Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-195

JJ»6 orsü&gos lléf már*iei*s 3. 1ISI. ggl lattól ég pedig nemcsak azon változtatások tekintetében, a melyeket az 1870. évi XLII. törvényezikkben eszközöl, hanem egyáltalában egész kiterjedésében — a szerzőséget meg nem tagadhatja; mert neki módjában volt — hogy saját szavaival — éljek az eredeti törvény bűneit, mihelyt azokat felismerte, ebből a javaslatból mind egytől egyig kiküszöbölni és ha ezt nem tette, ngy azokat teljesen öntudatosan és czélzatosan magáévá tevén, azért egyáltalán nem kívánhatja senkitől sem — hogy ismét saját szavaival éljek — sem jogosan, sem méltányosan, hogy ezen törvényjavaslatot ne a maga egész kiterjedésében tegye bírálat tárgyává, sem a felelősséget magáról annak egész teljes tartalmáért ilyféle tiltakozásokkal el nem háríthatja. (Ugy van! balfelől.) Én, t ház, azon meggyőződésben vagyok, hogy a jelan törvényjavaslat oly szoros kapcsolatban áll az igen t. ministerelnök urnak egész politikai rendszerével és irányával, hogy akkor, ha itt ezen javaslatot általánosságban taglaljuk és bíráljuk, ha annak egész horderejét kellőleg mérlegelni óhajtjuk, a t. ministerelnök urnak politikai egyéniségétől, melynek ezen javaslat egész szelleme kinyomatát, bélyegét oly mértékben viseli magán, mint még egy más javaslata sem, egészeu el nem tekinthetünk. T. ház, a ki a ministerelnök urnak eddigi politikai pályafutását figyelemmel kisérte, annak, Tagadhatatlan fénypontjai mellett, melyek nem egy szép reményt ébresztettek, hogy azután majdnem annyi csalódásnak engedjenek helyet, azon összes működésén és alkotásain végigvonuló, lehangoló jelenséget kellett észlelnie, hogy egyegy nagy eszmét, mely a nemesebb lelkek hevülésére méltó, egy-egy hangzatos jelszót nem azért tűzött fel zászlójára, hogy azokat a maga tiszta eszményi valóságában, avagy csak a reális viszonyok engedte határig megvalósítsa; hanem, hogy azok által, mint fényes kirakatok által elfödje a tartalom hiányosságát, elfödje azt, hogy azok mögött egészen más valami rejlik, épen az ellenkező, mint a mit a tündöklő kirakat mutat. Mikor a bihari pontokkal nem volt képes többé a nemzetre elég hódító erőt gyakorolni, akkor elejtette azokat, hogy új jelszavak, tudniillik az ország pénzügyi egyensúlya helyreállításának és a corruptio kiirtásának jelszavai által a hatalom birtokába juthasson. És mikor ezt elérte, hogy mily tartalommal valósultak meg e jelszavak, az annyira világosan fekszik előttünk t. ház, hogy azt hiszem, ennek bővebb részletezésébe bocsátkoznom teljesen felesleges volna. És mikor a kezdeményezésére létesült fusionalis párt a „szabadelvű" nagy jelszót vette föl és ezzel oly hódítást tett a nemzetben, hogy akkoriban vele szemben ezen varázshatás alatt alig maradt csak számba vehető ellenzék: hogy SÉVH. NAPLÓ. 1884—87. IX. KÖTET. ennek ismét mily tartalmat adott a szabadelvű párt vezére alkotásai által, ez ismét oly közel áll előttünk, hogy azt hiszem, ennek bővebb kifejtésébe sem szükséges beleereszkednem. És csak tegnap ismét szép hangzatos jelszavakat hallottunk tőle, a választás és önkormányzat magasztos jelszavait, hogy e jelszavak fedezete alatt azokat tulajdonképeni tartalmuktól annál biztosabban megfoszthassa. Ezek, t. ház, ama híres, csendes munkásság homokszemei, melyeket a ministerelnök ur a parlamenten kivül tartott egyik beszédében fölemlített; csakhogy sajnos t. ház, ezek egyúttal azok a homokszemek is, melyek a nemzet szemébe szóratnak azért, hogy tiszta látása, öntudata, szabadság érzete elvakittassék. (Élénk helyesles és tetszés balfelől.) Ezek azok a kis cseppek, a melyek arra rendelvék, hogy a nemzet politikai életének tiszta vizét felzavarják, elhomályosítsák, (ügy van! a baloldalon.) És, t. ház, ha mi ezen jelenségekben, melyek ily következetességgel lépnek élénkbe, egy vezéreszmét keresünk, akkor azt a vezéreszmét megtaláljuk a hatalom elérésében és megtartásának minél hosszabb időre, minél nagyobb kiterjedésben való biztosításában. (Ugy van! a baloldalon.) A mely hatalmi túlterjeszkedés alapeszméje a szőnyegen levő törvényjavaslatnak is, a melynek minden más szempontot alárendel. És, t. ház, ha az a hatalmi túlterjeszkedés magának az állam hatalmának túlterjeszkedése volna, nem egyszerűen a személyes ministeri hatalomé, akkor talán lehetne azt ezen irányzatában még a magyar állameszme erősbítésével is indokolni. De ugy a mint az előttünk áll, csak azon egy esetben volna elfogadható az indokolás, ha a magyar állam erősbítése és egész sorsa egyesegyedül tisztán csak a t. ministerelnök ur személyéhez volna lánczolva. (Ugy van! a baloldalon.) Én reám, a ki az igen t. ministerelnök ur jóhiszeműségét kétségbe vonni legtávolabbról sem akarom, ez azon benyomást teszi, (Halljuk!) hogy azon fölény, a melyet a t. ministerelnök ur egyéni tulajdonainál, általam is készséggel elismert ritka tehetségeinél fogva pártja felett gyakorol, azon elfogult képzelődésbe terelte, hogy az ő személyes hatalmának erősbítése, szilárdítása egy és ugyanaz. (Ugy van! a baloldalon.) Csakhogy gondolja meg azután a t. ministerelnök ur mint hazad e téves feltevésből folyó azon szomorú következtetést, hogy akkor vele együtt a magyar államnak is össze kellene omolni. Szervezze azért személyes hatalma helyett inkább a magyar államot: fektesse azt szilárd alapokra és legyen meggyőződve: hogyha egy erősen szervezett Magyarországot hagy hátra maga után, sokkal magasabban fog állani a történelem 41