báz márczius havi költségvetését és a múlt havi számadást illetőleg. A köztörvónyhatóságokrói szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, Trefort Ágoston., báró Kemény Gábor, Pauler Tivadar. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Rakovszky István jegyző ur fogja vezetni. A javaslatok mellett szólani kívánókat Zsilinszky Mihály, az azok ellen jelentkezőket Ábrányi Kornél jegyző urak fogják jegyezni. Méltóztassanak meghallgatni az utóbbi ülés jegyzőkönyvéi. Tibád Antal jegyző (olvassa a márczius hó 20-án tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet < hitelesítettnek jelentem ki. Az elnökségnek előterjesztése nincs. Más előterjesztés nem lévén bejelentve, j következik a gazdasági bizottságnak 288. számú jelentése, a képviselőház 1886. évi márczius havi j költségvetéséről. A jelentés fel fog olvastatni. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa). Elnök: Ha nincs észrevétel, a 89,737 írttal j előirányzott költségvetés jóváhagyatik s annak j folyósításával az elnökség megbizatik. Zsilinszky Mihály jegyző {olvassa a február havi pénztári kimutatást). Elnök: Tudomásul vétetik. Következik a törvényhatóságokról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a III. fejezet czímét, a 45. szakaszt, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 46. §-t).

M--; KÉPVH. NAPLÓ 1884—87. X. KÖTET. Sághy Gyula: A 46. szakasz második kikezdése az iránt foglal magában gondoskodást, hogy a főispán, illetőleg kivételesen az alispán és polgármester rendkiviili közgyűlést mely esetben hívhat össze. A szöveg egészen megfelel a régi törvény 42. szakaszának igen csekély módosítással s épen azért nem is tehetem fel, hogy a kormánynak az lett volna a szándéka, hogy a főispáni jogosultságot egyoldalulag állapítsa meg, anélkül, hogy a főispán a törvényhatósággal szembún tulaj donképen soha sem legyen kötelezve rendkívüli közgyűlés összehívására. És miután az eddigi törvény ez iránt elmulasztotta a gondoskodási, azt hiszem, itt az alkalom e törvény újabb codificatiójánál intézkedni, hogy a törvényben ez iránt gondoskodás történjék. Azért részemről azt vagyok bátor indítványozni, hogy e szakasz második bekezdése olyképen módosíttassák, hogy először határozottan ki legyen mondva, hogy Közgyűlési határozat folytán a főispán, illetőleg alispán vagy polgármester a rendkívüli közgyűlés összehívására kötelezve is legyen. Megengedem, hogy ilyen esetek, midőn a közgyűlés határozza el a rendkívüli közgyűlés összehívását, nem igen fognak agyakorlati életben súrlódásokra alkalmat adni, mert a főispán a közgyűlés határozatának rendszerint eleget fog tenni. De miután a törvénynek feladata arról gondoskodni, hogy az eshetőleges súrlódások és visszaéléseknek a praecis szerkesztés által is lehetőleg eleje vétessék, habár erre teljesen nem képes is, mert tudom, hogy a törvény mint minden emberi mű, annyira tökéletes nem lehet, mégis 31