Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.
Ülésnapok - 1884-176
354 17C. országos ülés febrnár 5. 1888. megkeresztelnek, oláhul imádkoznak fölötte, mikor összeesketik, oláhul mondatják el vele a fogadalmat, mikor eltemetik, oláh ének hangzik el fölötte. (Zajos hel.eslés a szélső baloldalon.) Ez azon állam, mely magyarnak nevezi magát, mely saját híveinek nem tud kellő védelmet nyújtani és nem azért nem tud, mert a törvényhozás nem akarja őt e tekintetben támogatni, mint ezt ezen kérvényre hozott, határozat is inutatja, hanem csak azért, mert a kormánynak tétlensége és leheteti enséffe sokkal kellemesebb, (Ugy van! Ugy van! a szäsö haloldalon.) Ha ez igy van, akkor ne álljanak fel a magyar állameszme nevében követelésekkel, hamim ismerjék el, hogy azon időt, melyet önöknek a magyar állam consolidálására kellett volna íbrdítaniok, még a magyar fajnak védelmére sem fordították. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) Mit szóljak én akkor arra a katholikus autonómiára, melyet tegnap Latinovics Gábor t. képviselő ur felhozott és melyről azt mondotta, hogy igenis szereti és óhajtja, hogy ha az a főpapokkal egyetértőleg állapittatik meg, ha ezen katholikus autonómiának tervezete, mely ennek előtte 15 évvel nyújtatott be a minister úrhoz, az egyháziakkal és főpapokkai egyetértőleg hozatott meg a kathoiikusok gyűlése által (Igaz! Ugy van!) és ba egyes emberek kérésére köteles a minister ur válaszolni, hogyan veszi a minister ur magának azon bátorságot, hogy 8 millió katholikust képviselő gyűlésnek 15 évvel ezelőtt beadott folyamodványára nem válaszol? (Igaz! a szélső baloldalon.) Ne higyje t.képviselőtársam,hogy a katholikus egyház csak a püspöki székek betöltésében áll. (Derültség a $zélső baloldalon.) A katholikus egyház élete a magyar állam és társadalomnak felét öleíi át és mikor egy ilyen arczulesapástkell elszenvednie, ne higyje t. képviselőtársam, hogy az csak a világi kathoiikusok arczúlcsapása, az arczúlcsapása a büszke főpapoknak is, a kik sokkal kisebb sértést sem tűmének el, (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) De ugy tűnik fel, ezen 14—15 évi halogatás előttem, mint egy csen es egyetértés a hatalom és ;.; főpapok között, kiegyezés a kölcsönös támogatás és kölcsönös véd címezésre. Kik ellen? Maguk a kathoiikusok eben. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Mivel ámítják a világot? Először mint t. képviselőtársam tegnap is tette, hogy útjában áll a katholikus autonómiának a király legfőbb kegyúri joga fentartásának érdeke. Hát az autonómia miben fogja korlátolni a királynak püspökkinevezési és az egyházi vagyonkezelés ellenőrzési jogát? Semmiben sem fogja gátolni, sőt épen kell, hogy egy magasabb forumot képezzen. De igenis először gátolni fogja % minister szabad működését. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Másodszor gátolni fogja a főpapok mindenhatóságát. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Tehát azt, hogy e két hatalom egyike ellenőrzés nélkül cselekedjék, a másika ellenőrzés nélkül uralkodjék: ez, a mi önöket összehozta. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon. Zaj jobb/elol.) T. képviselőtársam panaszkodik arról, hogy a hit ki kezd halni az emberekből. Tanulságos nyilatkozat. Kik tanítják a hitet? Az egyházi férfiak. Kik a hit terjesztésében a vezérférfiak ? A püspökök. Ki korlátolja őket a hit, a vallásosság és buzgóság terjesztésében? Senki sem korlátolja. De nem akarják megérteni, t. ház, hogy a catholicisnms magas és phiiosophicus elvei e tiszta spiritismus a nagy tömegek által érthetetlen és ezen érthetetlen bölcsészeti okoskodást érthetővé kell tenni ugy, mint Schiller mondta: „Ftible deiiG-ott, den Du denkst". Épen ugy a vallás dogmáit érzékivé kell tenni, hogy azok felfoghatóvá váljanak, akkor a nép meg fogja érteni. Az érzékítésre nem elégségesek az elkopott képek és szobrok, hanem annak helyébe kell állítani a cselekvést a hitéirt, Miként legyen a nép érdekkel az egyházi ügyek iránt, mikor abba beleszólási joga nincs ; mikor a katholikus ember nem egyéb az egyházban mint egy jobbágy, a ki részint a kegyúr, részint a püspök jobbágyi járma alatt nyög. (Igaz! Ugy van! a szélső haloldalon.) Mindenkinek joga van saját családi, községi, megyei és állami életéhez hozzászólni, a melyek anyagi érdekűek, de a katholikus embernek nincs joga az ő életéhez, mely az ő belső tulajdona, mely az ő szivétől elméjéig hat fel. Mivel indokolja a t. képviselő ur, hogy autonómiának szüksége nincsen? Azzal, hogy Magyarország ezer esztendőn át meg volt autonómia nélkül, hogy Németországban nincs autonómia és akatholicismus mégis elég nagy erélyt tud kifejteni. Én elhiszem, hogy a t. képviselő ur rendkívül nagy egyházi szónok, de azt látom, hogy egyházunk történelmében járatlan. Elismerem, hogy nagy egyházi szónok; mert, a ki a minister urat és Kalocsa érsekét, a kik végtére is csak emberek, gyenge és törékeny emberek, oly nagyon megtudta dicsérni: mily dicséretet és mily szép zsolozsmát zenghet annak, a ki mindnyájunk felett áll, az egek urának! (Élénk derültség és tetszés a bal és szélső baloldalon.) De nem ismeri a t. képviselő ur egyházunk történetét, mert ha ismerné, tudná, hogy a magyar katholikus egyház megalkotójától, szent Istvántól kezdve mindenütt kimutatható az, hogy a katholikus egyházban autonómia igen is volt; értek oly autonómiát, a melyben egyháziak és világiak közösen intézték el az egyház ügyeit, (Ugy van! a
