Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.
Ülésnapok - 1884-176
176. országos ülés február 5. 1886. 353 dőn Erdély Leopold által történt birtokbavételének feltételeit az akkor élő és az utána következő nemzedék a legbehatóbban ismerte. Á miből azt a következtetést vonom, hogy a püspök-megerősítés joga, mely az Approbatában bentfoglaltatott, de a a Habsburgok által 60 éven át nem gyakoroltatott, oly feltételét képezte Erdély átadásának, mely hallgatólagos megegyezésen alapult. Mert a megerősítési jogot az erdélyi rendek törvénykönyvben adták meg Rákóczy Györgynek, ki a protestantizmus védelmezője volt, de nem adták meg a magyar királynak, ki a katholikus egyház híve és egyszersmind legfőbb patrónusa. Később a bécsi kormány mind tovább akarván terjesztem hatalmi körét s ugy, a mint a katholikus egyház autonómiáját 17fi7-ben csak a katholikus eommissio működésére szorította és ugy, a mint az 1700-as évek kezdetén a katholikus püspök szabad választását a hármas praesentatióra szorította: ugy igyekezett 17:27 körül belemarkolni a protestáns autonómiába is. Az erdélyi rendek ez ellen igen szellemes védelemhez folyamodtak : nem választottak többé püspököt, hanem kimondták 1726-ban és ez intézkedés 1772-ig fenn is állott, hogy a főnótárius örökli a püspöki méltósá.ít ot és eo ipso püspök, ha a püspöki szék megürül. Ekként voltak képesek biztosítani azt, hogy a püspöki szék megüresedése esetén a püspök-választástól el ne tiltassanak. Már 1836-ban élesebben lép fel a bécsi kormány és Antal püspök következése idejében a megerősítő diplomát azon záradékkal adja ki: „non quia sequitur, sed quia persona grata et aceepta est". Ily módon akarták becsempészni a megerősítési diplomába azt, hogy a fejedelemnek joga van a megerősítés megtagadására. 1852-ben az unitáriusoknak nem engedik meg a püspökválasztást, Hiába következik 1854-ben Bodola Sámuel a meghalt püspök helyébe, mert 1861-ig, midőn az újabb alkotmányos aera kezdődik, a megerősítési oklevelet részére ki nem adták. Így tehát a történelem folyamán kétféle felfogás érvényesül: az egyik a protestánsoké, a kik autonómiájuk sérelmének tartják a püspök-rnegerosítés olyan felfogását, hogy az egyszersmind meg is tagadható, a másik a bécsi kormány hatalmi törekvése, mely a megerősítési jognak ép ily értelmet akar adni. Most volt az első alkalom, hogy az alkotmányos kormány a püspök-megerősítési jog gyakorlatában ő Felségénél tanácsadóként járt el. Kérdem fl a t. minister urat, méltóztassék felvilágosítást adni, hogy e jog mily értelemben gyakoroltatott, hol vannak határai és mi annak tartalma ? (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) T. ház! A kormány egyik tcaticai fogását képezi, hogy ha kérdések vettetnek fel és azok KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. VIII. KÖTET. az egész ország közvéleménye által támogatatnak, azok elől ekként tér ki, hogy mindent concedalni látszik csak azért, hogy aztán semmit se tegyen. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Ilyen a görög katholikus magyarajkú hívőknek kérése, mely 1881-ben kérvény alakjában a ház előtt tárgyaltatott. 1881. február 10-én ezen kérvény tárgyalása alkalmával fényesen bebizonyíttatott, hogy 130,000 magyarajka görög katholikus hivő van Magyarországon és én tudom, hogy 22,000 székelyföldi lakos van, aki magyarajkúnak vallja magát az utóbbi népszámlálás adatai szerint és vallásra görög-katholikus vagy görög-keleti. A kérvény tárgyalása alkalmával a következő határozati javaslat fogadtatott el: „Ezen figyelmet érdemlő kérvény oly felhívással tétetik át a vallás- és közoktatásügyi ministerhez, hogy a hazai összes magyarajkú görög szertartású katholikus hitközségek részére alapítandó megyés püspöki szék- és káptalan felállítása iránt, a hazai egyházjog által megszabott lépéseket mielőbb tegye meg." A minister ur a következő rövid és határozott választ adta, hogy sok időig^ semmit se tehessen : {Tetszés a szélső haloldalon.) „Én at. ház határozatát már anticipáltam, mert ezen nagyon kényes, de nagy horderejű ügyben a magyar közjog s az egyházi jog értelmében a tárgyalásokat megindítottam. Kérdem a minister urat, hogy öt év óta ezen tárgyalásoknak mi lett az eredménye? (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Mert ha ily határozott nyilatkozat után a minister ur semmit sem tett, bocsásson meg, ha aztán többi Ígéreteire már nagyon kevés súlyt fektetünk, (Zajos helyeslés a bal- és szélső baloldalon) kivévén, ha azon ígéret valamely pompás palota építésére vonatkoznék. (Helyeslés és derültség a szélső baloldalon.) Hiszen ez annyit tesz, t. ház, hogy itt nagy Magyarországon 130,000 ember van, a ki magyarnak vallja magát s a ki azt kéri, hogy saját nyelvén tartsanak isteni tiszteletet és e czélból külön egyházi szervezet adassék nekik és ez a kormány, a mely magyarnak nevezi magát, a mely a magyar állameszme nevében annyit követel tőlünk, mely a magyar állameszme érdekében a szabadságot és önkormányzatot megtagadni elég vakmerő: ott, ahol a magyar fajnak érdekében tenni és cselekedni kellene, a nélkül, hogy ez más fajoknak sérelmére szolgálna, ott, a hol a magyarnak tisztán faji fentartásáról és megvédéséről lenne szó, ott ezen kormány tehetetlen, vagy tétlen és gyáva. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Hiszen fellázítja az emberben a vért, hogy 22,000 székely van, a ki magyar és a kit, midőn 45
