Képviselőházi napló, 1884. X. kötet • 1886. márczius 6–márczius 29.

Ülésnapok - 1884-202

202. •rsségos tlét MÉreaiBB IX. 1&&8. 97 e törvényjavaslatot sem általánosságban, sem részleteiben el nem fogadom. E kijelentés után, t. ház, legyen megengedve, hogy mindenekelőtt egy némileg humoristicus általános képet vázolhassak. £ ház kebelbéli humoristája: Mikszáth Kálmán, már megírta jövőbeli országgyűlés képét, megírta azon kort, midőn én ezen a helyen, mint Szent-Endre választókerületének ingyen választott képviselője fogok ülni. (Élénk derültség a szélső lalfelől.) Ha e humoristicus képet — és kissé csípős képet — akkor irta volna, midőn e törvényjavaslat letárgyaltatott, bizton folytathatta volna a képet azon irányban, hogy akkoriban Magyarország jelenlegi ministerelnökének arezképét árulni fogják a piaczon, még pedig azon általánosan ismert alakban, a minőben az üdvözítő képét szokás árulni, tudniillik felnyitott mellel, a melyben látunk egy vérző szivet, a vérző szívbe bele van döfve a centralisatio gyilka. És a mint ma Magyarország parlamentaris életét ismerjük, a Brutus, a ki ezt a gyilkot a ministereinökbe be fogja döfni, nem lehet más, mint Szilágyi Dezső t. képviselőtársunk, (Élénk derültség) ki egész ridegen kimondotta, hogy a centralisatióra szükség van. (Halljukl Halljuk!) Én, t. ház, csekély tehetségemhez képest, figyelemmel kisértem az itt tett nyilatkozatokat és constatálhatom, hogy mindazon szónokok, a kik a kinevezési rendszer mellett szólaltak, egyáltalában nem indultak ki onnan, a honnan az administratio tekintetében minden esetre ki kell indulni. Ha egy nemzet administrationális apparátusának reformálásáról vagy fejlesztéséről van szó, a főszempont, a melyből ki kell indulni, az, hogy a nép napról napra folytatott normális közéletének szabályozása kívánatos és hogy nem oly intézkedések szükségesek, mint a minők az igazságszolgáltatásnál mértékadók, hol a társadalom abnormitásainak kiegyenlítése van föelvül kitűzve, hogy a büntetés mellett az igazság is kiderittessék. A ki innen indul ki és az emberi társadalomnak vagy az európai államoknak fejlődését veszi, annak szerintem semmi kétsége sem lehet az iránt, hogy mi a centralisatio. És mit találunk, t. ház, ha a meehanica princípiumát a társadalomra alkalmazzuk ? Theoreticti lehet a gépeket számtalan kerekekkel szerkeszteni, melyek forgásba hozatva a végső keréknek hosszas időkön keresztül való gyors forgást biztosítanak, ha kellő súlylyal terheljük meg az emeltyűket. Ezt theoretiee lehet elérni, de a practicus kivitelnél egy tulajdonság ellenáll, a melyet a mechanicának legyőzni nem lehet és a melylyel neki számolni kell. Ez pedig a dörzsölés és az ellenállási képesség. Minden centralisticus igyekezet, a melyet az államra ráerőszakolni, vagy a melyre az államot rávenni KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. X. KÖTET. | akarjuk, nem egyéb, mint a meehanica princípiumának gyakorlati meghamisítása, vagyis annak a társadalomra való rátukmálása. A centralis hatalom az, a mely épen ugy mint a mechanicus gép szerkezete, azt kívánja, hogy ha a frictio nagy, nagyobb és nagyobb súlyt, nagyobb és nagyobb erőt kell kölcsönözni a központi haj tórésznek. Minden centralisatiója a világnak megtaníthatott mindenkit arra, hogy bármint iratnak is körül a jogkörök és a kötelességek; bármiféle pragmatica állíttatik is fel a tisztviselőkre nézve, a centralisatiónak csak egy értelme van és ez az, hogy ugyanazon mintába kívánja beleszorítani egy egész ország közéletét (Helyeslés a szélső balfelőT) tekintet nélkül azon különbségekre, a melyek elvégre és minden országban meg vannak, a melyek déli és északi Francziaországban épen ugy megvannak, mint Németország bármely részében. Ezekre ugyanazon eljárást rátukmálni akarni nem lehet, mert nézetem szerint ezzel egy nemzet nem boldogítható. Épen az érdekek és törekvések társadalmi elhajlása az, a mi központi ráhatás következtében frictiőhoz, összeütközéshez vezet. Felhoztak a szónokok példákat is: felhozták Francziaországot, mint minta centralisticus államot, felhozták Belgiumot, felhozták Poroszországot és csak azt csudálom, hogy a legcentralisticusabb államra, hol az államszervezet e tekintetben tökéletesen keresztül van vive, Oroszországra is nem hivatkoztak. (Élénk helyeslés a sséísőbaloldalon.) A ki vizsgálja e centralisticus államokat, mit fog látni ? Francziaország centralisticus törekvései mellett ott van a commune, ott vannak a radicálisok. Ez csak a legkirívóbb eredménye azon feszülésnek, mely a franczia társadalomban uralkodik és a mely e részben már kilépett a törvény korlátai közül és ront. Es mit látunk abban a rendkívüli minta államban, mely Grünwald Béla és Szilágyi Dezső t. képviselő uraknak annyira imponál: tudniillik a porosz centralisticus államban? Ennek már meg van a maga terminus technicusa: das stramme System. De t. ház, a ki Poroszországot nem csak a könyvből ismeri, a ki nem csak egy pár megijedt porosz liberálistól veszi informatióit, hanem tekintetbe veszi azt a kis Belagerungszustandot, mely ott szükségessé vált és tekintetbe veszi azon hangokat, melyek ott mindig több és több szabadságot és több tért kívánnak : az azt a porosz uralmat Magyarországra nézve s erre már múltjánál fogva sem fogja alkalmazni akarni. (Helyeslés a s:éJsö baloldalon.) Beszélnek, t. ház, Belgiumról. Mi tudjuk, hogy Belgiumban a központosított igazgatás daczára is az ultrámontanismus sokszor féket nem ismerve, veszedelmesen bolygatja meg a társadalmat. Ha itten mi megkezdjük a központi admi| nistratio által kihívni egymás ellen az ellentéte13