Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-209

2üt, országos *lés mfr-ezins 20. 1S86. q>25 höz nem köttetik, mint például a költségvetés vagy a számadás kitétele, a melynek a közgyűlést megelőzőleg 15 nappal kell közszemlére kitétetni, a megyei törvényhatóságokban az érdekelteknek nem lesz tudomások arról, hogy a közszemlére való kitétel mikor történik. S ennélfogva a székhelyről, illetőleg a központtól távolabb lakók nem érvényesíthetik kellő időben jogaikat. Én tehát a szakasz első részéhez a következő toldást vagyok bátor indítványozni: „az alispánnak, illetőleg a polgármesternek küldi meg, ki azt tájékozás végett közszemlére kitenni és a kitétel határidejét egyidejűleg kihirdetni köteles". Ez által módjában lesz az illetőknek megtudni, mikor történik a közszemlére való kitétel, hogy felszólalásukat a kellő határidőben megtehessék. (Helyeslés.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Szathmáry György jegyző {olvassa). Elnök: T. ház! A 28. §. első bekezdésére vonatkozólag Bezerédj Viktor képviselő ur egy módosítványt terjesztett be, mely az első bekezdés rendelkezéseit részben megváltoztatni szándékozik. Ennélfogva a kérdés az lesz, hogy a ház e szakasz első bekezdését változatlanul elfogadja-e"? Ha a t. ház azt el nem fogadná, akkor azt fogom kérdezni, elfogadtatik-e a Bezerédj Vietor képviselő ur módosítványa? Szó illeti azonban a szavazás előtt az előadó urat. Dárdai Sándor előadó: Miután a módosítvány, a dolog lénj'egén nem változtat: én azt elfogadom. Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 28. §. 1. bekezdését, szemben a Bezerédj Vietor képviselő ur módosítványával változatlanul elfogadni. A módosítvány még egyszer fel fog olvastatni. Törs Kálmán jegyző (olvassa a módosítványt). Elnök: A bekezdés azon része, mely ezzel nem érintetik, természetesen megmarad és csak annak második része változik. Kérdem tehát a t. házat, méitóztatik-e az első bekezdést változatlanul fentartani, igen vagy nem? (Felkiáltások: Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az eredeti szöveg nem tartatik fenn és igy az első bekezdés a Bezerédj képviselő ur módosításával fogadtatik el. A második és harmadik bekezdés meg nem támadtatván, változatlanul elfogadtatik. Szathmáry György jegyző (olvassa a 29. §-t.) Bezerédj Yictor: T. ház! E szakasznál két irályi módosítást vagyok bátor benyújtani, azon felül a 4-ik bekezdést máskép kérem szövegeztetni. KÉPVH. NAPLŐ 1884—87. X. KÖTET. Az egyik irályi módosítást a 4-ik bekezdésben indítványozom, a hol e mondatban: „ha a választók száma a 600-at haladja", ez utóbbi szó helyett „meghaladja" volna teendő. Második irályi módosításom az 5-ik bekezdésre vonatkozik, a hol e mondatban: „A bizottsági tagok számának a 24. §. értelmében ájból lett megállapítás alkalmával" : a „megállapítás" szó helyett természetesen „megállapítása" teendő. Lényegesebb ezeknél az, mit a 4-ik bekezdés szövegezésére nézve vagyok bátor indítványozni, a melynek jelen szövegezése könnyen tévedésekre szolgáltathat alkalmat. E bekezdés ugyanis igy szól; „Ha a választók száma a 600-at haladja, a község 200—600 választóból külön választó-kerületeket alkot." Ez alatt, szorosan értelmezve a szókat, azt lehet érteni, hogy a községek alkotnak külön választó-kerületeket, pedig a szakasznak második bekezdése és a gyakorlat is a választó-kerül etek alkotását a törvényhatóság közgyűlésének tartja fenn. Tehát ez a mondat szigorúan értve, ezzel ellenkezésben látszik lenni. Ennélfogva a 4-ik bekezdés jelen szövege helyett bátor vagyok indítványozni a következő szöveget : „Ha a választók száma a 600-at meghaladja, a község 200 — 600 választóból álló külön választó kerületekre osztandó fel." Magától értetik, hogy a törvényhatóság közgyűlése által. (Helyeslés.) Szathmáry György jegyző (olvassa a módosítványt). Goda Béla: T.ház ! Az előttem szólott t. képviselő ur irályi módosításához magam is hozzájárulok; mert az csakugyan praecisebben és a valóságnak megfelelőbb alakban adja vissza a szakasz értelmét. Nekem, azonban a szakasz lényegéhez van szavam és arra nézve akarok m'dosítványt beadni. (Halljuk 0 Ezen szakasz az 1870: XLII. törvényezikkből szó szerint van átvéve. Az 1870. évi XLII. törvényczikknek intentiója az volt, hogy a megyei bizottsági választó-kerületek minél kisebb területekre szoríttassanak. És ámbár az 1870. évi XLII. törvényezikk megengedi, hogy azokban 600 választó lehessen, mindazáltal a mondott intentióra vall a 3 ik §., mely elrendeli, hogy oly községek, melyekben a választók száma legalább 200, önálló választókerületek legyenek. Én azt hiszem, hogy miután szószerinti szövegben vétetett át ezen szakasz az előbbi törvényből, ínnak intentiója is ugyanaz. De 1870 óta, mikor arra törvény alkottatott és 1871 óta, mikor az életbe 4 lépett és a megyei választó-kerületek megalkottattak, nagy változás állott be a választók számában. A statistika azt mutatja, hogy Magyarország 29