Képviselőházi napló, 1884. IX. kötet • 1886. február 6–márczius 5.

Ülésnapok - 1884-177

4 177. országos ülés fefcrvár 6, 1886 tárgyban felszólal, soha sem kerüli el egyúttal, hogy Magyarország nagytndományú vallásos és hazafias erényekben gazdag püspöki karát méltatlan támadással ne ócsárolja. (Mozgás a szélső baloldalon.) Tüntetni szeret a képviselő ur kiváló katholicismusával; beszédének egyes része olyan, hogy bár pappal cserélhetne szerepet. Szentírás, szent atyák s egyházi zsinatokból vett idézetekkel fűszerezi beszédét, azonban ha szavait egész összefüggésükben magam elé állítom, különösen, ha tekintettel vagyok azon modorra, melylyel ő nézeteit védelmezi, legyen szabad lagalább is meggyőződésének őszinte tisztaságában kételkednem. (Derültség. Ellenmondás a szélső baloldalon.) Nagyon eltérő, t. ház, azon felfogás, mely a püspökök magatartása iránt egyesek részéről nyilvánul. Mig az egyik bűnül rój ja fel a püspököknek, hogy itt a fővárosban nem emelnek nagyszerű palotákat, nem rendeznek be méltóságukhoz illő fényes udvartartást s nem vágtatnak négyes fogatokon végig a főváros utczáin, hanem esetleg gyalog sétálnak a főrendiházi ülésekre: addig Ugron Gábor képviselő ur dúsgazdagságukban gőgös főpapoknak nevezi őket, kik gazdag jövedelmüket csak saját czéljaik, saját kényelmük előmozdítására fordítják. Nagyon esudálkozom, hogy azon t. képviselő ur, ki oly nagy szorgalommal szokta összegyűjteni az adatokat, semmire sem méltatja azon százezreket, melyeket a magas püspöki kar közművelődési, népnevelési s más czélokra a haza oltárára évenként lerak. (Helyes! Ugy van!) Felszólalásának csak egy nappal előtte hallhatta itt egyik t. képviselőtársamtól, hogy Kalocsának bíboros érseke három milliónál többet áldozott közművelődési czélokra s a képviselő ur, ki ezt felhozta, kész volt állítását adatokkal igazolni. Miért nem kérte azokat tőle ? Ámde Ugron Gábor képviselő urnak nem kellenek bizonyítékok, mert nem illeszthetők érvelései keretébe. (Helyeslés.) Thaly Kálmán : Propria laus sordet! Roszival István I Nekem nincs mivel dicsekednem t. képviselő ur, mert nem vagyok abban a helyzetben, hogy ama nagy dignitariusokat utánozhatnám. Biztosíthatom Ugron Gábor t. képviselőtársamat, hogy számos püspök kevesebbet fordít a saját személyes kényelmére évenkint, mint a t. képviselő ur maga. Hová fordítsák ők jövedelmeik fölöslegét, azt bizza ő rájuk. Ok legjobban tudják, mi e tekintetben lelkiismereti kötelezettségük. (Ugy van!) De megmondhatnák neki azon szegények százezrei, kiknek könyeít felszárítják; megczáfolhatnák állításait azon számtalan iskolák, melyeket részint nagyszerű segélyben részesítenek, részint teljesen maguk tartanak fenn. Ugron Gábor t. képviselőtársam nagyon szeret hivatkozni arra, hogy az egyházi vagyon az egyház egyetemének adatott s szinte kedvteléssel hivatkozik az apostolok s az első keresztény hívek szegénységére. Kinek adományoztatik az egyházi vagyon, arra nézve megfelelt tegnap az igen t. minister ur. De ha már annyira szeret e dologban kutatni, ugy megtalálhatná azt is, hogy az első keresztények vagyonukat az apostolok lábaihoz tették le, hogy ezek azt saját belátásuk szerint az egyház czéljaira fordíthassák. Kérdem már most, t. képviselőtársamat, hogy vájjon hajlandónak érezné-e magát e tekintetben is az első hívek szegénységét követni és hogy hajlandó volna-e a maga vagyonát a püspökök lábaihoz lerakni, feltéve, hogy azok előre is jeleznék a vallásos czélt, a melyre azt fordítani akarnák ? (Derültség.) Jobban használtatik fel az egyházi vagyon most a püspökök kezében, mint felhasználtatnék azon autonómia keretében, melynek jellegére, habár annak természetét t. képviselőtársam nem irja is körül, felszólalásából legalább is k ÍV tk ztetni lehet. Hibáztatja a nagyméltóságú püspöki kart és gondatlansággal és hanyagsággal vádolja azért, hogy elhanyagolja az alsóbb papság sorsát. (Közbeszólások a szélső baloldalon: Talán nem igaz?) Nem igaz! Én biztosíthatom t. a képviselő urat, hogy a nagyméltóságú püspöki kar szivén viseli az alsó papság sorsát, mert ezreket költ évenkint az alsó papság annyagi sorsának javítására. Hogy pedi'j. szüksége mutatkozik annak, hogy a congrua összeirassék, ez onnan származik, mert a szegényebb dotatiójú alsóbb papság leginkább azon püspöki megyékben van, melyeknek püspökei maguk is csekélyebb dotatióval Urnak s mert szükséges, hogy ezen congrua arányosabban osztassék el. T. képviselőtársamnak sok mindenféle sikerülhet e világon; de azt az egyet soha sem fogja elérni, hogy megingassa azon rendületlen, bizalmat, melylyel az alsóbb papság a maga püspökei irányában viseltetik, bármennyire törekszik. Egyről előre biztosíthatom a t. képviselő urat s ez az, hogy a katholikus alsó papság igenis kész hozzájárulni az autonómia megalkotásához, de csakis püspökeinek vezérlete alatt. (Jjgy van!) Ugron Gábor képviselő urnak sikerülhet sok mindenféle, de egy sikerülni soha sem og, tudniillik megingatni az alsó papság kebelében a főpásztorai iránti rendületlen bizalmat, bármennyire is törekszik válaszfalat emelni közöttük, bármenynyire is igyekszik beoltani sziveikbe a püspökök iránt való gyűlöletet, melytől, hogy saját keble áradoz, felszólalásai s azok modorából következtetni lehet. (Ugy van!) Egyet azonban eä fog érni a t. képviselő ur és ez az, hogy ha ily modorban folytatja a kathulikus autonómia létrehozatalára irányított törekvését, akkor az általa contemplalt autonómia ellenségei, a higgadt és józan gondolkodó világi katholi-