Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-186

214 18*5. országos ülés február 18. 1888. tűnni, hogy az az illeték, amely tőle követeltetett, | telj esen j ogtalan ? Igen sokszor már abban a helyzetben lesz, hogy mire a másodfokú bíróság határozatát meghozta, akkor az ő vagyonát rég dobra verték, elárverezték már. Igenis, helyes és jó, hogy az állam biztosítékot szerezzen magának addig is, inig ezen intézkedés bekövetkezik, foglalás, letárolás által; de hogy az árverés is teljesítve legyen, mielőtt a második fokú hatóság határozata meg hozatott, ezt semmiféle méltányossággal, igazsággal megegyeztetni nem lehet és azért javaslom, hogy ezen módosítás vétessék fel a törvénybe. Ugyancsak a felebbezésnéJ, t. ház, bizonyos veszélyes következményeknek egy nagy forrása rejlik abban, a mi az elkeseredést legjobban fokozza, hogy a felebbezéssel nagy visszaélések torténnek. A törvényben nincs kimondva sem az, hogy a felebbezési indokolni kell, sem az, hogy nem kell indokolni. Mi ennek már most a következése? Az, hogy ha nem indokolt;)tik, akkor egyszerűen szóba sem állanak az illetővel a pénzügyi hatóságok, hanem azt mondják, nem hozott fel indokot, tehát a felebbezés figyelembe nem vehető; ha pedig indokolja, akkor megkövetelik attól az adózó polgártól, hogy jobban tudja a törvényt, mint ők; fejtse ki mindazon indokokat, melyeknél fogva a kiszabott illeték igazságtalan és ha nem teszi, csakis a felebbezésiindokokra szorítkoznak; a többit pedig, akármily igazságtalan, ott hagyják terhül neki a nyakán. {Ugy van! Ugy van! a haloldalon.) Szükségesnek látom ennélfogva, hogy mon- ; dassék ki és pedig az igazság követelménye j képen, a mi a perrendtartásban is ki van mondva, i hogy a felebbezést indokolni nem szükséges. Ha egyszer felsőbb hatósághoz folyamodik a polgár, j ismerje az a hatóság kötelességét, a nélkül, hogy a polgártól várná a kitanítást, mi a kötelessége. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Épen azért kívánom tehát, hogy mindez kimondassék a törvényben. De, hogy a felebbezésnek hatálya is lehessen, hogy értelme legyen a birtokon belül való felebbezhetésnek, arra még egy s ükséges t. ház. (Zaj.) Bocsánatot kérek, t. ház, ha hosszasabban szólok. [Élénk felkiáltások a szélső baloldalon: Halljuk! Halljuk!) Hogy a birtokon belül való felebbezés joga illusorius ne legyen, szükséges t. ház, hogy módjában legyen az adózónak bizonyítani, mikor kézbesittetett neki a fizetési meghagyás, mely ellen felebbez és hogy mikor adta be felebbezését. Szükségesnek látom tehát t. ház, fölvenni a törvénybe azt, hogy a fizetési meghagyás ' ézbesítése alkalmával köteles legyen a kézbesítő kitanítani a felet, hogy felebbezési joga van és hogy köteles legyen ráirni a fizetési meghagyásra, hogy mikor kézbesítette azt. A mikor pedig a felebbezés beadatik, köteles legyen a hatóság ráirni a praesentatát és elismervényt adni arról, hogy mikor adatott be a felebbezés. így les,z abban a helyzetben a fél, hogy mindig lesz bizonyítéka az esetben, ha időközben exequalni akarják. A mondottak következése képen fel volt veendő ajavaslatba az ennek megfelelő intézkedés. Elismeri a jelenlegi törvény is 36. §-ában, hogy bizonyos esetekben felfüggesztendő a végrehajtás. El van ott mondva sok eset, de nincs elmondva az, a mikor az adó kifizettetett, vagy a mikor igazolhatja, hogy birtokon kivül felebbezés adatott be. Ezen esetek pedig leginkább vérbevágók, ezek leginkább éreztetik az egész elbánás igazságtalan voltát. Azt hiszem tehát, csak a nép érdekében és az igazság érdekében követelem, hogy mondassák ki az is, hogy midőn oda jön a végrehajtó és kezében van a félnek a nyugta, legyen köteles legalább a végrehajtást felfüggeszteni, hogy akkor ne lehessen azt mondani, hogy majd el fog intéztetni csakugyan van-e tartozása vagy nincs. (Helyeslés a baloldalon.) Mert hogy ilyen körülmények közt is megejtessék a végrehajtás, azt csakugyan nem lehet eltűrni, mert ha ez közömbös is a minister urnak, nem közömbös az adózó polgárra nézve. (Éh'nk helyeslés a baloldalon.) Épen ilyen vérlázító igazságtalanság az, midőn a félnek visszakövetelési joga semmi tekintetben nincs egy vonalba állítva az állam igényeivel. Olay Lajos: Érdemes volna, hogy a minister ur meghallgassa ezt! (Élénkmozgás a jobboldalon. Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: A képviselő urnak senkit sincs joga figyelmeztetni; tessék a maga dolgaira ügyelni. Figyelmeztetni valakit csakis nekem van jogom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Győry Elek: Az állam követeléseire vonatkozólag t. h elévülés akként van szabályozva, hogy azok öt év alatt évülnek el; arra, hogy az elévülés félbeszakittassék, a mi az államkincstár érdekében van, elég az is, hogy az ntczasarkon egy hirdetmény kiragasztassék; a polgárok jogos követelésének érvényesítésére azonban 3 esztendő van szabva, de nincsen gondoskodás az elévülés félbeszakítására. De, t. ház, már az is az igazság szellemének megvetése, midőn a törvény abból indul ki, hogy az állam mely azon helyzetben van, hogy jobban