Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.
Ülésnapok - 1884-195
338 193. omzágos ilés márezras 3. 18W. Tisza Kálmán ministerelnök: Az élőt tem szólott t. képviselő ur maga is elismerte, hogy nincs joga kérni beszédjének a holnapi ülésre való elhalasztását, de én magam is azt hiszem, hogy azon körülménynél fogva, hogy még két interpellatio van bejelentve, a t. ház ezen esetben kivételesen beleegyezhetnék abba. hogy a képviselő ur beszédét holnapra halaszthassa. (Helyeslés jobb- s balfelöl.) Egyúttal azonban arra kérem a t. házat, hogy semmi egyébről, mint a ma beadott határozati javaslatról, egv pár szót szólhassak. (Halljuk! Halljuk!) Nem kívánok egyébről szólani. Mert hiszen, ha a kinevezés mellett tartott szónoklatban azt hozzák fel szemben az én javaslatommal, hogy gondoljam meg, mi fog történni, ha — mit nem kívánok — sötét felhők tornyosulnak a politikai égen és hogy ez esetre a függetlenséget a kinevezettekben keressük: erre — ugy hiszem — reflectalni nem szükséges. Mert megengedem, sok eJőnye lehet a kinevezésnek, de ép a felhozott szempontból csakugyan nem lehet mellette lándzsát törni. (Igaz! jobb felől.) Azzal az argumentummal szemben sem lehet polemisalni, melylyel e törvényjavaslat megtámadtatott, hogy ez törvényt sért; mert hisz törvényjavaslat törvényt nem sérthet. Ha elfogadtatik és törvény lesz, akkor az a ki ezt végrehajtja, törvény szerint jár el; ha pedig nem fogadtatik el, természetesen marad a régi törvény és az kötelező mindenkire. (Ugy van! jobbfelöl.) Megvallom tehát, hogy ily támadásokkal polemisalni magamat hivatottnak nem érzem. (Helyeslés jobbfelöl) A beadott határozati javaslat azt indítványozza — ha jól értettem — hogy a városokra külön törvény alkottassák. De nem értem egészen, mert a képviselő ur, a ki a javaslatot beadta, azzal argumentál, hogy sehol a városok és a községek egy törvény alá nem szoktak vettetni. Hiszen e törvényjavaslat szól a törvényhatóságokról, legyenek azok akár városok, akár megyék, de nem szól a többi községekről. De maga községi törvényünk is, ugy az 1871-iki, mint az 1876-iki és mint a ház előtt most fekvő javaslat, egyáltalában nem akarja az összes községeket egy kalap alá vonni, minthogy azt nem is lehet ott, a hol a viszonyok annyira különbözők. A t. képviselő ur beszélt a városok történelmi jogi fejleményeiről. Ismerjük azokat mindnyájan. De mi volt 1848 előtt a városok méltó panasza ? Az, hogy szemben a megyékkel alárendelt helyzetben voltak, ugy administrativ szabadságra, mint politikai jogok gyakorlatára nézve. Azóta ép ugy az 1870-iki törvény, mint a szőnyegen levő javaslat által bizonyos városok, a törvényhatósági joggal biró városok teljesen egyenran gúakká tétetnek a megyékkel. Hogy ebben a j városok minő mellőzést láthatnának, nem értem. I (Igás! jobbfelöl.) Én a magam részéről a városoknak és a városi elemnek emelését szükségesnek és czélszeríínek tartom. De tévesztettnek vélem azt a felfogást, mely az emelkedést az elkülönítésben keresi. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Sőt meggyőződésem az — és van hazánkban két város, melynek polgárai ezt belátták, mert lehettek volna külön törvényhatósági joggal biró városok és nem akartak lenni — az én nézetem, mondom, az, hogy a városi elem culturalis hivatását nem ugy teljesítheti, ha mentől inkább elkülöníti magát e megyéktől, hanem ha igyekezik helyzetében a megyei életet is átjárni és a megyével rokon egészet képezni. (Ugy van! jobbfelöl.) Ép ezért, mert ez a meggyőződésem, arra kérem a t. házat, hogy azon határozati javaslatot, mely a városok elszigetelésére vezet, annak idején elfogadni ne méltóztassék. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Azt hiszem, t. ház, méltóztatnak beleegyezni, hogy most már az interpelláló képviselő urak terjeszszék elő interpellatióikat, a a tanácskozás fotytatása pedig a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjére tűzessék ki. (Helyeslés.) E szerint következik Fackh Károly képviselő ur interpellatiója. Fackh Károly: T. képviselőház! (Halljuk!) Altalán elismert tény, hogy a biztosító intézeteknek hazánkban való meghonosulása a nép minden rétegeire nézve nagyon jótékony és üdvös hatással van. Ezen hatás a nagyobb biztosító társulatok egymással! egészséges, észszerű, a correet és coulans eljárásra fektetett szabad versenye által az utóbbi években csak nagyobbodott. Annál kellemetlenebb azon biztos adatokon alapuló értesülés, hogy egyes felvidéki megyékben, de máshol is a közigazgatási tisztviselők által e szabad verseny veszélyeztetik, a mennyiben ők a községek lakosságára befolyást, sőt kényszert gyakorolnak. Gyakorolják pedig ezen befolyást az által. hogy ők hivatkozva a kormány által kibocsátott e tárgybani rendeletekre és utasításokra, a lakosságot arra birják, miszerint biztosításaikat csak oly társaságoknál eszközöljék, a melyeket a kormány kiváló pártfogásban részesít. T. ház! Ezen előfordult esetek következtében, melyek alkalmasint egyes ügynökök túlbuzgóságából eredő befolyás által idéztettek elő. továbbá azon nagy fontosságnál fogva, melyet a biztosítási ügy nemzetgazdasági téren elfoglal, szükségesnek látom, hogy hazánk nemcsak minden közigazgatási tisztviselője, hanem minden egyes polgára is a valódi tényállásról s legilletékesebb I helyről tudomást nyerjen; azért is bátor vagyok
