Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-207

190 207. országos ülés márexins 18. I8S6. hogy ezen állami közegek különben is rendes tagjai levén a közigazgatási bizottságoknak, min­den fontosabb ügy elintézésénél tevékeny részt vehetnek, mig ellenben a közgyűlés akárhányszor jutna azon helyzetbe, hogy ezen kinevezett hiva­talnokok a közgyűlésen nagy számban jelenvén meg, döntő szavazataikkal nemcsak az ellenük szóló intézkedéseket, hanem igen természetesen jóval sürgősebb fontosabb intézkedéseket is meg­hiúsíthatnak Azon kivül pedig, t. ház, a jelen törvény­javaslat 52. §-a különben is megengedi azt, hogy a többi tisztviselők, például tiszteletbeli tagok nemcsak jelen lehetnek, hanem ha a közgyűlés szükségesnek látja, felszólíthatja, be is idézheti őket s véleményeiket, tanácsaikat kikérheti, a nélkül, hogy döntő szavazattal bírnának. E szerint szükségtelen lévén, a mint ugy látszik a közigazgatási bizottság is csupán ezen egyetlen hivatalfőnökét látta be veendőnek a törvényjavas­lat keretébe, hogy itt az államhivatalnokok meg­hagyassanak, a nélkül, hogy ez által akár a köz­igazgatási, akár pedig az illető törvényhatósági bizottságnak hatáskörét, tevékenységét a leg­távolabbról is megbénítani akarnók, mi pártom részéről ezen bevett államhivatalnokot sem kíván­juk a törvényjavaslat keretéhen meghagyni. Következőleg indítványomnak a második része oda terjedne, hogy ezen szakasz második bekezdése, 2-ik és 3 ik soraiban előforduló ezen szavak: „és megyei közgyűlésen stb." végig türültessenek. S e szerint beadandó határozati javaslatom szabatosan következőleg hangzik: Ezen első szakasz 1-ső bekezdése helyett követ­kező szavak teendők: „A bizottság áll a választó közönség választottaiból." A második bekezdés 2-ik és 3-ik sorából pedig ezen szavak: „és megyei közgyűlésen stb." végig kihagyandók. (Helyeslés a szc'l&ő baloldalon.) Igen természetes, hogy azon esetben, ha ezen elvi változás, illetőleg a virilis intézmény meg­szüntetése a ház által elfogadtatnék, a mit teljes tisztelettel kérek és bizton is remélek, ezen szakasz és a többi ezzel összefüggő szakaszok át­alakítás végett a kö- igazgatási bizottsághoz vissza­utasítandók lennének. Ajánlom a módosítványomat elfogadásra. (Helyeslés a ssélsö baloldalon.) Törs Kálmán jegyző (olvassa): Módosít­vány. Ezen szakasz első bekezdése helyett a követ­kező szöveg ajánltatik: „A bizottság áll a választó közönség válasz­tottjaiból." A 2-ik bekezdésből törlendő „és megyei" szó­tól végig. Valamint a fentebb ajánlott szakasz elfogadása esetében, az ezzel összefüggő szaka­szok a legtöbb adót fizetőkre nézve vonatkozó részeiben átalakítandók. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt a kevésbé fontosról, az államépítészeti hivatal főnökéről kí­vánok pár szót szólani. (Halljuk!) A tisztviselők, a kik a közgyűlésnek tagjai, a jelen törvény szerint ugyanazok, mint az eddigi törvény szerint voltak, kivételt képez a megyei államépítészeti hivatalnak főnöke azért, mert régeb­ben, az 1870-iki törrvény szerint a megyei főmér­nök tagja volt a közgyűlésnek a megyében. Azon­ban most nincsen választott főmérnök hanem a mint méltóztatnak tudni, az 1870-ik év után — az évre nem emlékszem — létrejött törvény szerint a főmérnök teendőit az államépítészeti hivatal főnöke teljesíti. Azt hiszem, hogy miután a megyei közgyűlésen épen olyan kérdések, a melyeknél az államépítészeti hivatal főnökének jelenléte okvet­lenül szükséges, nagyon gyakran fordulnak elő, az államépítészeti hivatal főnökének bevonása nem­csak ezé!szerű, hanem okvetlenül szükséges is. Azért ezt részemről fentartandónak vélem. (Helyes­lés jobbfelöl.) A másik, a fontosabb kérdés az, hogy az előt­tem szólott képviselő ur módosítványával a virilis iitézményt kívánja megsemmisíteni. (Halljuk!) T. ház! Teljes őszinteséggel elismerem, hogy nem volt egy-egy javasolt intézkedés, melyet én m^gam is 1870-ben erélyesebben elleneztem volna,, mint a virilis intézmény; tökéletesen áll ma is, hogy ha a democraticus elvek szempontjára helyez­kedve, akarjuk e consequentiát kivonni, elméleti szempontból ezen intézmény nem helyeselhető. De midőn ezt elismerem, másfelől ép oly őszinte­séggel elismerem azt is, (Halljuk! Halljuk!) hogy ezen intézmény egyike azoknak, a melyek — azon feltevés daczára, melyben én osztoztam — jóknak és a magyarállam érdekében szükségeseknek bizo­nyultak. (Tetszés jobbfelöl.) Épen azért kérem, hogy a szőnyegen forgó szakasznak intézkedését, a mely különben is csak azt tartja fenn, a mit az 1870-ki törvényczikk ki­mondott, elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Helfy Ignácz: T. ház! Én nem mondom, a. mit Lázár Ádám t barátom mondott, hogy reméli hogy a t. többségei fogj a fogadni az indítvány azon részét, mely a virilis intézmény eltörlésére vonat­kozik; nem remélem, mert tudom, hogy az ország némely részében ezen intézmény csakugyan üdvös­nek bizonyult. Ezt nem tagadom, De másfelől bátran merem állítani, hogy mikor nagy elvekről van szó, az a körülmény, hogy részlegesen vala­hol alkalmazva valami hasznosnak bizonyul, még nem elegendő ok arra, hogy egy nagy elvet meg­döntsünk. Hiszen sok rossz dolog van a világon, a mely valakinek használ, de azért a rosszat mégis elítéljük. Hiszen az absolutisrausnak is van jó oldala. Vannak bizonyos dolgok, a melyeket bizo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom