Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-207

172 207. or«zá£i* Ölés »áTcrios IS. 1881. wUi * \JXS*i^ZuJ\,\JX\JO UXJJ-JO* 1886. évi márczius hó 18-án, Péchy Tamás elnöklete alatt. Tárgyai: Jej yzííkönyv-hiteleMtés. A köztörvénybat/iságokról 8?ó!6 törvényjavaslat részletes tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán, gr. Szapáry Gyula, b. Kemény Gábor, Trefort Ágoston, b. Fejérváry Géza, {Az ülés kezdődik d. e, 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzökönyvét Tibád Antal jegyző ur fogja vezetni. A javaslatok mellett szólni kívánókat Szathmáry György, az azok ellen jelentkezőket Tors Kálmán jegyző urak fogják jegyezni. Méltóztassanak meghallgatni az utóbbi ülés jegyzőkönyvét. Tibád Antal jegyző (olvassa a márcziusM 17-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Az elnökségnek előterjesztése nincs. Más előterjesztés sem lévén, következik a napirend: a törvémdnitóságokról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása, jelesen pedig a 11. szakasz. Szathmáry György jegyző (olvassa a 11. szakaszt). Gulner Gyula: T. képviselőház! Mielőtt a szakaszra észrevételeimet megtenném, szabad legyen kérnem a t. képviselőházat, méltóztassék megengedni, hogy a 11. és 12. szakasz együtt tárgyalta-sék; kérem pedig ezt azért, mert e törvényjavaslatban ez a kóc szakasz szól a szabályrendeletről általában. Miután periig az én indítványom oly természetű, hogy azon dispositiókat, a melyek itt elszórva föl vannak véve, máskép csoportosítja, nem tudnám máskép indítványomat benyújtani és indokolni, mint ugy, hogy ha a két szakasz együttes tárgyalása engedtetik meg. (Helyeslés!) Elnök: T. ház! Méltóztatik-e a t. ház belenyugodni abba, hogy a 11. és 12. szakasz együtt tárgyaltassék. {Helyeslés.) A jegyző ur fel fogja tehát olvasni a 12. szakaszt is. Szathmáry György jegyző (olvassa a 12. szakaszt). Gulner Gyula: T. képviselőház! Méltóztatik tudni, hogy a törvényhatóságok szabályrendelet alkotásának jogával birtak eddig is és birní fognak ezentúl is. Szabályrendelet általában nagy vonásokban kétféle lehet: vagy olyan, melyet a törvény tesz kötelességévé a törvényhatóságnak, vagyis a törvény irja elő, hogy a törvényhatóság ilyen vagy olyan tárgyban szabályrendeletet alkotni tartozik, vagy pedig lehet olyan szabályrendelet, a mely a törvényhatóság kebeléből önmagából, tehát a törvényhatóság saját kezdeményezése folytán keletkezik. A szabályrendeleteknek általában — ugy azoknak, a melyeket a törvény tesz a törvényhatóságoknak kötelességévé, valamint azoknak, a melyeket a törvényhatóságok saját kezdeményezésükből alkotnak — természetszerűleg bizonyos korlátok közt kell mozogniok. E korlátok nem lehetnek mások, mint a törvény, a kormánynak, az illető ministereknek hatályban levő szabályrendeletei, az állam érdeke és a magánosoknak szerzett jogai. Ha e korlátok, t. képviselőház, megtartatnak, akkor az önkormányzat keretén belül is a törvényhatóság, eltekintve azon szabályrendeletek-