Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-197

376 197. országos ülés márcziis 5. 1886. viselőkkel egyaránt, ha minden ügy a központban, vagy nem a központban ugyan, hanem künn, de a kormány közegei által intéztetik el. (Ugy van! balfelől.) Angliában a kinevezett közegek mellett életerős önkormányzat van: Magyarországon, ha ezen törvényjavaslat életbe lép és ridegen alkalmaztatok, választott tisztviselőkkel, nem lesz önkormányzat. (Ugy van!balfelől.) Annyi bizonyos, hogy Magyarországon igenigen kevés ember akarja a szoros értelemben vett állami közigazgatást. A nép zöme fenn akarja tartani a megyei önkormányzatot, egyik választott tisztviselőkkel, másik kinevezett tisztviselőkkel. A különbség, t. barátaim, ez köztünk. De hogy félre ne értessem, sietek megjegyezni, hogy én a tisztviselők kinevezésével a közigazgatás reformját befejezettnek nem tekintem. A megyei önkor mányzat reformja és a megyei közigazgatás reorganisatiója — egyéni nézetem szerint — teljes és befejezett csak akkor lesz, ha a megyék területi rendezése történeti alapokon, de a kor igényei szerint már végrehajtatott; ha a ^területileg rendezett megyékben a járások czélszerű beosztása ée a székhelyek megválasztása eszközöltetett és pedig ugy, hogy a bírósági és közigazgatási járás és székhely mindenütt egy és ugyanaz legyen ; ha a birói függetlenség minden attribútumával felruházott közigazgatási bíróság a közigazgatási eontentiosus ügyekre és a fegyelmi ügyekre minden megyében felállíttatik; ha a főispánnak és alispánnak mostani hatásköre egy személyben egyesittetik s azon tisztviselőket, kik a jurisdictiot gyakorolják, vagy a tulaj dunképeni végrehajtást kezelik, bizonyos garantia mellett, a kormány nevezi ki; ha helyesen concipiált tiszti pragmatica biztosltja a tisztviselők jogait s meghatározza kötelességeit; ha behozatik a kettős eontrol ugy a kormányzókkal, mint a kormányzottakkal szemben: ha a választási törvény keretében a képviselői választás föltétlen szabadsága minden hivatalos beavatkozás és pressio ellen biztosíttatik ; és végre, a mire a legnagyobb súlyt helyzem, a megyék intézkedési jogköre a gyakorlati lehetőség legszélsőbb határáig kiterjesztetik, tehát a megyék hatásköréhez utasittatik minden ügy, mely künn a megyében a helyi viszonyokkal ismerős autonóm elemek által helyesebben intéztethetik el, mint a központban, a helyi viszonyokkal nem ismerős, legnagyobb részben csak elméleti műveltséggel és képzettséggel bíró központi állami közegek által. (Ugy van! balfelől.) Meglehet, t. ház, hogy ezen kerettel nem lesz megelégedve t. barátom Mocsáry Lajos és hogy azt sem teljesnek, sem helyesnek nem fogja tartani. Én e felett vele vitázni nem akarok, hanem egyet mégis megjegyzek, tudniillik azt, (Halljuk! Halljuk f) hogy az ily nézeteltérés tisztán felfogás dolga, (Ugy van! balfelöl) a mely felfogás még azon emberek közt is nagyon kölönböző lehet, kik a hazát és a közszabadságot egyformán szeretik és a haza és a közszabadság sorsa fölött egyformán aggódnak. (Igaz/ Ugy van/ balfelöl.) Szemben ezen kerettel a törvényjavaslat egyetlen mozzanatot sem mutat fel, mely közeledést tartalmazna a végmegoldáshoz (Ugy van/) balfelől.) Egyetlen alapeszméje, a kormány- és a főispáni hatalomnak nagymérvű kiterjesztése. (Ugy van/balfelöl.) ~Ennek a törvényjavaslat feláldoz mindent. (Ugy van! balfelől.) Lefoglalja, nem mondom, hogy eonfiscálja a megyének csaknem minden jogát és nem concedál a megyének és a népnek semmit. (Igaz! Ugy van! balfelől.) Jól tudom, t. ház, hogy a magyar államférfiunak helyzete nagyon nehéz. (Halljuk! Halljuk!) Nagyon nehéz különösen általános érvényű intézkedések vagy rendszabályok alkalmazásánál, mert Magyarország sajátlagos viszonyai közt chablonok után indulni és elveket ridegen alkalmazni nem lehet. (Helyeslés balfelől.) A mely rendszabály épen jó az egyik megyében, aggályos talán a másik és veszélyes a harmadik megyében. De tudom azt is, hogy az államhatalomnak növelése soha sem lehet önczél, csak eszköze a czélnak és hogy soha sem lehet oly mérvű, hogy fenyegesse az egyéni, vagy közszabadságot. (Élénk helyeslés balfelöl.) E törvényjavaslatban a főispáni hatalom önczél. Bizonyára nem szabadelvű reform e javaslat, hanem még a fennálló rendszerrel szemben is egy baljóslatúvisszaesés. (Igaz! Ugy van .'balfelől.) Mint ilyen a mélyen t. ministerelnök ur fényes tehetségéhez és nagy hatalmához, mely két factor egy kis jóakarattal és bátorsággal igen nagy dolgokat mívelhetne, valóban nem méltó. (Élénk tetszés és helyeslés balfelől.) Nem fogadom el a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés és éljenzés balfelől Félkiáltások .- Ót peres szünetet kérünk !) Elnök X Öt perezre az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: "Méltóztassanak helyüket elfoglalni. Folytatjuk a tárgyalást. Margittay Gyula: T. ház! A szőnyegen levő törvényjavaslat ellen a törvényhatóságok, rendezett tanácsosai ellátott városok részéről már annyi alaposan indokolt felszólalás történt, itt e házban is annyi jeles szónok és államférfiú mutatott rá annak hibáira, tarthatatlanságára, hogy annak részletesebb tárgyalásába belebocsátkozni részemről valóban elbizakodottság, idővesztegetés lenne. De különben is minden óvás, minden intés, a mi ezen padokról elhangzik, kiáltó szó a pusztában ; mert a kormánypárt kezében van az ultíma ratio: a szavazás, melyen, történjék meggyőződésből vagyjpártfegyelemből, ugy az ellenzéknek, mint az országban nyilvánuló közvéleménynek minden jóakarata meghiúsul. Én tehát nem is akarok a