Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.
Ülésnapok - 1884-183
1*3. orseágos tűét fefcrmár 13. l»86. jgg dik azon körülmény is, hogy maga Tisza Kálmán (Derültség jobbfélöl) jelenlegi ministerelnök ur is velünk, a 48-as párt tagjaival kezet fogva küzdött a 67-iki közösügyes közjogi alap létrejövetelének megakadályozására; a közösügyeket ép ugy szellemi, mint anyagi és közerkölcsiségi tekintetben is hazánkra, nemzetünkre nézve károsnak és veszélyesnek mondotta, sőt később, t. ház, midőn az 1867-iki országgyűlési többség által létre hozatott a közösügyes kiegyezkedés, Tisza Kálmán ministerelnök ur egyike volt azoknak, kik nyoicz éven keresztül a közösügyes kiegyezkedésnek hazánk területéről száműzése érdekében a 48-as párt tagjaival együtt küzdött egész 1875-ig, amidőn az önzés, a nagyravágyás gonosz szelleme diadalmaskodván felette, eladta, elárusította egész életén keresztül vallott politikai hitelveit csak azért, hogy azok árán bejuthasson a ministeri székbe. (Derültség. Egy hang johbfelöl: Bendre !) Rendben vagyok én, önök nincsenek abban. (Derültség.) Jelenleg Tisza Kálmán ur, mint a közösügyeslovagok egyike, (Derütlség) az általa elkárhoztatott közösügyes alapon működve, dúlja hazánkat, pusztítja nemzetünket (Derültség.) Miután, t. képviselőház, a közösülés kiegyezkedés, a közösügyes közjogi alap káros, veszélyes hazánkra, nemzetünkre nézve, óhajtásom az, hogy e kiegyezkedéstől e nemzet minden áron, még bizonyos feltételek mellett az Ausztriával szakítás árán is meneküljön. (Ugy van! a szélső bal oldalon.) Minthogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatnak elfogadása következtében, mely törvényjavaslat 43,507 ujonez megszavazását kéri, könnyen megtörténhetnék, hogy ezen megszavazandó ujonczok még a közösügyes kiegyezkedések védelmére, a Henczy-szobor őrizetére is fordíttathatnának, (Derültség)mint nemzetellenes institutiót általánosságban még a részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Kein fogadom el már csak azért sem, mert nem akarom azt, hogy a nemzet ifjúságának kebeléből a fekete-sárga színek, a csákókon a kétfejű sas viselése, (Ugy van! a szélső baloldalon) a német nyelv használata s az állam épületein a német feliratok által, az idegen ajkú, idegen nemzetiségű tisztek kormányzata által a magyar szellem, a magyar jellem, a magyar hazafiúság kiirtassék. Nem fogadom el, mert nem akarom azt, hogy a nemzet virága, ifjúsága idegen érdekekért a vérpadra hurczoltassék. (Helyeslés. Ugy van! a szélsőlfialoldalon.) Részemről egyetlen egy ujonczot sem adok, nem fogadom el a törvényjavaslatot. (Élénk helyeslés^ szélső baloldalon.) Tóth Ernő I T. ház! Epén nem volt szándékom ezen a vitában résztvenni; de minthogy e házban oly panaszok hangzottak el, a melyek általában az egész országban is hangoztatnak, kötelességemnek tartom erre néhány megjegyzést tenni. (Halljuk!) Általános ugyanis a panasz az egész országban, hogy a sorozó bizottságoknál a közös hadseregbeli bizottsági tagok a honvédség iránti szükkeblűségből oly válogatást tesznek az ujonczok közt, hogy igen sokszor a honvéd ujonczjutalék ki nem telik. Egyáltalában nem akarok abba belebocsátkozni, hogy tény-e ez, vagy nem, de erre vonatkozólag bátor leszek egy megjegyzést tenni. Nem volna ugyanis felesleges majd, ha erre mód és alkalom lesz oly intézkedéseket tenni, a melyek a nélkül, hogy a közös hadseregnek érdekeit sértenék, tökéletesen alkalmasok volnának a honvédség jogos igényeinek megvédésére és erre bátor leszek a t. minister ur becses figyelmét felhívni. Ezen intézkedés szerintem az volna, hogy ha a sorozásnál működő honvéd bizottsági tagoknak megengedtetnék, hogy a közös hadseregbeli bizottsági tagok által alkalmasoknak nem talált ujonezokat már az első korosztályban is a honvédség soraiba felvehessék, nagyon természetesen a felelősség épségben tartása mellett. Ezen intézkedés által, ha a sorozó bizottság tagjai különben correcte járnak el, nem fogják sérteni a közös hadsereg érdekeit, mig másfelől a honvédség törvényes igényeinek megvédésére intézkedést képeznének. Ezeket voltam bátor a t. honvédelmi minister ur figyelmébe ajánlani. (Helyeslés a szdsö baloldalon.) TÖrs Kálmán: T. ház! (Halljuk!) Azok után, melyek ezen oldalról felhozattak, fölöslegesnek tartom hangsúlyozni azon elvi álláspontomat, melyet e törvényjavaslattal szemben elfoglalok. Csupán egy concret kérdéstakarok felhozni, mely igénytelen nézetem szerint magyarázatra szorul, még pedig hiteles magyarázatra, melyet megadni csak az ország törvényhozása van hivatva. (Halljuk!) Az előttünk levő törvényjavaslatban véradó kívántatik a nemzettől, tehát adó, mely ugyanazon elvek alá tartozik, melyek valamennyi adónál irányadók, alája tartozik azon elvnek, mely szerint az igazságosság mérvét tagadja meg, ha az adó fejében kivánt szolgálmäny magát az alapul szolgáló tőkét támadja meg. Van oly törvényünk, t. ház, mely ezen elvnek épségben tartására irányul és ezt a nagyon fontos tekintetet szem előtt kívánja tartani. Humánus érzület vezette a törvényhozást, midőn gondoskodni kivánt arról, hogy az njonczjutalékok a nemzet tőkéjét ki ne merítsék és különös tekintettel volt arra, hogy a magasabb korosztályok beihvásától 21*
