Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-204

204. országos ülés tmlrczins 15. 1S86. jgg mint szóról szóra mondja: „Rég elmultak azok j az idők, mikor az ellenzék padjairól felhangzott minden komolyabb szó az elvekben és kedélyekben egy-egy kis forradalmat idézett elő és a Deákpárti clubban élénk megbeszélésnek, itt a házban pedig a legtöbb esetben komoly discussiónak képezte az alapját és tárgyát." Hiszen ép az ő beszéde oly mély hatást gyakorolt és oly méltatásban részesült pártunk részéről, hogy neki van legkevésbé oka — bocsánatot a kifejezésért, melyet nem tiszteletlenségből használok, hanem csak jelzésül, midőn azt mondom : hogy neki volt legkevesebb oka az elaggott politikusok resignátiójával elmúlt régi jó időkről szólani, mert hiszen ép a pártunk részéről is iegfőképen az ifjabb nemzedék részéről elfoglalt állásból inkább reményt meríthet, mint resignátiójára szolgáló indokot. (Ugy van' jobb felől.) Kénytelen vagyok azonban consíatálni, hogy a kinevezés hívei nagy mérvben szaporodtak. Csak a 48-as párt tagjai nyilatkoztak egyhangúlag az időleges választás mellett, míg saját pártunk részérő! 6 felszólaló a választás mellett és 6 a kinevezés mellett foglalt állást. A mérsékelt ellenzék pedig e kérdésben is a legtöbb változatosságot nyújtotta, mert ott a feltétlen kinevezésen kivül az életfogytig való választás, a,z időleges választás, a csupán a jurisdietiót gyakorló közegek kinevezése és végre bárcsak átmenetileg az alispán kinevezése mellett történt felszólalás. Megjegyzem, hogy az esetben, ha a kinevezési rendszerre óhajtanánk áttérni, én is leghelyesebbnek találnám^ mint Szilágyi Dezsőt, barátom, az alispán kinevezésével kezdeni és bárha a bíróságok szervezésénél is akként jártunk volna el, hogy előbb a jól kiszemelt elnökök neveztettek volna ki s ezek vezették volna egy ideig a törvényszékeket s azután azok közreműködése mellett szerveztük volna a bíróságokat, akkor bizonyára nem vezetett volna a Bittó István-féle szervezés szelid kudarczára, melyet csak nagy nehezen lehet jóvátenni. De ép ezért és mindezeknél fogva azt hiszem, hogy a leghelyesebb a törvényjavaslat álláspontja, mely a rendőrkapitányok kivételével csakis az imperiummal nem biró szakközegek kinevezését rendeli. A közigazgatás jóságára a?:on stabilitás mellett, melyet már a legutóbbi két tisztújításnál tapasztaltunk s amelyet a qualifieationális törvény és a nyugdíjaztatás kétségtelenül még jobban fog consolidálni, a választás nem fog hátrányul szolgálni, inig ellenben leghatározottabban merem állítani, hogy a választott tisztviselő mindig hivatottabb vezetője lesz a népne,k mint a kinevezett tisztviselő. Én határozottan merem állítani, hogy ha a kinevezés rendszerére fogunk lépni, akkor lemondhatunk arról, hogy valaha ily majdnem tisztán magyar képviselőházat fogunk látni. (Igaz! Ugy van!) KÉPVH. NAPLÓ 1884 — 87. X KÖTET. Senki sem tagadhatja, ki az életet ismeri, hogy a választott szolgabírónak a nép előtt a felette álló királyi adófelügyelő vagy királyi tanfelügyelőknél nagyobb tekintélye van, még ha királyi tanácsosi czímmel vagy bármily titulussal ruháztatnának fel. Végre legyen szabad, t. ház, befejezésül Grünwald Béla t. barátom egyik leghatásosabb argumentumára refiectálni, melylyel ő múltkori felszólalását befejezte, azt mondván: „A porosz administratio oly jó, hogy szinte valóságos csapás ránk liberálisokra, tudniillik az oppositióra nézve, mert a városokon kivül megakasztja terjeszkedésünket. Az administratio közegei, a kik nagyobbrészt conservativ szelleműek, oly igazságosak, törvénytisztelők, erkölcsileg oly tiszták 3 azért oly tisztelettel s bizalommal tekint rájuk a nép, hogy nem hiszi el, hogy az a politika rossz lehessen, melyet ilyen emberek képviselnek."' Csodálatos és egyúttal tanulságos t. ház, miként tud Grünwald Béla t. barátom ugyanazon jelenségekből ellentétes következtetéseket levonni. Hiszen önök is azt panaszolják, hogy nem boldogulhatnak a tisztviselők befolyása miatt. Hiheti-e valaki, ha a mi tiszti karunk oly cor. umpált hadtestvolna, minőnek önök állítják, mégis ugyanazon befolyást gyakorolhatná, melyet a porosz tisztviselők erényességüknél fogva gyakorolnak? (Élénk tetszés jobbfelM.) Én nem hiszem, hogy a mi tisztviselőink ég a porosz tisztviselők közt nagyobb különbség lenne, mint v mi oppositionkés a porosz oppositio közt. (Élénk tetszés jobbfelöl.) Ajánlom a törvényjavaslat elfogadását. (Hosszas helyeslés jdbbfelől.) Bartha Miklós: Én is azon kezelem, t. ház, a mivel az előadó ezdette. (Halljuk! Halljuk!) Nekem is az a felfogásom, hogy a lezajlott vita, mely némely részéhen történelmi magaslatra emelkedett, akkora anyagbőséget nyújt nekem, a ki politikai barátaim nézeteinek vagyok igen szerény magyarázója, hogy azzal — beszédem keretében — megküzdeni sem nem tudok, sem nem akarok. (Halljuk! Halljuk!) Én egész általánosságban óhajtok beszélni azon benyomásról, melyet bennem a vita keltett, (Haljuk!) Benyomásom az, hogy az önkormányzatnak sokkal több híve van e háziam, mint az előttünk fekvő javaslatnak. Voltak, a kik ugy az állami, mint a helyhatósági igazgatást kinevezett tisztviselőkkel óhajtják elláttatni; voltak, a kik élethossziglan óhajtják a tisztviselőket választatni; voltak, a kik csak a jurisdietiót gyakorló tisztviselőt óhajtják kineveztetni; vannak, a kik elfogadják a javaslatot, azonban hívei a választási rendszernek; vannak, a kik szintén elfogadják a javaslatot, azonban a kinevezési rendszer hívei, egy szóval a tisztviselők alkalmazási módjáról a legellentétesebb nyilatkozatokat hallottunk, de 17