Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.
Ülésnapok - 1884-172
280 172 országos ülés január 29. 18S6. bőven járunk el.ugy hogy palliativ rendszabályokkal orvosoljuk a bajt, addig mig azokon teljesen Begíth etünk. Egyébiránt e kérdés figyelemmel lesz kisérve és hiszem, hogy a dolgot nemsokára egészen orvosolni fogjuk. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, minthogy a tétel nem támadtatott meg, kijelenthetem, hogy az előirányzott 105,500 forint megBZavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa).- 2. rovat. Gépészeti ipariskola Kassán 20,000 frt. Elnök! Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): Kereskedelmi czélok 5,770 frt. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): Külkereskedelmi czélok 10,000 írt. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa) : Szabadalmak és védjegyek kezelése: a) személyi kiadások 4,660 frt. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa).- b) dologi kiadások 3,700 frt. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): Az 1878. évi XX. törvényczikk értelémben az osztrák kincstár javára 25% fejében oda átszámolandó 2,000 frt Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): Bevétel 52,600 frt. Elnök: Megszavaztatik. Rakovszky István jegyző (olvassa): A gazdaság különböző ágainak emelése. Rendes kiadások: XVIII.fejezet,4. czím.Rendes bevételek: VII. fejezet, 2. czím. Kiadás 452,736 frt. Wahrmann Mór előadó: T. ház! Ezen czímnél a pénzügyi bizottság a minister ur saját kérésére 26,000 forint megtakarítást vél eszközlendőnek, annálfogva 452,736 forintot ajánl megszavaztatni. Ezen megtakarítás eszközöltetnék három tételnél. Tudniillik a második rovat a) tétele alatt „nem állami, vagy nem e ministerium által fentartott szakiskolák segélyezésére" eddig 14,000 forint volt előirányozva. Minthogy ezen intézetek egy része az év folyamán állami kezelés alá jutott, a minister ur maga azt kívánta, hogy ezen tétel 4,000 forintra szállíttassák le. Az ösztöndíjaknál tanárjelöltek számára 6,000 frt helyett 5,000 frt volna megszavazandó. A culturmérnöki intézmény tételét szintén leszállittatni véli a minister ur 15,000 forinttal. A megtakarítást főleg a dologi kiadásoknál reméli eszközölhetni, a nélkül, hogy ezen annyira hasznos intézménynek kívánatos fokozatos fejlesztése hátráltatnék. Tehát a pénzügyi bizottság e tételnek 26,000 forinttal leszállítását elfogadásra ajánlja. (Helyeslés.) Gr. Tisza Lajos: T. ház! Én e tétel módosítására nézve indítványt tenni nem akarok. Tekintve azon fontos teendőket, a melyeknek czímén az összeg felvétetett, a tétel leszállítását, azt hiszem, senki sem óhajtaná. Budgetnek a kormány és a pénzügyi bizottság által megállapított tételeit pedig incidentaliter egyes indítványok folytán e házban emelni és ez által a budgetnek a kiadási és fedezeti rovatok közötti egyensúlyát megbolygatni soha sem tartottam helyesnek. (Helyeslés.) Ha felszólalok, teszem ezt azért, hogy e ezímnek 6 ik rovatára hívjam fel a t. ház és illetőleg a t. minister urnak is figyelmét. Én általában azt tartom, hogy a budget-tárgyalásnál sikeres és eredményes javítások leginkább épen akkor tétethetnek, ha egyes concret esetekre nézve az illetők elmondják nézeteiket. Ez több eredményre vezet, mint bármely szellemesnek tartott beszéd, mely Tolnát-Baranyát bekalandozza. Ez lehet igen mulatságos, sőt tanulságos, de én sok sikerét az ilyen beszédeknek még sohasem láttam. Azért tehát szigorúan a tárgyhoz ragaszkodom és felolvasom azon rovatot, a melyhez szólani kívánok (olvassa) : „Lentermelési mintagazdaságra, Jenmagkiosztásra és szállítási költségekre, kendertörő és kikészítőgépek terjesztésére, áztatókra, magkiosztásra, indigogyártási kísérletekre 6,000 frt. Azt hiszem, t. ház, megelégedéssel s örömmel látjuk, hogy gabonakivitelünk és különösen gabonaáraink nem nagyon kedvező kilátásaival szemben a minister ur gondoskodása kiterjed arra, hogy a gazdaközönség más termelési ágakra fordítsa figyelmét s ez irányban segíteni és támogatni kívánja a gazdaközönséget. Azonban azt sem tagadhatjuk, hogy ha az itt kitűzött czélok fontosságát tekintjük, az összeg, mely ezekre beállíttatott, csakugyan elenyésző csekély. Én pedig különösen egyik ágára a mívelésnek, mely ott felhozatik, kiváló fontosságot helyezek és azt hiszem, hogy annak a magyar államban igen nagy nemzetgazdasági jövője van; értem a kendertermelést. Százezrekre meg százezrekre megy a holdak száma, melyek az ármentesítések nyomán ma már mívelhetőkké tétettek, de tudjuk, hogy ezen földek daczára a bennük rejlő termelő erőnek, lapályos fekvésüknél fogva — kivévén talán a kiválóan száraz éveket — gabonatermelés útján ritkán fizetik meg a gazda fáradozását, holott ugyané földek első helyen értékesíthetők kendertermelés útján. Pedig nagyon jogosult azon törekvés, hogy e földek minél jövedelmezőbbekké tétessenek, mert ezeket a rajok kivetett adón kívül még tetemes ármentesített költség is terheli. Tudjuk továbbá, hogy a mely föld csakugyan alkalmas a kendertermelésre, az ezen mívelési ág útján majdnem két-