Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-185

202 185. országos ilés f.;braár 16. 1S8S. mély jöjjön; hallatlan dolog, hogy az ügyek számát véve aiapnl, ezer ügydarabra 3 — 4 kezelő személy jöjjön, mert egy évben 300 munkanapot véve, tehát ezer ügydarabból egy napra 3 munka­darab esik, melyeknek legfelebb fele igényel kiadványt, miből önként következik hogy a munka­felosztás, a segédszemélyzet alkalmazása hiányos. Hozzájön ezen körülményhez az, hogy nagyszámú nyomtatványok is könnyítik az ügykezelést, hogy minden törvényszéki bíróság el van látva litho­graphiaval és heetographiával, a mely az első felszerelésnél lényeges nagy költséget idézett elő. A kormány előtt az a kötelesség állott, hogy már az idén szigorúan egyensúlyozott költségvetést terjeszszen a ház elé azon reményben, hogy ezen előirányzott összeg itt megszavaztatva, meg is lesz tartható. Ezen összeg a költségvetésben teszen 960,000 forintot, tehát 60,000 forinttal többet, mint a múlt évi. Ezen összeget az igazságügy­ministerium alapos tanulmányozás, az adatoknak még a múlt évi október és november hóban az illető elnököktől való beszerzése alapján, minden körülménynek méltányos mérlegelése mellett fel­osztotta, ugy hogy jelenleg az igazságügy minis­teriumnak rendelkezésére a legrendkivülibb ese­teket kivéve 7,000 forintnál több nem marad. Az igazságügyministerium pedig kötelességének tartja utóvégre szorosan a ház által megszavazott összegre reducalni költségvetését, mit azzal kivan elérni, hogy a már megszavazott összegen kivül, a mi a mostani budgetet fogja képezni, túl­kiadásokat nem teeud. Tény az, hogy a múlt évben, mint a zár­számadások igazolni fogják, a kiadások az elő­irányzatot 1.132,000 forinttal lépték túl, oly indokolatlan költekezések miatt, minő például az, hogy egyes törvényszékek, melyeket meg tudnék nevezni, csupán nyomtatványokra 4,600 forintot vettek igénybe. Ez egy oly elharapódzott baj t. ház, melynek megszüntetését az igazságügy­minister ur elodázhatlan kötelességének tartotta és ezt az által véli eszközölhetni, hogy az egyes bíróságok részére is normál előirányzatot állít elő, hogy az egyes igazságügyi közegek maguk is eleve tudják, hogy mily összeg áll rendelkezésükre, hogy maga az igazságügyministerium és a kor­mány is biztosan számíthasson arra, hogy az előirányzatot csak a legrendkivülibb eseteben fogja túllépni. A mi különösen azt illeti, a mit az igen t. képviselő ur hangsúlyozni méltóztatott és a mi több esetre nézve a valóságnak igen is megfelel, tudniillik hogy a járásbíróságoktól, melyek ugy is csekély személyzettel vannak ellátva, a kezelő személyzet egy része elvonatott, ez az intézkedése az illetőknek egyenesen az igazságügyminister ur rendelete ellenére törtem. Az igazságügyminister ur január 4-én kiadott erre vonatkozó rendeleté­ben határozottan kijelentette azt, hogy az ugy is csekély személyzettel ellátott járásbiröságoktól a kezelő személyzet nem vonható el, reductio rend­szerint csak a törvényszékeknél eszközölhető. A többek közt elharapódzott az is, hogy vannak díjnokok nem csak 1 forint napidíjjal, de 1 forint 50,1 forint 60, sőt egyes helyeken 1 forint 80 kxajczárral is javadalmazva, míg mások csak 60 krajczárt kapnak. Ez az ügyállás, melyet bátorkodtam az igen t, képviselő ur felszólása folytán előterjeszteni, azon további megjegyzéssel, hogy az ügymenet, az ügyvitelnek egyszerűsítése folytán, a melyet ő excellcntiája az igazságügyi minister ur con­templalt és a melyet még ez évben életbe is fog léptetni, egyszerüsittetni fog az irodai kezelés, mi lényeges idő- és pénzkimélést fog eredményezni. Az ily megtakarítások természetesen a bírósági személyzet javadalmazásainak javítására és más szükséges kiadásokra lesznek fordíthatók. Mert, t. ház, méltóztassék tekintetbe venni, hogy azon nagy szervezéssel és eljárási reformok­kal szemben, a melyeknek a t. ház határozatából eléje megyünk, mindenek előtt első kötelessége az igazságügyi ministeriumnak azon anyagi esz­közökről gondoskodni, a melyek ezeket lehetsé­gessé teszik. Pedig minden hozzávetés szerint az első szervezés költségei bizonyosan 1.000,000 és 1.500,000 forint között fognak ingadozni, a mely összeget az igazságügyi minister ur azon meg­takarítások által remél előteremteni, a melyek az eddigi kiadásokhoz képest ezen és a jövő év­ben fognak eredmény eztetni. Majd az igazság­ügyi budget keretei között létrehozandó megtaka­rítások fogják azután a végleges szervezetnek a költségét is előteremteni, ugy hogy nem egészen indokolatlan, sőt merem állítani, alapos az a re­mény, (Zaj. Halljuk!) hogy az igazságügyi bud­getnek lényeges szaporítása nélkül — mert kérem egyes apróbb számtételekre nézve ezt nem me­rem állítani — mondom lényeges szaporítása nél­kül az egész igazságügyi szervezet észszerű ala­pokra fektetett végleges keresztülvitele lehetsé­ges. (Elénk helyeslés jóbbfelöl.) Kérem a t. képviselőházat az igazságügy­minister ur nevében méltóztassék a szóban levő, tételt elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Fenyvessy Ferencz: Lehető röviden ipar­kodom válaszolni azokra, a miket az igent, állam­titkár ur szives volt Veszter Imrét, barátom beszé­dére elmondani. Ugy vettem észre, hogy az államtitkár ur kegyes volt elismerni annak valóságát, mit Veszter Imre t. barátom elébb kifejtett, hogy tudniillik csakugyan igaz! volna, hogy az elsőfolyamodású bíróságoknál a díjnokokat illető fizetés le lett • szállítva, vagyis hogy volnának oly elsőfolyamo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom