Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-209

240 209. országos ülés márczius 20. 1886. és azt előmozdítja. Mindazon szabadelvííség, a mely ezt nem teszi, de sőt inkább a nép üdvét aláássa, azt én szabadelvűs égnek nem tarthatom, az álszabadelvfíség. (ügy van! a halóidal egyes padjain) T. ház! Én mindenkinek meghagyom a maga vallását és nincs az az ember, a ki képes volna engem azzal vádolni, hogy én akárkinek vallását, vagy hitét valamikor megtámadtam volna. Én mindenkinek meghagyom az ő vallását. Én minden vallástól csak egyet követelek és ez az: hogy erkölcsi alapra legyen fektetve, {ügy van! a hal­oldal egyes padjain.) A mi a hitet, a mi a vallás mythologiáját illeti, ahhoz nekem soha semmi közöm nem volt, de igenis határozottan követelem, hogy minden vallás erkölcsi alapra legyen fektetve. T. ház! Ezelőtt egy pár évvel én az igen t. ministerelnök urnak bizonyos alkalommal ezen szavakat mondtam. (Bálijuk!) Én tökéletesen meg vagyok győződve arról, hogy ha a viszonyok nálunk ekként fejlődnek, mint a hogy azok a zsidó emancipatio óta fejlődtek, ez az egész ország 50 év alatt zsidó kezekre kerül és nem lesz többé magyar család, a mely századokon keresztül ezen a földön élt és ezt a földet dicsőségesen megtartotta mai napig. En ezt t. ház tényekkel akarom bebizonyítani. (Halljuk!) Ismeretes dolog, hogy Mosonmegyében a kisbirtokosság csekély volt, mert csaknem a fél megye Albrecht főher­czegé, hanem azon kevés családok is, melyek ott voltak, egészen kipusztultak. így van ez Sopron­ban, Vasban, Zalában. Azon kevés családok, kik ott 1848-ban megmaradtak, azóta csaknem egészen kipusztultak és alig van még egy pár hátra. Ezt számokkal fogom bebizonyítani. Pest­megyében 138 családból elpusztult 100 család, Szabolcsban 524 családból 464, Máramarosban 80 család közül 51, Biharban 152 családból 105 és Nógrádban 102 családból 72. így állnak jelenleg a dolgok és én azt hiszem, hogy ebből következtetve, nem kell 50 év, hogy még azon családok is, melyek még hátra vannak Magyarországon, egészen ki fognak pusz­tulni. Ezt még azzal is bizonyíthatom, hogy ime igen tisztelt zsidó testvéreink (Derültség) közül sokan maguk egész határozottan azt mondják: Jól van, ti még bírhatjátok vagyontokat, de a mi gyermekeiteket, vagy utódaitkat illeti, azoknak már többé nem fog jutni. Ez az általános hit közöttük. Miután igy állnak a viszonyok és csakugyan attól lehet tartani, hogy Magyarországon az az^ igen kevés család is ki fog pusztulni, mely még hátra van: nem hiszem, hogy volna e házban, talán egy-kettőt kivéve, a kik azt nagyon is óhajtanák, egyetlen egy ember, a ki azt kívánná, hogy ez Magyarországon megtörténlek. Bizonyos dolog az, hogy minden ország szabadulni iparkodik ezen néptől és hol van számukra a legjobb főid? Itt Magyarországon. Én nem akarom, hogy Magyar­ország mint egy szemétdombnak tekintessék, a hová minden ország a maga szemétjét kidobja. Én ezt nem akarom az én hazámról, Magyarországról mondatni, ugyanezért a következő interpellatiót intézem a t. ministerelnök úrhoz. (Olvassa): Inter­pellatio a ministerelnök, illetőleg a belügyminister úrhoz. 1. Van-e a belügyminister urnak tudomása arról, hogy a felső-magyarországi vármegyékben, névszerint: Sáros, Zemplén, Ung, Bereg és Mára­maros megyékben a zsidók aggasztó számmal, sáskák gyanánt özönlenek be G-alicziából, Buko­vinából és Oroszországból és pedig a zsidóknak legveszedelmesebb faja, az a faj tudniillik, melyet Chassidim, azaz buzgóknak neveznek. E bevándo­rolt zsidók ellepik Felső - Magyarországot és miután semmi productiv munkával nem foglalkoz­nak, kifosztják a népet, azt koldusbotra juttatják és kivetkőztetve minden vagyonukból, a kivándor­lásra kényszerítik. Nagy része közülök tele waggonokkal jön be egész a kőbányai vasúti állo­másig, a hol kiszállnak és hogy bevándorlásuk a fővárosba feltűnő ne legyen és hogy a rendőrség által ne akadályoztassák, egyenkint vagy kisebb csoportokban gyalog jönnek be a fővárosba, hol hitsorsosaik által fogadtatnak és szállásaikon elhelyeztetnek a nélkül, hogy a fennálló fővárosi vagy rendőri szabályok értelmében a rendőrség­nek bejelentetnének? 2. Ha van a belügyminister urnak tudomása erről, kérdem, mily intézkedéseket tett, vagy szándékozik tenni ezen bevándorlások megszünte­tésére vagy akadályozására? és vájjon szándéko­zik-e a belügyminister ur törvényjavaslatot a ház elé terjeszteni, mely a honosításról szóló 1879. évi L, törvényczikk módosítását, illetőleg czélszeríí javítását eszközölje? Elnök: Az interpellatio közöltetni fog a belügyminister úrral. T. ház! A mai ülés napirendje ki van merítve. A hétfőn délelőtt Í0 órakor tartandó ülés napirendjének első tárgya lesz a gazdasági bizott­ság jelentése, azután a törvényhatóságokról szóló törvényjavaslat ma félbeszakított részletes tárgya­lásának folytatása a HL fejezetnél. Ezzel az ülést bezárom. (Ájs ülés végződik délután 1 óra 35 pereskor.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom