Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-187

226 187. országos ülés febnír !9. ISSfi. sokról, melyeket a főrendiház a saját szervezete iránt hozott 1885: VII, törvényczik 23. §-a végrehajtásáról szóló törvényjavaslaton tett. Kérem a t. házat, méltóztassék e jelentést kinyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni és annak idejében az osztályok mellőzésével napirendre tűzetni Elnök: Az igazságügyi bizottság jelentése ki fog nyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni és azt hiszem,*^ a keddi ülés napirendjére volna tárgyalása kitűzendő. (Helyeslés.) Darányi Ignácz előadó: T. ház! Van szerencsém benyújtani a közlekedési bizottság jelenté seit a uiezőtúr-túrkevei helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában beadott 82. számú ministeri jelentésre vonatkozólag, ataraezvölgyi keskenyvágányú helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában beadott 177. számú ministeri jelentésre, a marosludas-beszterczei helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában beadott 178. számú ministeri jelentésre, a bihari helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában 176. szám alatt beadott ministeri jelentésre, a vinkovcze-brcskai helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában 179. szám alatt beadott ministeri jelentésre vonatkozólag, végre a mátrai helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában 239. szám alatt beadott ministeri jelentésre vonatkozó lag. Továbbá tisztelettel bemutatom a közlekedésügyi bizottság nevében annak jelentését a Romániával való vasúti csatlakozások iránt 1879. márczius 12/24-én kötött pótegyezmény második czikkelyének módosításáról szóló 191. számú törvényjavaslat tárgyában. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen jelentéseket kinyomatni, a ház tagjai közt szétosztatni s annak idejében az osztályok mellőzésével napirendre tűzni. Elnök: A közlekedésügyi bizottság jelentései a mezőtúr-túrkevei helyi érdekű, a taraczvölgyi keskenyvágányú helyi érdekű, a marosludas-beszterczei helyi érdekű, a bihari hetyi érdekű, n vinkovcze-brcskai helyi érdekű és a mátrai helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában beadott ministeri jelentésekre vonatkozólag ki fognak nyomatni, a t. ház tagjai közt szétosztatni és annak idejében fog a ház határozni azok napirendre tűzése iránt. A vasúti csatlakozások iránt Romániával kötött pótegyezmény második czikkelyének módosításáról szóló törvényjavaslat, ha méltóztatik a t. ház beleegyezni, az osztályok mellőzésével fog napirendre tűzetni. (Helyeüés.) A napirend előtt jelentem a t. háznak, hogy Madarász József képviselő ur egy sürgős interpellatiótjelentett be. Méltóztassék az internéi! atióskönyvbe történt bejegyzést meghallgatni. Tibád Antal jegyző (olvassa) .- A bejegyzést, mely szerint Madarász József a polgárok személy és életbiztonsága ellen legutóbb Aradon, a katonák és tiszteik által elkövetett vérengző merényletek meggátlása czéljából alkotandó törvényelőkészítése iránt kívánja interpellálni a ministerelnököt. Elnök: A képviselő ur az ülés végén fogja interpellatióját megtenni. Következik a napirend: a szemcsés köthártyalob — trachoma — terjedésének meggátlásáról szóló törvényjavaslat harmadszori fölolvasása. Tibád Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az imént fölolvasott törvényjavaslatot végszerkezetében is elfogadni? (Elfogadjuk!) Ennélfogva kijelentem, hogy a t. ház a törvényjavaslatot végszerkezetében is elfogadta s az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a méltóságos főrendekhez áttétetni határozta tik. Következik a közigazgatási bizottság 259. számú jelentése a tömegesen visszatelepülök honosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Azt hiszem, hogy a t. ház, a jelentést felolvasottnak méltóztatik venni. (Helyeslés.) E szerint a jelentés felolvasottnak vétetvén, az általános vitát megnyitom; az első szó illeti a bizottság előadóját. Molnár Viktor előadó: T. ház! Midőn a tömegesen visszatelepülök honosításáról szóló törvényjavaslatot a közigazgatási bizottság nevében ugy általánosságban mint részleteiben elfogadásra ajánlanám, legyen szabad felemlítenem, hogy ezen törvényjavaslat első sorban abból az okból vált szükségessé, mert az 1883. évfolyamán Bukovinából hazánkba visszatelepülő székelyeknek sem honossági, sem községi viszonyai nem voltak kielégítően rendezhetők a fennálló törvények szerint, pedig ezen viszonyoknak mielőbbi rendezése nemcsak a visszatelepülök érdekében kívánatos, hanem magasabb állami szempontból sem volt továbbra elodázható. Okvetetlenül szükség volt tehát oly törvényhozási intézkedésekre, a melyek alapján visszatelepült véreink a községi kötelékbe s ezzel kapcsolatosan a honpolgárok sorába felvehetők legyenek, hogy igy minél előbb teljesüljön azon általános óhajtás, hogy ők a nemzet testébe mentől előbb beolvadjanak. (Helyeslés jóbbfélől.) A törvényjavaslat ezen czélt az 1879: L. törvényezikk némely szakaszának kiegészítése által kívánta elérni olykép, hogy az 1879. évi L. törvénytzikknek a visszahonosításra vonatkozó intézkedéseit kiterjeszti olyanokra is, kik maguk és a kiknek legközelebbi elődeik nem voltak e hazának polgárai, hanem a kiknek csak távoli elődei laktak e hazában s vándoroltak innen ki. Ezen intézkedés által a visszatelepülök felmentetnek mindazon formalitások teljesítése alól, melyekkel a honpolgárság elnyerése nálunk össze vao