Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-178

^g 178. országos ülés annak a magyar centralis vidéken kell felállíttatnia. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mert t. ház, az ország központjában, egyáltalában a fővárosokban felállított egyetemek soha sem sugározzák vissza voltaképen a nemzeti szellemet és pedig azért nem, mert azoknak mindig bizonyos fokig cosmopoliticus jellegük van. És én a leghatározottabban állítom azt, hogy a voltaképi német cnlturalis és tudományos szellem nem alakul sem Berlin, sem Bécs után, hanem azon kisebb egyetemek után, melyek a németség kellő közepébe vannak téve. A t. ministerur kijelentésében bizonyos érvelést használ, az ő régi eszméje, tudniillik a pozsonyi egyetem érdekében. 0 azt mondja, lehetséges lesz, hogy egy határváros, a mely tehát nemcsak cosmopolita jellegű, hanem a határon való fekvésénél fogva sem alkalmas határozott jelleget ölteni, hogy ez a határváros képes lesz arra, hogy a magyar felső vidék ifjait, a helyett, hogy Bécsbe menjenek, megtartsa a magyar tudományosság számára. Hát t. képviselőház, közismeretes tény, hogy a bécsi egyetemet leginkább, legnagyobb részben orvostanhallgatók látogatják Magyarországból. Némelyek ugy gondolkoznak, hogy a bécsi egyetem kitűnősége vonzza őket oda; mások azt mondják, hogy Budapesten a tartózkodás megvan nehezítve, Bécsben könnyebben lehet megélni. De t. képviselőház, a ki a dolgot alaposabban veszi és tudja azt, hogy a bécsi egyetem milyen orvosi erőket küld ide Magyarországra a magyar ifjakból, az igen hamar rá fog jönni annak nyitjára. Ennek a nyitja t. képviselőház egyszerűen az, {Halljuk!) hogy a bécsi egyetemen az orvosnövendékeket igen könnyű szerivel bocsátják át a szigorlatokon, kedveznek nekik minden tekintetben. És vájjon, mi lehet a tulajdonképi oka t. ház? Hát legyen szabad nekem egy honi képet vetnem arra a bécsi képre. {Halljuk!) A midőn évenként bekövetkezik az az időszak, hogy a magyar orvosok és természetvizsgálók kiszemelik azon vidékeket, a hol tudományukat kiönthetik és felköszöntési hajlamaikat kielégíthetik : [Derültség) akkor mindenkinek feltűnik, hogy igen előkelő férfiak, kikről nem vagyunk képesek íeltenni, hogy dinom-dánom kedveért szálljanak ki a vidékre, mégis kiszállnak. Vájjon mi okból történik ez? Egyszerűen azért, hogy az orvosok részéről biztosítsák maguknak azon vidékekről a nehéz, az érdekes patienseknek hozzájuk való szállítását Budapestre. És ha a bécsi egyetem a magyar növendékeket igen könnyű szerrel, igen csekély fáradság után bocsátja ki az orvosi pályára, mindig abból a czélzatból teszi, hogy ezek az úgynevezett érdekes eseteket, melyek az illető embereknek igen nagy jövedelemforrását képezik, ne Budapestre, hanem Bécsbe szállítsák. Én tehát t. képviselőház, a Bécs felé való gravitatiót első sorban megakadályozandónak tartom az által, hogy j február 8.1881!. nem kötve ki, hogy a magyar ifjak ne mehessenek ki Bécsbe, de be kell hozni azt, hogy csak szigorú nostrificatio után léphessenek Magyarországon a gyakorlat terére. {Helyeslés a szélső baloldalon) T. képviselőház! Nem akarom én most azt a kérdést taglalni: vájjon van-e szükség harmadik egyetemre vagy nincs. A múlt országgyűlés közoktatási bizottsága a harmadik egyetem szükségességét kimondotta; én annak tagja voltam és ehhez hozzájárultam. A helyet illetőleg én nem tartom megegyezhetönek e ház gyakorlatával és a dolog természetével azt, hogy ez a kérdés, melyet a közoktatási bizottság, egy országos enquéte tárgyalt, melyben a közoktatási bizottság resultatumhoz jutott, félbeszakadt és nem tárgyaltatott végig, a hely tekintetében is. A t. minister ur most egyáltalában akként cselekszik, mintha Magyarországon a közoktatásügyi téren semmiféle törvényes intézkedésre szükség nem volna; mert én constatalom azt, hogy az országgyűlés összeülte óta a közoktatásügyi bizottság egyáltalán semmiféle foglalkozást nem nyert; holott t. ház, minden oldalon emelkednek fel hangok ebben a házban, at. minister ur tapasztalja a túlsó oldalról is, de a tanügy concret bajainak orvoslása a ház elé soha sem kerüL T. képviselőház! Én a harmadik egyetem ügyét ezzel bevégeztem. Felszólalásom tulajdonképeni tárgya magára a czímre tartozik, mely tehát a budapesti tudomány - egyetem. (Halljuk!) Én a múlt esztendőben t. ház, rámutattam arra az anomáliára, a mely a tanpénzek terén uralkodik. {Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Én előadtam a ház előtt a fizetések s egyéb jövedelmek sorozatait és ennek következtében természetesen én támadásoknak voltam kitéve, a támadások és a felvilágofítások, a melyeket nyertem, főképen kettőben culminalnak: az egyik dolog az volt, hogy én a midőn akarom és követelem, hogy a tanpénzek államilag kezeltessenek és egybizonyos kulcs szerint a tanárok közt felosztassanak, hogy én egy communisticus irányt követek. Kifejezés adatott annak, hogy hogyan merhetem én ezt proponálni, hogy valakinek a zsebéből kivétessék az a pénz, a mely a zsebébe való. T. képviselőház! Már magában véve ez a dolog mutatja azt a szellemet, a mely jelenleg az egyetemen uralkodik s a mely a tanpénzek révén valóságos kalmárszellemet teremtett meg; mert ha arról van szó, hogy valaki abból a pénzből, (Zaj. Halljuk!) a mely a zsebében van, nemes irányban adakozzék, vagy lemondjon annak egy részéről s ő ezt communisticusnak nevezi, akkor ennek a nemzetnek összes, legelsőrangú culturintézményei communisticus utón jöttek létre. Miért? Mert a nemzet érezvén annak szükségét, meghozta az áldozatokat, hogy azok létesüljenek. Én keveset tartok egy olyan intézetről, a mely bírvágy következtében nem bir felemelkedni oda, hogy az ő