Képviselőházi napló, 1884. VIII. kötet • 1886. január 18–február 5.
Ülésnapok - 1884-162
22 162. országos ülés január 18. 1886. ötlően, mily mértékben növekedett és hogy ennek következtében államháztartásunk irányával menynyivel nagyobb mértékben lett az igazi nagyobb arányosság megközelítve. Bocsánatot kérek, azzal én most nem foglalkozom. Azonban az államháztartás betarthatóságának szigorúság;?, illetőleg a költségvetés realitását semmi sem bizonyítja inkáid), mint hogy csak három pont ellen tettek érdemleges kifogásokat, a dohányjövedékek, a vasművek és a vasutak jövedelmezésére nézve és ezekre a pénzügyminister ur megfelelt. De még volt egy s ezzel kell nekem egy szóval foglalkoznom. Gaál Jenő t. képviselőtársam azon elkeseredésében, miszerint hát ha mégis be lesz tartható ez a költségvetés, azt mondotta: Igen ám, lesz, de a nénietek Ghinában vasutat építenek és a szeszmonopoliumot be fogják hozni, hogy meg fogja az rontani az 1886-ik évi költségvetést Gaál Jenő: Ezt nem mondtam! Hegedűs Sándor előadó: De igenis ezt méltóztatott mondani. Hát, t. ház, én azt hiszem, hogy mi itt az 1 886-ik évi költségvetéssel foglalkozunk és nem a 10 évvel ezutánival, a ki a messze jövőnek aggodalmait táplálja. Gaál Jenő: Én a pénzügyi politikára mondtam! Hegedűs Sándor előadó: Ha tehát t. képviselőtársam e költségvetést a messze jövőnek ilyen terveivel akarja megtámadni, azt hiszem, hogy eléggé bebizonyította, miszerint az csakugyan megtámadhatatlan. (Helyeslés jobb/elő".) A kiadások körül két kérdés merül fel és ezzel akarok röviden foglalkozni. (Zaj és mozgás bal felöl. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Az egyik az. hogy én azt mertem állítani bevezető beszédemben, hogy a közös ügyek a közelebbi 10 év alatt csak 2 millió írttal növekedtek, tehát a többi kiadásokkal szemben szembeszökő aránylag kis mértékben. Helfyt. képviselőtársam, a ki észrevette az én malitiosus szándékomat, azt mondta, hogy ez nem áll, mert én bizonyosan csak a rendeseket vettem tekintetbe és nem a rendkívüli kiadásokat. Bocsánatot kérek, én mind a kétféle, még a boszniai kiadásokat is ezen állításomnál számításba veszem; ez igy áll, a második kifogás volt t. Enyedy Lukács képviselő uré. Azt mondja, ez nem áll, kifeledtem a vámok fedezetét. Nem, Hát í875-ben 1097» millió volt a kiadás, 188F>-ben pedig- —mert azt hiszem helyesen veszszük 10 évre az emelkedést — 116 millió frt, a növekedés tehát 67* millió forint. Méltóztassék ennek a 314 százalékát venni és bebizonyosodik, hogy 2.100,000 forinttal növekedik a teher, mint mondtam, még pedig és ez a válaszom Enyedy Lukács képviselő ur kifogására, a vámjövedelmek tekintetbevétele nélkül a bruttó kiadás alapján; és | miért állítottam ezt, miért í, etettem arra nagy súlyt, erről az oldalról mindenki azt hirdeti — nem beszélek politikai jogokról alkotmányos szempontból, én pénzügyekről beszélek — hogy Magyarország romlását a közös ügyek idézték elő, ha be tudja bizonyítani számok segélyével, hogy ezen összes kiadások a quota egészében tiz év alatt ugy növekedtek, hogy többi kiadásainak növekedése 30 —40-szeresen nagyobb, haván baj pénzügyeinkben, azt hiszem, igazságos ember nem keresheti e baj kútforrását a közös ügyekben, {ügy van! jobbfelől.) A másik kérdés, a melylyel foglalkozni méltóztatott: a valuta-kérdése. Bátor voltam ott, a hol jelentésemben a főbb tételeket előadtam, a melyekben kiadásaink növekedése van, megjegyezni, hogy a valuta kérdésével is számolok, mert köteles vagyok azt előadni, a mint van. De ezért nem tehettem ki magamat méltányosan G-aál Jenő képviselő úrral szemben azon vádnak, hogy a valuta-kérdést előrántottam, a nélkül, hogy az megoldható legyen és ha c tekintetben valakit vád illet: az Gaál képviselő ur, mert elmondotta e fényemet és azt mondotta, hogy megoldása szóban volt, de ugy tudja, olvassa: a hírlapokban — különben a hírlapokban nagyon sokat olvas, (Derültség) hogy az osztrák kormány tett is javaslatot a magyar kormánynak ennek rendezésére nézve, de a magyar kormány azt nem fogadta el. Itt megállt, de azután hozzátette, hogy ő érti az egyik okot is megmondta, hogy miért, mert, ha rendeznők is a valutát, az fentartható nem lenne. Ebben igaza van, hanem most én kérdem miért hozta ezt elő? Vád volt ez a kormánynyal szemben, vagy elmélkedés? Ha elmélkedés volt, napi jelentősége nincsen, ha pedig vád volt, éle és hatályossága nincsen, mert ő maga helyesli azt, hogy a kormány a valuta rendezésébe azon alapon, melyet az osztrák kormány javasolt, most bele nem ment. A legsajátságosabb és többet mondok, megdöbbentő azon álláspont, melyet t. képviselőtársaim a beruházásokkal szemben követelnek. Helfy Ignácz t. képviselő ur, hogy Ő beruházásnak a parlament házát nem tekinti, de a maga házát, ugy hiszem annak tartja. {Derültség.) Gaál Jenő képviselő ur már a folyamszabályozásoktól tagadja meg, hogy azok hasznos beruházások; Beöthy Ákos képviselő ur azt követelte, hogy ki kell törülni a beruházásokat és Enyedy Lukács képviselő ur a szabadság egyik hősétől, bajnokától Gortsehakoff herczegtől kért tanácsot és azt mondotta, hogy össze kell húzódnunk. A fokozatosság megvan; de a következetesség még ebben sem kizárólagos érvényű, mert inig Gaál Jenő képviselő ur azt mondja, hogy oly intézkedéseket kell tenni, a melyek a nép munkaképességét fokozzák, Beöthy Ákos képviselő ur annak az államférfiunak | jelszavát ajánlja, a ki azt mondotta, hogy nagyokat
